Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának Nagy írók, költők Szekszárdon című tanácskozásán az első napon szekszárdi írók, irodalomtörténészek a város múlt századi és jelenkori irodalmi életét járják körül, a második napon Babits és Illyés életművének kutatóitól hangzanak el előadások - mondta az MTI-nek N. Horváth Béla, a kar főigazgatója.

 

Az irodalomtörténész felhívta a figyelmet Tuomo Lahdelmának, a jyväskyläi egyetem professzorának, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnökének előadására, amely a babitsi életmű - viszonylag ismeretlen - finnországi fogadtatásával foglalkozik; a firenzei egyetemről érkező Beatrice Töttőssy a költő műveinek olaszországi befogadásáról szólva ad olvasási javaslatokat Babitshoz.

 

Babits Mihály szobra szekszárdi szülőháza kertjében (www.oszk.hu)

Tverdota György Illyés és Babits kapcsolatáról, N. Horváth Béla Illyés költői szerepfelfogásáról tart előadást; utóbbiban a szekszárdi irodalomkutató azt mutatja be, hogy Illyés még kései műveiben is az úgynevezett képviseleti szerep gyakran kétellyel volt övezve.

 

N. Horváth Béla kitért arra, hogy a Babits-életmű értelmezésén lassú oldódás érezhető. Mint mondta, a rendszerváltozásig Babits a nagy költő címet viselhette, de nem tartozott azok közé, akinek életművét az irodalomtörténet teljes egészében az olvasók elé tárta. "Az 1990-es évektől kezdve volt egy ellenkanonizációs folyamat, az utóbbi években pedig az érezhető, hogy egyre szélesedik az olvasata" - tette hozzá. Gintli Tibor, az ELTE kutatójának előadása azt mutatja meg, hogy Babits valahol a klasszikus és a késő modernség között foglal helyet.

 

(MTI)