2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Felsőoktatási adatgyűjtés - 2000

2001. február 26.
Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a "Jelentés a felsőoktatási kutatóhely 2000. évi kutatási, fejlesztési adatairól" c. KSH adatgyűjtéshez.

Az OM tájékoztatója a "Jelentés a felsőoktatási kutatóhely 2000. évi kutatási, fejlesztési adatairól" c. KSH adatgyűjtéshez



Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a

"Jelentés a felsőoktatási kutatóhely 2000. évi kutatási, fejlesztési adatairól" c. KSH adatgyűjtéshez

2001. február 22.



1. Bevezetés

A Központi Statisztikai Hivatal február elején megküldte a felsőoktatási intézményeknek a címben szereplő kérdőíveket.



Az OM célja az, hogy az országos felsőoktatási kutatási és fejlesztési felméréssel valós, a kutatási és fejlesztési helyzetet ténylegesen bemutató kép alakuljon ki. A KSH-val közösen áttekintettük a korábbi évek problémáit és arra a következtetésre jutottunk, hogy azok nagy része megoldható a kérdőívek megfelelő, egységes értelmezésével. Az OM a KSH-val egyeztetve kialakított néhány értelmezési szempontot, amelyek megfelelnek mind a KSH szakmai és technikai szempontjainak, mind a kutatás és fejlesztés fogalommeghatározásait tartalmazó magyar nyelvű OECD Frascati Kézikönyvnek1.



Annak érdekében, hogy a statisztikai adatlapok 2001. március 16-i beküldési határideje előtt a felsőoktatási intézmények ezt az információt hasznosítani tudják, februárban megbeszélést tartunk ebben a témában az egyes intézmények vezetője által kijelölt, kutatásért és fejlesztésért felelős munkatársaknak.



A rendezvény helyszíne: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Díszterem

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. I. emelet

A rendezvény időpontja: 2001. február 22. csütörtök 1300-tól





2. Javaslatok

2.1. Az adatszolgáltatás teljes körűsége

A K+F statisztikáért felelős személy gondoskodjon arról, hogy a kérdőívek a felsőoktatási kutatóhely valamennyi szervezeti egységéhez eljussanak. Ily módon biztosítható az adatgyűjtés teljes körűsége, vagyis hogy senki ne maradjon ki és párhuzamos adatfelvételre se kerüljön sor. Sok esetben nincs elkülöníthető költségvetés az adatszolgáltatásra kötelezett szervezeti egység (pl. tanszék) szintjén. Ebben az esetben kérjük, hogy a pontos (vagy becsült) adatok megadásában segítsen a kar ill. az intézmény.



Külön adatlap kitöltésével kell biztosítani a központi szervezeti egységek (laboratórium, központi könyvtár, informatikai központ, stb.) adatszolgáltatását, valamint a központi egységekhez tartozó, és a K+F tevékenységben valamilyen formában (pl. pályázatok kidolgozása és szervezése, technológia-transzfer, nemzetközi együttműködés, stb.) résztvevők figyelembe vételét. Biztosítani kell azt is, hogy a nem szervezeti egységi szinten, hanem intézményi szinten felhasznált különböző források (normatív kutatástámogatás, normatív doktori képzési támogatás, stb.) benne legyenek a statisztikai adatszolgáltatásban.



Kérjük továbbá, hogy minden felsőoktatási intézmény küldje meg a KSH-nak önálló szervezeti egységeinek (tanszék, tanszékcsoport, intézet, központi könyvtár, informatikai központ, laboratórium, stb.) listáját is a beszámolási időszakra vonatkozóan.



Év közben megszűnt vagy létrejött szervezeti egység esetében is ki kell tölteni a kérdőívet, a működés időtartamára értelemszerűen vetített értékekkel (a pénzügyi ráfordításokat a tényleges felhasználásnak megfelelően, a személyi állományt időarányosan véve figyelembe).



A pénzügyi adatok kitöltéséhez az egységek vegyék igénybe a gazdasági terület segítségét. A "Kiegészítés a kitöltési útmutatóhoz" utolsó pontjában szerepel, hogy a kitöltött kérdőívet írassák alá a gazdasági vezetővel is. Ezt úgy értelmezzük, hogy az aláíró a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt munkatársa is lehet.



Kérjük, hogy a beszámoló minden olyan tevékenységre terjedjen ki, ami beletartozik a KSH által kiküldött eredeti kitöltési útmutató 1072/1-es lapjának általános részében definiált "tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés" fogalmába, az 1072/4-es lapon a III. szakaszban az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés fogalmába, és mindarra, ami egyezik az 1072/2-es lapon az 5-7. sorok "d" oszlopára megadott szempontokkal.





2.2. Javaslatok az egyes adatok megadásával, illetve becslésével kapcsolatban

Az I/1. és II/1. táblázathoz:

Gyakori tapasztalat, hogy a felsőoktatási intézmények alábecsülik K+F tevékenységüket. Éppen ezért fontos hangsúlyozni: nincs olyan OM elvárás, mely szerint felül kellene becsülni az oktatási tevékenységet, mert az OM a kutatást éppilyen fontos feladatnak tartja. Az intézményeknek a kétféle tevékenység reális, ésszerű arányát kell meghatározniuk. Az oktatással kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket az oktatásban, a kutatással kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket pedig a kutatásban kell figyelembe venni. Az adminisztratív dolgozók és a kutatási segédszemélyzet bérköltségének is meg kell jelennie a statisztikában.



A kutatásra fordított időbe (I/1. táblázat "d" oszlop) beleértendő a K+F források megszerzésére szolgáló pályázatok kidolgozására, a konzorciumépítéshez szükséges partnerkeresésre fordított munka, valamint a kutatási-fejlesztési projektekhez kapcsolódó szervezési, kapcsolattartási, nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek teljesítése is.



A kérdőívek kitöltésénél lehetőleg az intézményben rendelkezésre álló tényszámokat kell megadni. Ha nincs pontos adat, akkor a dolgozók munkaidején belül a kutatásra fordított idő arányának becsléséhez javasoljuk a következőket:



  • Olyan szakterületeken, ahol jellemzően sok eszköz és anyag felhasználására kerül sor (pl. műszaki és természettudományok), megfelel a közvetlen munkaidő-felhasználás becslése, de jó becslést ad a szervezeti egység K+F-aktivitására a külső K+F megbízások és elnyert pályázatok egy diplomásra számított átlaga is. Ha a becslés során ezt a módszert választják, akkor javasoljuk, hogy a következő, 1. táblázat szerint járjanak el.

1. táblázat: A munkaidőn belül a kutatásra fordított idő arányának becslése

(a külső kutatási-fejlesztési megbízások és elnyert pályázatok alapján javasolt értékek,

ha nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok)



A K+F ráfordítás jellege

1 diplomásra jutó éves átlagos szerződéses és pályázati K+F bevétel

A munkaidőn belül a kutatásra fordított idő aránya

jelentős K+F költségű kutatási tevékenységet végző szervezeti egységen belül

ł 500 E Ft

50...80 % között

Közepes K+F költségű kutatási tevékenységet végző szervezeti egységen belül

ł 300 E Ft

30...50 % között

Csekély K+F költségű kutatási tevékenységet végző szervezeti egységen belül

ł 100 E Ft

10...30 % között

K+F tevékenységet nem, vagy alig végző szervezeti egységen belül

< 100 E Ft

0...10 % között



  • Olyan szakterületeken, ahol viszonylag kevés eszköz és anyag felhasználására kerül sor (pl. társadalomtudományok), célszerű a tényleges munkaidő-felhasználás alapján becsülni a kutatási-fejlesztési tevékenység részarányát, figyelembe véve a kutatás szervezésével, adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat is. Amennyiben az intézményben nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok, akkor javasoljuk, hogy a következő, 2. táblázat szerint járjanak el.



2. táblázat: A munkaidőn belül a kutatásra fordított idő arányának becslése

(a munkakör típusa alapján javasolt értékek,

ha nem állnak rendelkezésre pontosabb adatok)



A munkakör típusa

A munkaidőn belül a kutatásra fordított idő aránya

kutató

70...90 % között

kutatási segédszemélyzet

70...90 % között

doktorandusz

70...90 % között

tanár, docens

40...60 % között

egyéb oktató

30...50 % között

oktatási segédszemélyzet, egyéb dolgozó

10...40 % között



2.3. A kutatási megbízásokból elkülönített rezsiköltségek figyelembe vétele

Az I/1. és II/1. táblázathoz:

Gyakori tapasztalat, hogy a kutatásra-fejlesztésre fordított rezsiköltség nem jelenik meg teljes körűen a statisztikában. A felsőoktatásban általános és jogos az a gyakorlat, hogy a beérkező kutatási-fejlesztési összegekből az intézmény egy arányos részt elkülönít a rezsiköltségekre. Az adatszolgáltatást nem az intézmény, hanem a szervezeti egység végzi, amely a csökkentett összeggel gazdálkodik, és ezért gyakran csak az általa ismert és ténylegesen, közvetlenül felhasznált összeget tünteti fel K+F ráfordításként, holott az intézményi infrastruktúra használatával valójában - intézményi átlagban - a központosított rezsiköltséget is erre használja fel. A rezsiköltség figyelembevételére a következő pontban teszünk javaslatot.



2.4. Az intézmény általános rezsiköltségeiből arányosan felhasznált összegek

Az intézmény általános rezsiköltségei között számos olyan tétel szerepel, ami valójában kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos (például a könyvtár beszerzései között a tudományos folyóiratok, CD-ROM-ok és adatbázisok költsége, a számítóközpont munkájának egy része, vagy a központi tudományszervezési, nemzetközi kapcsolati vagy technológia-transzfer egységek munkájának jelentős része, vagy az utazási költségek nagy része).



A K+F ráfordítások valóságos felmérését segíti, ha a szervezeti egységek szintjén a kimutatott K+F ráfordításokban feltüntetik a felhasznált rezsiköltséget is, mert ez - intézményi átlagban, a munkaidő-arányokhoz hasonló mértékben - a K+F feladatok ellátásához kötődik. Ahol csak lehetséges, a rezsiköltségeket a szervezeti egységek szintjén kell kimutatni, mert így lehet a legpontosabban további elemzéseket, például tudományterületi statisztikákat készíteni.



A szervezeti egységekhez nem köthető, intézményi szintű rezsiköltségeket - ha nincs pontosabb adat - az intézményben összességében kialakult tudományterületi arányokkal összhangban kell megosztani. Ahol a szervezeti egység kimutatja a rezsiköltséget, ott azt természetesen központilag még egyszer nem szabad figyelembe venni.

A központi egységek figyelembe vételénél az egyes adatszolgáltatásokban nem szereplő központi egységeket egy szervezeti egységnek tekintve az intézmény felső vezetése legjobb tudása szerint töltsön ki egy ugyanilyen típusú táblázatot az összegezett adatokkal.



3. Részletes javaslatok

  1. A "Kiegészítés a kitöltési útmutatóhoz" utolsó előtti pontja:

    Az anyagköltségek mellett számoljanak a felhasznált szolgáltatások költségeivel is. "Amennyiben nem áll rendelkezésre pontos adat, becsüljék meg, hogy mennyi anyag-, energia- és szolgáltatás-költséget használtak fel kutatásfejlesztési tevékenységre."

  2. I/1. táblázat 10-14. sor és I/2. táblázat:

    Minden személy csak egyszer, a legmagasabb fokozatnál, ill. végzettségnél tüntethető fel. A cím, ill. végzettség megszerzésének határideje: 2000. december 31.

  3. I/1. táblázat 17. sor:

    posztgraduális képzés alatt értendő - az alapképzés kivételével - az államilag elismert oklevél megszerzésével záruló képzés (tehát a különböző tanfolyamok nem számítanak posztgraduális képzésnek).

  4. A II/1. táblázat 21. sor:

    A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatások költségeinek számításakor a vásárolt szolgáltatáson túl, a felhasznált szolgáltatások költségeit is kérjük figyelembe venni.

  5. A II/2. táblázat 4. sor (immateriális eszközök):

    Itt a számviteli törvény alapján az alábbiakat kell szerepeltetni:

    Ą  Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

    Ą  Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.  Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

    Ą  Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket.

    Ą  Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

    Ą  Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

  6. III/2. és III/3. táblázat:

    Minden téma csak egy helyen, a rá legjellemzőbb csoportban szerepelhet.

  7. IV. táblázat 1-6. oszlop:

    Könyvrészlet írása, valamint könyv szerkesztése a "könyvek" oszlopokban szerepeltethetők.

  8. IV. táblázat 1-6. oszlop:

    A "kutatóhely dolgozói" alatt az I/1. táblázat "a", "b" és "c" oszlopaiban szereplőket kell érteni.

4. A kérdőívek elektronikus elérése

Szükség esetén a kérdőívek MS Excel változata (a kitöltési útmutatók nélkül) letölthető az internetről a



www.ksh.hu/hun/info/osap/1057_1119.htm



oldalról, azon belül az "osap" oszlop "1072" jelű sorából. A fájl neve: k001072.xls .



1 The Measurement of Scientific and Technological Activities, Proposed Standard Practice for Surveys of Research and Experimental Development, Frascati Manual 1993, OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1994; A tudományos és a műszaki tevékenység mérése, A kutatással és a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos felmérésekhez javasolt egységes gyakorlat, Frascati Kézikönyv 1993., magyar kiadás, Budapest, 1996.



 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok