A felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatos engedélyezési eljárás körébe az intézménylétesítés tartozik.

Minden egyéb, a felsőoktatási intézmény alaptevékenységével összefüggő eljárás intézményi döntésen alapul, amelyhez meg kell kérni az intézménynek a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szakértői véleményét. 2006. március 1-jét követően a felsőoktatási intézménynek közvetlenül kell megkérnie a MAB véleményét.

Az intézmény működését érintő eljárás lezárásaként az alapító okirat szerinti adatok nyilvántartásba vételét az intézménynek kell kezdeményeznie a Felsőoktatási Regisztrációs Központnál (a továbbiakban: Központ).

A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 164. §-a értelmében a törvényben szabályozott engedélyezési eljárásokat a 2006. augusztus 31-e után benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni. A törvényben meghatározott alapítói kör első alkalommal 2006. szeptember 1-jén kezdeményezhet létesítési eljárást. [Ftv. 155. § (1) bek.]

A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha

a) a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá

b) a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és

c) az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.

A felsőoktatási intézmény működésének megkezdésével kapcsolatos ügyekben első fokon a Központ jár el.

A felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a "felsőoktatási intézmény" megnevezést kizárólag az "állami elismerése folyamatban" toldattal használhatja. Az "egyetem" vagy "főiskola" elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor. [Ftv. 18. § (6) bek.]

A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeiről, a felsőoktatási intézmény felvehető maximális hallgatói létszámának meghatározásáról a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. sz., illetve 4. sz. mellékletei rendelkeznek.

1. Kar létesítése

A felsőoktatási intézmény kar létesítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.

A karalapítás tárgyi és személyi feltételeit a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 5. számú melléklete határozza meg (ld. 2. sz. mellékletben).

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről a 289/2005. (XII.22.) Korm.rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik.

A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől az Ftv. szerint elkészített képzési program alapján indíthatják az alapképzés első képzési időszakát, beleértve az egységes, osztatlan képzés első képzési időszakát is. Ettől az időponttól kezdődően nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam. A felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig a szenátus elfogadott.

E rendelkezés alól az oktatási miniszter a MAB kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat, feltéve, hogy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmény hiányában a képzési programot nem lehetett elkészíteni. [Ftv. 158. § (1)]

2007 szeptemberétől a művészeti és a művészetközvetítő képzési területen is már csak új képzés indítható.

A tanári szakképzettségeket a kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Új tanári szakképzettség meghatározására a kormányrendeletben meghatározott szakszerkezet közoktatási igények alapján történő felülvizsgálatát követően kerülhet sor. [kormányrendelet 5. § (3)]

a) a szak képzési és kimeneti követelményeit;

b) a MAB támogató véleményét;

c) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indoklását - figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különböző végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére, valamint a szakemberigény rövid távú előrejelzését. [kormányrendelet 10. § (1)-(3)]

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit, a sikeres szakindítási eljárást követően, az oktatási miniszter rendeletben teszi közzé. Új mesterképzési szak indítása esetén a szakot felveszi a kormányrendelet 2.sz. melléklete szerinti jegyzékbe.

A képzési és kimeneti követelményei tartalmát a kormányrendelet 7-9. §-ai határozzák meg (ld. 1. sz. mellékletben).

"a) mellékelni kell a miniszteri rendeletben kiadott vagy az általa kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket;

b) be kell mutatnia, hogy

ba) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézmény szenátusa a képzési program részeként elfogadta az alap- vagy mesterképzési szak tantervét és a tantárgyi programokat,

bb) kidolgozta azokat az oktatási és az alap- vagy mesterképzési szak szempontjából jellemző értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, valamint tájékoztató kiadványt, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják,

bc) az intézményben a hatályos jogszabályban foglaltak szerint rendelkezésre állnak az alap- vagy mesterképzési szak képzéséhez a személyi és tárgyi feltételek,

bd) tanári szakképzettséget adó mesterszak indítása esetén biztosítottak a tanári képesítés megszerzésének gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételei az intézményben;

ca) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indoklását - figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különböző végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére -, valamint a szakemberigény rövid távú előrejelzését,

cb) a szak létesítéséről és a képzési és kimeneti követelményekről, ennek keretében a képzésben elsajátítandó kompetenciákról a szakmai szervezetek, munkaadók, a képzésben érdekelt ágazati minisztérium előzetesen megkért véleményét,

cc) a szak képzési területi, alapképzésben továbbá képzési ág szerinti besorolását."[kormányrendelet 11. § (3)]

A székhelyen kívüli képzés a működés megkezdéséhez szükséges engedélynek a része [Ftv. 15. § (8)]. A felsőoktatási intézmény alapító okiratában a székhelyen kívüli képzést fel kell tüntetni [Ftv. 16. § (1)]. Ha a székhelyen kívüli képzés indítása miatt a felsőoktatási intézmény alapító okiratának tartalmára vonatkozó nyilvántartási módosítás szükséges, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárást kell lefolytatni [Ftv. 16. § (2)], ezért a szakindítási eljárásnak része a székhelyen kívüli képzés indítási eljárása.

Magyar felsőoktatási intézmény - ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi - az oktatási miniszter engedélyével a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli képzést szervezhet. [Ftv. 117. § (1) bek.]

Az Ftv. 106. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést folytatni. (ld. I.1. pontban)

Az Ftv. 32. §-ának (10) bekezdése szerint a szak indításával kapcsolatos dokumentációt megküldve a szakindításról kéri meg az intézmény a MAB véleményét. A képzés munkarendje (nappali, esti, levelező képzés), illetve a távoktatásos képzési forma indítása oktatásszervezési kérdés.

A felsőoktatási intézmény megállapodhat másik hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel közös képzés folytatására és közös oklevél kiadására [Ftv. 31. § (2) bek.]

"Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:

a) a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,

b) a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,

c) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,

d) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,

e) a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés." [Ftv. 117. § (4) bek.]

A képzés engedélyezésénél szakértői testületként közreműködik a MAB.

A közös képzések tekintetében az indítási eljárásnál leírtak irányadók, továbbá szükséges az indokláshoz az idézett feltételek együttes meglétének bemutatása.

Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet újraszabályozza a felsőfokú szakképzés indítását az Ftv. 32. §-ának (3) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárásban. A szakképzésért felelős miniszter által kiadott szakmai vizsgakövetelmények alapján indítható a szakképzés. A szakképzésért felelős miniszternek nem kell kérnie a MAB véleményét a szakképzésben elsajátított ismeretek kreditértékként történő beszámításáról. A felsőfokú szakképzés rendjét az egységes végrehajtási kormányrendelet 3-5. §-a határozza meg. Az 5. § (2) bekezdése szerint:

"A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti (nyolcévenkénti vizsgálati) eljárás során a vizsgálatot a szakképzési program szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelése tekintetében is lefolytatja, a szakképzésre vonatkozó követelményekre figyelemmel."

A felsőoktatási intézmények az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján kiadott követelményekre épülő kiegészítő alapképzést mindaddig folytathatnak, ameddig a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve a mesterképzés nem indítható. [Ftv. 159. § (1) bek.]

Az akkreditált szakirányú továbbképzési szakokon a képzés a továbbiakban is az intézményi döntés alapján meghirdethető.

Az Ftv. 32. § (1) és (8) bekezdései alapján az új képzési szerkezet alapképzési és mesterképzési szakjaihoz illeszkedő új szakirányú továbbképzés majd a miniszteri rendelet alapján, illetve annak hatálybalépését követően intézményi hatáskörben indítható. Nyilvántartásba vételt az intézménynek kell kezdeményeznie a Központnál.

Az oktatási miniszter már nem jogosult a képesítési követelmények miniszteri rendeletben történő meghatározására, ehhez kapcsolódóan a MAB véleményét sem kérheti.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról a 69/2006. (III.28.) Korm.rendelet rendelkezik, amely 2006. július 1-jén lép hatályba. A rendelet alapján a MAB közhasznú szervezetként működik.

2006. július 1-je után a MAB az Ftv. 106. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 109. §-ának (1) bekezdése g) pontjában meghatározott tevékenysége során a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek meglétéről ad szakértői véleményt. A 2006. július 1-je előtt megindított eljárások esetében az eljárás megindításakor hatályos követelményrendszert kell alkalmazni. [A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet]

1. A MAB a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel és megvannak-e az intézményben az alap- vagy mesterképzési szak indításához a személyi és tárgyi feltételek.

2. A Magyar Köztársaság területén működő külföldi felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésekor

A hitéleti képzéssel összefüggésben egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a MAB előzetes szakértői véleménye. [Ftv. 139. § (8) bek. g) pont]

1. A nem közigazgatási hatósági eljárás keretében adott szakértői véleménye alapján

az eljárás kezdeményezésekor érvényes minimálbér kétszerese illeti meg a MAB-ot az alap- és mesterképzés indítása, valamint a doktori iskola létesítése esetén. [A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006. (III.28.) Korm.rendelet melléklete]

2. A felsőoktatási hatósági eljárási díjakat külön miniszteri rendelet fogja meghatározni.