2023. május 29.
Főoldal
»
Fórum
»
Felsőoktatás
A Fórum egyes témaköreihez hozzászólni csak regisztrált felhasználó tud. A regisztrációt követően a fórumba belépve bárki hozzászólhat a meglévő témakörök bármelyikéhez az "Új üzenet" link használatával, vagy egy adott üzenetre való reagálással az aktuális üzenet alatt megjelenő " Válasz" link segítségével.
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
- Közoktatási információs rendszer (KIR),
- Wekerle Sándor Alapkezelő (jogelőd: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága),
- Diákbónusz,
- Diákigazolvány,
- Diákhitel,
- UNESCO,
- Sulinet,
- Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH),
- Nemzeti Kulturális Alap (NKA),
- Hallgatói Információs Központ (HIK),
- Oktatási Jogok Biztosa,
- Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat,
- EISZ.
Fórum
»
Felsőoktatás
Tisztelt Fórumozók!
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
A szerkesztők
Tisztelt Szerkesztők!
Harmadéves informatikus könyvtáros hallgató vagyok. Tanulmányaimat 2007 szeptemberében kezdtem meg költségtérítéses formában. 2 félévig voltam ebben a státuszban, a 3. félévtől kezdődően átsoroltak az államilag finanszírozottak közé.
Néhány tantárggyal el vagyok csúszva, így kénytelen leszek az előírtnál eggyel több szemesztert igénybe venni. Úgy tervezem, hogy 2 félévet passziválok, s utána folytatom.
2010 szeptemberében elkezdek egy másik szakot. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint erre csak költségtérítéses formában nyílik lehetőségem (mivel a 3. félévet követően jelentkezek párhuzamos képzésre). Azt szeretném kérdezni, hogy az új szakom első két félévében államilag támogatott leszek-e (mivel az informatikus könyvtáros szak első két félévében költségtérítéses voltam, s az első szakomon 2 félévet halasztok).
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: tibi88
Harmadéves informatikus könyvtáros hallgató vagyok. Tanulmányaimat 2007 szeptemberében kezdtem meg költségtérítéses formában. 2 félévig voltam ebben a státuszban, a 3. félévtől kezdődően átsoroltak az államilag finanszírozottak közé.
Néhány tantárggyal el vagyok csúszva, így kénytelen leszek az előírtnál eggyel több szemesztert igénybe venni. Úgy tervezem, hogy 2 félévet passziválok, s utána folytatom.
2010 szeptemberében elkezdek egy másik szakot. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint erre csak költségtérítéses formában nyílik lehetőségem (mivel a 3. félévet követően jelentkezek párhuzamos képzésre). Azt szeretném kérdezni, hogy az új szakom első két félévében államilag támogatott leszek-e (mivel az informatikus könyvtáros szak első két félévében költségtérítéses voltam, s az első szakomon 2 félévet halasztok).
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: tibi88
Tisztelt Szerkesztőség!
A felsőoktatási felvételi jelentkezési lapomon rosszul jelöltem meg a válaszható szak képzési típusát, pontosítva az orvosi egyetemre való jelentkezésemet nem O (azaz osztatlan) hanem A (alapképzéssel) írtam be. Ilyen természetesen orvosi képzés esetében nem is létezik ugyebár.
Aggódom a dolog miatt. Ezért szeretném tudni, hogy ez az elírás : ANA (alap-nappali-államilag finanszírozott képzés) mekkora fennakadást okozhat a felvételi eljárásom során, van-e még lehetőségem kijavítani vagy ez szükségtelen és autómatikusan ONA (osztatlan-nappali-államilag finanszírozott képzés)-nak fogják venni, főleg mivel ez nem is a finanszírozást érinti.
MIELŐBBI válaszukat várom!
Üdvözlettel: Almacsutka
A felsőoktatási felvételi jelentkezési lapomon rosszul jelöltem meg a válaszható szak képzési típusát, pontosítva az orvosi egyetemre való jelentkezésemet nem O (azaz osztatlan) hanem A (alapképzéssel) írtam be. Ilyen természetesen orvosi képzés esetében nem is létezik ugyebár.
Aggódom a dolog miatt. Ezért szeretném tudni, hogy ez az elírás : ANA (alap-nappali-államilag finanszírozott képzés) mekkora fennakadást okozhat a felvételi eljárásom során, van-e még lehetőségem kijavítani vagy ez szükségtelen és autómatikusan ONA (osztatlan-nappali-államilag finanszírozott képzés)-nak fogják venni, főleg mivel ez nem is a finanszírozást érinti.
MIELŐBBI válaszukat várom!
Üdvözlettel: Almacsutka
Tisztelt Szerkesztőség!
Jelenleg 4. félévemet folytatom egy felső fokú szakképzésen a Harsányi János Főiskolán. Záró vizsgáimat azonban nem tudom ebben az évben letenni nyelvvizsga bizonyítvány hiányában. A kérdésem az lenne, hogy az állam felső fokú szakképzésből csak 4 fél évet támogat-e, vagy pedig következő fél évben elkezdhetek még egy felső fokú szakképzést államilag támogatott formában?! Illetőleg, mivel a 4 fél évet is befejezem, de a nyelvizsgám és a záróvizsgám hiányában még nem kapom meg a szakmai oklevelet, meg szűnik-e a hallgató jogviszonyom az adott intézménnyel?Segítségüket előre is köszönöm!
Jelenleg 4. félévemet folytatom egy felső fokú szakképzésen a Harsányi János Főiskolán. Záró vizsgáimat azonban nem tudom ebben az évben letenni nyelvvizsga bizonyítvány hiányában. A kérdésem az lenne, hogy az állam felső fokú szakképzésből csak 4 fél évet támogat-e, vagy pedig következő fél évben elkezdhetek még egy felső fokú szakképzést államilag támogatott formában?! Illetőleg, mivel a 4 fél évet is befejezem, de a nyelvizsgám és a záróvizsgám hiányában még nem kapom meg a szakmai oklevelet, meg szűnik-e a hallgató jogviszonyom az adott intézménnyel?Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztők!
Jelenleg 4. féléves joghallgató vagyok. Szeptembertől szeretnék alapképzésre jelentkezni.
Ha ezt a félévet passziváltatnám (állítólag még lehetséges), akkor ugyanannyi államilag támogatott félévem lenne, mintha aktív maradna a státuszom, vagy pedig eggyel több államilag támogatott félévem maradna, azaz, mintha csak 3 félévet használtam volna fel?
A másik kérdésem az, ha a jogi egyetemről kiiratkozom a következő szemesztertől, akkor hány államilag támogatott félévem maradna?
Ha elkezdem az alapképzést, akkor ott 4 vagy 5 államilag támogatott félévet használhatnék fel?
Válaszukat köszönöm!
Jelenleg 4. féléves joghallgató vagyok. Szeptembertől szeretnék alapképzésre jelentkezni.
Ha ezt a félévet passziváltatnám (állítólag még lehetséges), akkor ugyanannyi államilag támogatott félévem lenne, mintha aktív maradna a státuszom, vagy pedig eggyel több államilag támogatott félévem maradna, azaz, mintha csak 3 félévet használtam volna fel?
A másik kérdésem az, ha a jogi egyetemről kiiratkozom a következő szemesztertől, akkor hány államilag támogatott félévem maradna?
Ha elkezdem az alapképzést, akkor ott 4 vagy 5 államilag támogatott félévet használhatnék fel?
Válaszukat köszönöm!
tisztelt Szerkesztők!
A ME-n tanulok, a szociális ösztöndíjjal lenne problémám. Le vagyok százalékolva, ezért kormányrendelet alapján alanyi jogon jár nekem a normatíva 20%-a. Ezzel nem is lenne probléma, mióta ez a rendelet van, az utóbbi években orvosszakértői papírral igazolva a helyzetet elég volt benyújtani a szoctám kérelmet. Most viszont kitalálták, hogy teljesen mindegy, hogy ez alanyi jogon jár, nem elég az igazoláshoz ez a papír, így is be kell nyújtani mindenféle egyéb igazolást (egyháztsartásban élők, szülők, testvérek stb.) Az a kérdésem, hogy ezen most így felsőbb rendelettel változtattak, vagy csak az SZÖB találta ki hogy esetleges hiányos benyújtás esetén legyen oka megvonni ezt. Ez így jogszerű?
Válaszukat köszönöm!
A ME-n tanulok, a szociális ösztöndíjjal lenne problémám. Le vagyok százalékolva, ezért kormányrendelet alapján alanyi jogon jár nekem a normatíva 20%-a. Ezzel nem is lenne probléma, mióta ez a rendelet van, az utóbbi években orvosszakértői papírral igazolva a helyzetet elég volt benyújtani a szoctám kérelmet. Most viszont kitalálták, hogy teljesen mindegy, hogy ez alanyi jogon jár, nem elég az igazoláshoz ez a papír, így is be kell nyújtani mindenféle egyéb igazolást (egyháztsartásban élők, szülők, testvérek stb.) Az a kérdésem, hogy ezen most így felsőbb rendelettel változtattak, vagy csak az SZÖB találta ki hogy esetleges hiányos benyújtás esetén legyen oka megvonni ezt. Ez így jogszerű?
Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szerkesztők!
A köztársasági ösztöndíjjal kapcsolatosan szeretnék érdeklődni.
Jelenleg a KE-PK-n vagyok végzős hallgató, tavaly szerencsére kitűnő tanulmányi eredményemnek és szakmai munkámnak köszönhetően részesültem köztársasági ösztöndíjban. Idén szintén olyan eredményeket produkálok, amely miatt lehet esélyem ezt az ösztöndíjat elnyeri, de mivel végzős vagyok nem tudom, hogy megpályázhatom-e azt ösztöndíjat. A tanulmányaimat folytatni szeretném mesterszakon, csakhogy az már nem a KE, hanem az ELTE lenne.
A kérdésem az volna, hogy kaphatok-e köztársasági ösztöndíjat, úgy, hogy ha az MA tanulmányaimat nem a BA szakos intézményben folytatom? Hiszen a törvényben az áll erről, hogy a hallgatói jogviszony szünetelése kizáró ok, de mi a helyzet akkor, ha a bolognai folyamatnak megfelelően én BA szakról MA szakra lépek tovább és intézmény változás is bekövetkezik az hallgatói jogviszony megszűnésnek számít?
A másik amivel gondban vagyok, hogy a KE-n (2010 június végén) végzek viszont a köztársasági ösztöndíjas pályázatokat július közepéig kell beadni és mivel most már nem a minisztérium írja ki, hanem az intézmény ezt a pályázatot lehetséges, hogy elesek végzősként az ösztöndíjtól és feleslegesen tanultam 5-ös átlaggal?
Összegzően végzős tanulóként pályázhatók a BA intézményemben az ottani eredményem alapján köztársasági ösztöndíjra, ha az MA tanulmányimat szeptembertől más intézményben folytatom?
Válaszukat előre is köszönöm!
A köztársasági ösztöndíjjal kapcsolatosan szeretnék érdeklődni.
Jelenleg a KE-PK-n vagyok végzős hallgató, tavaly szerencsére kitűnő tanulmányi eredményemnek és szakmai munkámnak köszönhetően részesültem köztársasági ösztöndíjban. Idén szintén olyan eredményeket produkálok, amely miatt lehet esélyem ezt az ösztöndíjat elnyeri, de mivel végzős vagyok nem tudom, hogy megpályázhatom-e azt ösztöndíjat. A tanulmányaimat folytatni szeretném mesterszakon, csakhogy az már nem a KE, hanem az ELTE lenne.
A kérdésem az volna, hogy kaphatok-e köztársasági ösztöndíjat, úgy, hogy ha az MA tanulmányaimat nem a BA szakos intézményben folytatom? Hiszen a törvényben az áll erről, hogy a hallgatói jogviszony szünetelése kizáró ok, de mi a helyzet akkor, ha a bolognai folyamatnak megfelelően én BA szakról MA szakra lépek tovább és intézmény változás is bekövetkezik az hallgatói jogviszony megszűnésnek számít?
A másik amivel gondban vagyok, hogy a KE-n (2010 június végén) végzek viszont a köztársasági ösztöndíjas pályázatokat július közepéig kell beadni és mivel most már nem a minisztérium írja ki, hanem az intézmény ezt a pályázatot lehetséges, hogy elesek végzősként az ösztöndíjtól és feleslegesen tanultam 5-ös átlaggal?
Összegzően végzős tanulóként pályázhatók a BA intézményemben az ottani eredményem alapján köztársasági ösztöndíjra, ha az MA tanulmányimat szeptembertől más intézményben folytatom?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő(k)!
Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném kérni végzős csoportunk nevében válaszukat:
2010. január 25-26-án államvizsgáztunk a KRE-BTK mesterszakán. Már egy hónap eltelt, de még mindig nem került be a Neptun rendszerbe (és az indexünkbe) az államvizsga jegyünk, ebből következik, hogy nem zárták le az indexünket!!! Ebből pedig logikusan következik, hogy nem kaptuk meg az oklevelünket sem. Az iskola TVSZ szerint, ennek 30 napon belül meg kell történni.
Az államvizsga után egy héttel kaptunk levélben egy igazolást, amit mi kértünk sejtve, hogy el fog húzódni az oklevelek kiadása. Ezt az igazolást azonban érthető módon a munkahely nem fogadja el hivatalos papírként, és a második félévre meghirdetett álláspályázatokon is elég nehézkes részt venni oklevél hiányában. Az igazolásban szerepel, hogy ki, mikor, milyen szakon tett sikeres záróvizsgát, de a levél azzal zárul, hogy "A diploma átvételére a későbbiekben kerül sor." - előreláthatóan szeptemberben!, és az is, hogy "Jelen igazolás az oklevelet nem helyettesíti, szakképzettséget nem igazol."
Többen, többször felhívtuk az egyetemet – TO-t, tanszéket – de semmilyen megnyugtató választ nem tudtak adni, csak annyit, hogy keressük XY-t ő tud segíteni, vagy XY még nem írta alá ezért csúszik az időpont, de azt a választ is hallottuk hogy nem érkezett meg az a speciális papír amire az okleveleket nyomtatják.
Kérdésem tehát az lenne, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben?
Válaszukat előre is köszönjük!
Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném kérni végzős csoportunk nevében válaszukat:
2010. január 25-26-án államvizsgáztunk a KRE-BTK mesterszakán. Már egy hónap eltelt, de még mindig nem került be a Neptun rendszerbe (és az indexünkbe) az államvizsga jegyünk, ebből következik, hogy nem zárták le az indexünket!!! Ebből pedig logikusan következik, hogy nem kaptuk meg az oklevelünket sem. Az iskola TVSZ szerint, ennek 30 napon belül meg kell történni.
Az államvizsga után egy héttel kaptunk levélben egy igazolást, amit mi kértünk sejtve, hogy el fog húzódni az oklevelek kiadása. Ezt az igazolást azonban érthető módon a munkahely nem fogadja el hivatalos papírként, és a második félévre meghirdetett álláspályázatokon is elég nehézkes részt venni oklevél hiányában. Az igazolásban szerepel, hogy ki, mikor, milyen szakon tett sikeres záróvizsgát, de a levél azzal zárul, hogy "A diploma átvételére a későbbiekben kerül sor." - előreláthatóan szeptemberben!, és az is, hogy "Jelen igazolás az oklevelet nem helyettesíti, szakképzettséget nem igazol."
Többen, többször felhívtuk az egyetemet – TO-t, tanszéket – de semmilyen megnyugtató választ nem tudtak adni, csak annyit, hogy keressük XY-t ő tud segíteni, vagy XY még nem írta alá ezért csúszik az időpont, de azt a választ is hallottuk hogy nem érkezett meg az a speciális papír amire az okleveleket nyomtatják.
Kérdésem tehát az lenne, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben?
Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szerkesztőség!
Olyan kérdésem lenne, hogy jogszerű, szabályos-e az, hogy a felsőoktatási intézmény Február 26 -ig dönti el, hogy átraknak-e költségtérítéses képzésre, vagy sem? Már beiratkoztam, felvettem a tárgyakat, de még a tanulmányi osztályon most sem tudták megmondani, hogy kell-e majd tandíjat fizetnem, vagy sem. Én 2004-ben nyertem felvételt egyetemi nappali (kredites) képzésre, ekkor kértem egy év halasztást az intézménytől, amit meg is kaptam, így 2005-ben kezdtem el egyetemi tanulmányaimat, de mivel akkor hozták be a bsc rendszert, így át kellett iratkoznom arra, hogy el tudjam kezdeni tanulmányaimat. ez a félévem a 10., most akkor várhatóan kell-e fizetnem, vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm!
Olyan kérdésem lenne, hogy jogszerű, szabályos-e az, hogy a felsőoktatási intézmény Február 26 -ig dönti el, hogy átraknak-e költségtérítéses képzésre, vagy sem? Már beiratkoztam, felvettem a tárgyakat, de még a tanulmányi osztályon most sem tudták megmondani, hogy kell-e majd tandíjat fizetnem, vagy sem. Én 2004-ben nyertem felvételt egyetemi nappali (kredites) képzésre, ekkor kértem egy év halasztást az intézménytől, amit meg is kaptam, így 2005-ben kezdtem el egyetemi tanulmányaimat, de mivel akkor hozták be a bsc rendszert, így át kellett iratkoznom arra, hogy el tudjam kezdeni tanulmányaimat. ez a félévem a 10., most akkor várhatóan kell-e fizetnem, vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség!
Olyan kérdésem lenne, hogy jogszerű, szabályos-e az, hogy a felsőoktatási intézmény Február 26 -ig dönti el, hogy átraknak-e költségtérítéses képzésre, vagy sem? Már beiratkoztam, felvettem a tárgyakat, de még a tanulmányi osztályon most sem tudták megmondani, hogy kell-e majd tandíjat fizetnem, vagy sem. Én 2004-ben nyertem felvételt egyetemi nappali (kredites) képzésre, ekkor kértem egy év halasztást az intézménytől, amit meg is kaptam, így 2005-ben kezdtem el egyetemi tanulmányaimat, de mivel akkor hozták be a bsc rendszert, így át kellett iratkoznom arra, hogy el tudjam kezdeni tanulmányaimat. ez a félévem a 10., most akkor várhatóan kell-e fizetnem, vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm!
Olyan kérdésem lenne, hogy jogszerű, szabályos-e az, hogy a felsőoktatási intézmény Február 26 -ig dönti el, hogy átraknak-e költségtérítéses képzésre, vagy sem? Már beiratkoztam, felvettem a tárgyakat, de még a tanulmányi osztályon most sem tudták megmondani, hogy kell-e majd tandíjat fizetnem, vagy sem. Én 2004-ben nyertem felvételt egyetemi nappali (kredites) képzésre, ekkor kértem egy év halasztást az intézménytől, amit meg is kaptam, így 2005-ben kezdtem el egyetemi tanulmányaimat, de mivel akkor hozták be a bsc rendszert, így át kellett iratkoznom arra, hogy el tudjam kezdeni tanulmányaimat. ez a félévem a 10., most akkor várhatóan kell-e fizetnem, vagy sem?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő/k!
Jelenleg az ELTE-BTK Germanisztika szakán vagyok végzős hallgató. 2003-ban elvégeztem az Eszterházy Károly Főiskolán egy kétéves felsőfokú OKJ-s képesítést, mint idegenforgalmi szakmenedzser. Az ott megszerzett oklevél természetesen nem egyenrangú egy egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, de... Egy pár évvel ezelőtt azonban "szó volt" arról, hogy ha a szóban forgó képesítés "mellé" megszerzünk egy egyetemi/főiskolai oklevelet, teljes értékű diplomává avanzsálódik? Érdeklődnék, hogy ez valóban így van-e?
Köszönettel: hallgató
Jelenleg az ELTE-BTK Germanisztika szakán vagyok végzős hallgató. 2003-ban elvégeztem az Eszterházy Károly Főiskolán egy kétéves felsőfokú OKJ-s képesítést, mint idegenforgalmi szakmenedzser. Az ott megszerzett oklevél természetesen nem egyenrangú egy egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, de... Egy pár évvel ezelőtt azonban "szó volt" arról, hogy ha a szóban forgó képesítés "mellé" megszerzünk egy egyetemi/főiskolai oklevelet, teljes értékű diplomává avanzsálódik? Érdeklődnék, hogy ez valóban így van-e?
Köszönettel: hallgató
Tisztelt Szerkesztő!
Egy nagyon fontos kérdésem lenne. Már egyszer feltettem, de valamiért nem kaptam rá választ. Ígyhát megpróbálom mégegyszer...
Hallottam, hogy bizonos feltételek mellett az egyetemre való pontszámításba lehet úgymond "segélypontokat" kapni nagycsaládosoknak. Nagyon érdekelne, hogy milyen körülmények között és mennyi pontot kaphatnék én, mint 7 tagú család tagja. Ha vagyoni szintekhez van kötve a dolog, kérem arról is amennyire lehet, részletesen tájékoztasson, hogy megfelelő döntéseket hozhassak az érettségire és felvételire való jelentkezéskor.
Nagyon köszönöm előre is!
Egy nagyon fontos kérdésem lenne. Már egyszer feltettem, de valamiért nem kaptam rá választ. Ígyhát megpróbálom mégegyszer...
Hallottam, hogy bizonos feltételek mellett az egyetemre való pontszámításba lehet úgymond "segélypontokat" kapni nagycsaládosoknak. Nagyon érdekelne, hogy milyen körülmények között és mennyi pontot kaphatnék én, mint 7 tagú család tagja. Ha vagyoni szintekhez van kötve a dolog, kérem arról is amennyire lehet, részletesen tájékoztasson, hogy megfelelő döntéseket hozhassak az érettségire és felvételire való jelentkezéskor.
Nagyon köszönöm előre is!
Jó Napot Kívánok!
Érdeklődni szeretnék egy olyan ügyben, hogy a csoporttársam a főiskolán 2. éves hallgató.
De ebben az évben már csúszott, mert nem tudta befejezni az iskolát 2 év alatt.
Egy tárgyat már 5. alkalommal vett fel, és emiatt ebben a félévben átkerült államilag támogatott képzésről költségtérítésesre.
A regisztrációs héten bejelentkezett aktív hallgatónak, de az indexet,leckekönyvet nem adta le.
Felszólították hogy fáradjon be aláírni a költségtérítéses szerződést, de nem ment be eddig még.
és Március 1. van határideje h befizesse a költségtérítést.
Mi lehet a következménye ha ezt elmulasztja?
Köszönettel:
Tálos Nikoletta
Érdeklődni szeretnék egy olyan ügyben, hogy a csoporttársam a főiskolán 2. éves hallgató.
De ebben az évben már csúszott, mert nem tudta befejezni az iskolát 2 év alatt.
Egy tárgyat már 5. alkalommal vett fel, és emiatt ebben a félévben átkerült államilag támogatott képzésről költségtérítésesre.
A regisztrációs héten bejelentkezett aktív hallgatónak, de az indexet,leckekönyvet nem adta le.
Felszólították hogy fáradjon be aláírni a költségtérítéses szerződést, de nem ment be eddig még.
és Március 1. van határideje h befizesse a költségtérítést.
Mi lehet a következménye ha ezt elmulasztja?
Köszönettel:
Tálos Nikoletta
Tisztelt Szerkesztők!
A BKF 6. féléves levelezős hallgatója vagyok (Gazdálkodási és menedzsment szak / gyártásvezetői szakirány).
A BKF Hallgatói Iroda szerint, bár a felvételi időpontjában - 2007. augusztus 30. - már régen elmúltam 40 éves, nem vonatkozik rám a nyelvvizsga alóli mentesség, szükséges egy szakmai középfokú nyelvvizsga.
Tekintettel arra, hogy a rendeletekben mindenhol általános nyelvvizsga meghatározást találok csak, kérdésem:
Jogosan kérik-e a szakmai nyelvvizsgát - mert a szakmai nyelvvizsgára nem érvényesek az alábbiak, mert az adott intézmény eltérhet a törvénytől?:
„A 2006. március 1-től hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv. I.) 123. § (10) bekezdésének 2003. július 1-ével megállapított szövegezése (a továbbiakban: Mód I.) szerint, amennyiben az Ftv. I. 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik.
E rendelkezést pontosította 2004. szeptember 1. napjával a 2004. évi LX. Törvény (Mód II.) azzal, hogy a tanulmányaikat az első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltők számára biztosította a mentességet.
Ugyanakkor az Ftv. I. 123. § (10) bekezdését beiktató Mód. I. 33. § (6) bekezdése határozott meg átmeneti szabályokat, amelyek szerint a mentességi rendelkezést azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kellett, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre is, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga-követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
E rendelkezést módosította a Mód. II. úgy, hogy a mentességi szabályt csak azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre kellett alkalmazni kell, akik a Mód. I. hatálybalépésekor – 2003. július 1. napján – folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szakképesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga-követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
Tisztelettel:
KITI
A BKF 6. féléves levelezős hallgatója vagyok (Gazdálkodási és menedzsment szak / gyártásvezetői szakirány).
A BKF Hallgatói Iroda szerint, bár a felvételi időpontjában - 2007. augusztus 30. - már régen elmúltam 40 éves, nem vonatkozik rám a nyelvvizsga alóli mentesség, szükséges egy szakmai középfokú nyelvvizsga.
Tekintettel arra, hogy a rendeletekben mindenhol általános nyelvvizsga meghatározást találok csak, kérdésem:
Jogosan kérik-e a szakmai nyelvvizsgát - mert a szakmai nyelvvizsgára nem érvényesek az alábbiak, mert az adott intézmény eltérhet a törvénytől?:
„A 2006. március 1-től hatályon kívül helyezett felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv. I.) 123. § (10) bekezdésének 2003. július 1-ével megállapított szövegezése (a továbbiakban: Mód I.) szerint, amennyiben az Ftv. I. 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik.
E rendelkezést pontosította 2004. szeptember 1. napjával a 2004. évi LX. Törvény (Mód II.) azzal, hogy a tanulmányaikat az első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltők számára biztosította a mentességet.
Ugyanakkor az Ftv. I. 123. § (10) bekezdését beiktató Mód. I. 33. § (6) bekezdése határozott meg átmeneti szabályokat, amelyek szerint a mentességi rendelkezést azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kellett, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre is, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga-követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
E rendelkezést módosította a Mód. II. úgy, hogy a mentességi szabályt csak azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre kellett alkalmazni kell, akik a Mód. I. hatálybalépésekor – 2003. július 1. napján – folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szakképesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga-követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.
Tisztelettel:
KITI
Tisztelt OKM!
A 2006/2007-es tanévben kezdtem meg a tanulmányaimat, bolognai képzésben. Nem igazán tisztázott számomra, hogy 12 vagy X+2 félévet fizet-e az állam? És ha mindkét eset fennáll,akkor hogyan tudom felhasználni a 12 félévet? Ebben kérnék tájékoztatást.
Várom mielőbbi válaszukat.
Tisztelettel: Pólya Franciska
A 2006/2007-es tanévben kezdtem meg a tanulmányaimat, bolognai képzésben. Nem igazán tisztázott számomra, hogy 12 vagy X+2 félévet fizet-e az állam? És ha mindkét eset fennáll,akkor hogyan tudom felhasználni a 12 félévet? Ebben kérnék tájékoztatást.
Várom mielőbbi válaszukat.
Tisztelettel: Pólya Franciska
Tisztelt Szerkesztők!
2005-ben fejeztem be az PTE-ÁOK általános orvosi szakát. Azóta kutatással foglalkozom.
A kérdésem az lenne, hogy elévül-e valamikor is az általános orvosi diploma akár hazánkban, akár az EU-n belül; vagy bármikor beléphetek a szakorvosképzési rendszerbe.
Köszönettel,
Darel
2005-ben fejeztem be az PTE-ÁOK általános orvosi szakát. Azóta kutatással foglalkozom.
A kérdésem az lenne, hogy elévül-e valamikor is az általános orvosi diploma akár hazánkban, akár az EU-n belül; vagy bármikor beléphetek a szakorvosképzési rendszerbe.
Köszönettel,
Darel
Tisztelt "eripsa"!
Javasoljuk, hogy forduljon a Semmelweis Egyetemhez, a karokon belüli átjelentkezésekről ők tudnak pontos információt adni.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Javasoljuk, hogy forduljon a Semmelweis Egyetemhez, a karokon belüli átjelentkezésekről ők tudnak pontos információt adni.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Előzmény:
2010.02.17. 11:59 :
eripsaTisztelt "Dina88"!
Amennyiben a szak nyelvi követelménye az alapszak nyelvi követelményétől eltérő nyelvből középfokú nyelvvizsga, akkor ugyanazon nyelvből a felsőbb szintű nyelvvizsga nem fogadható el, mivel nem csak a szint fontos a szakon, hanem a több nyelv ismerete.
Tisztelettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Amennyiben a szak nyelvi követelménye az alapszak nyelvi követelményétől eltérő nyelvből középfokú nyelvvizsga, akkor ugyanazon nyelvből a felsőbb szintű nyelvvizsga nem fogadható el, mivel nem csak a szint fontos a szakon, hanem a több nyelv ismerete.
Tisztelettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "Dominika24"!
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdése alapján a tanulói jogviszony alatt az érettségi vizsga összes fajtája első alkalommal ingyenes (ezt vizsgatárgyanként kell érteni).
Ez azt jelenti, hogy például abban az esetben, ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, de tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és egy olyan vizsgatárgyból szeretne újra érettségi vizsgát tenni, amelyikből van már érettségi eredménye, az adott vizsgatárgyból ismétlő érettségi vizsgára jelentkezik, ez számára az adott vizsgatárgyból az első ismétlő érettségi vizsga, tehát ez ingyenes. Ha a tanulói jogviszony alatt ugyanebből a vizsgatárgyból egy későbbi vizsgaidőszakban újra szeretne ismétlő érettségi vizsgát tenni, az adott vizsgatárgyból ez már a második ismétlő érettségi vizsgája lenne, tehát ez a vizsga már vizsgadíj köteles lesz.
Amennyiben a jelentkezőnek nincs középfokú intézménnyel tanulói jogviszonya, az érettségi vizsgákért vizsgadíjat kell fizetnie.
Tájékoztatom, hogy ha a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, érettségi vizsgára csak személyesen a „saját” iskolájában jelentkezhet. Ha a „saját” középiskolája az adott vizsgaidőszakban nem szervez érettségi vizsgákat, akkor személyesen vagy postai úton az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságán nyújthatja be a jelentkezést.
Itt megtalál minden további információt az érettségiről: http://www.oh.gov.hu/erettsegi_vizsgak
Tisztelettel:
Pósfai Péter
közoktatás-szakmai elnökhelyettes
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdése alapján a tanulói jogviszony alatt az érettségi vizsga összes fajtája első alkalommal ingyenes (ezt vizsgatárgyanként kell érteni).
Ez azt jelenti, hogy például abban az esetben, ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, de tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, és egy olyan vizsgatárgyból szeretne újra érettségi vizsgát tenni, amelyikből van már érettségi eredménye, az adott vizsgatárgyból ismétlő érettségi vizsgára jelentkezik, ez számára az adott vizsgatárgyból az első ismétlő érettségi vizsga, tehát ez ingyenes. Ha a tanulói jogviszony alatt ugyanebből a vizsgatárgyból egy későbbi vizsgaidőszakban újra szeretne ismétlő érettségi vizsgát tenni, az adott vizsgatárgyból ez már a második ismétlő érettségi vizsgája lenne, tehát ez a vizsga már vizsgadíj köteles lesz.
Amennyiben a jelentkezőnek nincs középfokú intézménnyel tanulói jogviszonya, az érettségi vizsgákért vizsgadíjat kell fizetnie.
Tájékoztatom, hogy ha a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, érettségi vizsgára csak személyesen a „saját” iskolájában jelentkezhet. Ha a „saját” középiskolája az adott vizsgaidőszakban nem szervez érettségi vizsgákat, akkor személyesen vagy postai úton az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságán nyújthatja be a jelentkezést.
Itt megtalál minden további információt az érettségiről: http://www.oh.gov.hu/erettsegi_vizsgak
Tisztelettel:
Pósfai Péter
közoktatás-szakmai elnökhelyettes
Tisztelt "Stamas"!
Amennyiben Ön 2006 szeptembere után kezdte meg a tanulmányait, akkor tanító szakon legfeljebb a képzési időt meghaladó 2 félévig, tehát összesen 10 félévig lehet államilag támogatott.
Üdvözlettel:
Dr. Rádli Katalin
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Szabó Szilvi!
Leveléből nem derül ki, hogy hol tanul, milyen feltételek változtak meg az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában. Kérdésével forduljon ahhoz a felsőoktatási intézményhez, ahol a tanulmányait folytatja.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Leveléből nem derül ki, hogy hol tanul, milyen feltételek változtak meg az adott intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában. Kérdésével forduljon ahhoz a felsőoktatási intézményhez, ahol a tanulmányait folytatja.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "gallaig7"!
A hatályos jogszabályi előírások alapján minden tanév végén azokat, akik nem teljesítik a tanulmányi kötelezettségük legalább 50 %-át, a felsőoktatási intézmények átsorolhatják államilag támogatott képzésre, és a helyükre átvehetik a legjobb költségtérítéses hallgatókat államilag támogatott képzésre. Ezt a tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell szabályozni.
Ennek megfelelően Ön a Károly Róbert Főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott módon a 2. félév után kérheti az államilag támogatott képzésre történő átvételét.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
A hatályos jogszabályi előírások alapján minden tanév végén azokat, akik nem teljesítik a tanulmányi kötelezettségük legalább 50 %-át, a felsőoktatási intézmények átsorolhatják államilag támogatott képzésre, és a helyükre átvehetik a legjobb költségtérítéses hallgatókat államilag támogatott képzésre. Ezt a tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell szabályozni.
Ennek megfelelően Ön a Károly Róbert Főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott módon a 2. félév után kérheti az államilag támogatott képzésre történő átvételét.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
Tisztelt "Martinet1"!
Ön természetesen jelentkezhet támogatott képzésre bármely magyar felsőoktatási intézménybe.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "mezmez"!
A felsőoktatási intézmény a kérdéses igazolással azt dokumentálja, hogy az illető a tanulmányi kötelezettségeinek – beleértve a záróvizsgát is – eleget tett. Ez önmagában még nem igazol felsőfokú végzettséget és szakképzettséget, tehát az ahhoz kötött munkakör betöltéséhez szükséges előfeltételt, illetve ennek alapján nem lehet olyan képzésre (mesterképzés, szakirányú továbbképzés) jelentkezni, ahol jelentkezési feltétel az oklevél megléte.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A felsőoktatási intézmény a kérdéses igazolással azt dokumentálja, hogy az illető a tanulmányi kötelezettségeinek – beleértve a záróvizsgát is – eleget tett. Ez önmagában még nem igazol felsőfokú végzettséget és szakképzettséget, tehát az ahhoz kötött munkakör betöltéséhez szükséges előfeltételt, illetve ennek alapján nem lehet olyan képzésre (mesterképzés, szakirányú továbbképzés) jelentkezni, ahol jelentkezési feltétel az oklevél megléte.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "jozsikka86"!
A leírtak alapján Ön már költségtérítéses képzésben tanul, ahol nincs korlátozva a félévek száma. Azt javaslom, hogy kérdésével forduljon az illetékes tanulmányi osztályhoz.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "tktk"!
Az Ön által leírt panasszal ahhoz a felsőoktatási intézményhez kell fordulnia, ahol tanul. A tanulmányi és vizsgaszabályzat, a tanulmányi követelmények meghatározása intézményi hatáskör.
Az írásban benyújtott panaszára az intézmény köteles válaszolni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Az Ön által leírt panasszal ahhoz a felsőoktatási intézményhez kell fordulnia, ahol tanul. A tanulmányi és vizsgaszabályzat, a tanulmányi követelmények meghatározása intézményi hatáskör.
Az írásban benyújtott panaszára az intézmény köteles válaszolni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "bagi_kitti"!
A felsőoktatási törvény határozza meg, hogy a felvételi eljárás során kit kell előnyben részesíteni.
A szabályokat részletesen megtalálja a felvételi tájékoztatóban és a www.felvi.hu honlapon. Az Ön által leírt igazolás nem arra vonatkozik, hogy valaki árva vagy félárva, hanem arra, hogy a hátrányos helyzetű jelentkező megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály
A felsőoktatási törvény határozza meg, hogy a felvételi eljárás során kit kell előnyben részesíteni.
A szabályokat részletesen megtalálja a felvételi tájékoztatóban és a www.felvi.hu honlapon. Az Ön által leírt igazolás nem arra vonatkozik, hogy valaki árva vagy félárva, hanem arra, hogy a hátrányos helyzetű jelentkező megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "krisztina84"!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni. A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
A 12 félévből megmaradó támogatási féléveket másik képzési ciklusban (pl. felsőfokú szakképzés, mesterképzés) jogosult igénybe venni.
A még rendelkezésére álló támogatási féléveknek a felsőoktatáson kívül szervezett tanfolyamokon történő felhasználására nincs mód.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni. A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
A 12 félévből megmaradó támogatási féléveket másik képzési ciklusban (pl. felsőfokú szakképzés, mesterképzés) jogosult igénybe venni.
A még rendelkezésére álló támogatási féléveknek a felsőoktatáson kívül szervezett tanfolyamokon történő felhasználására nincs mód.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Tisztelt "megyesp"!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
A törvény és a rendelet alapján az alábbi segítséget tudom adni.
A költségtérítéses képzés alapvető szabályait a törvény 126. § állapítja meg. Ezek szerint a költségtérítés és a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét az egyetem térítési és juttatási szabályzatában kell meghatározni. Továbbá a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.
A rendelet 4. § (1) szerint „A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérelme alapján kaphat.”, amelyek érvényesülését szintén a fent megjelölt intézményi szabályzatok konkretizálják.
Ennek megfelelően kérdéseire a választ a felsőoktatási intézmény szabályzataiban találhatja meg.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "jjimmy"!
Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet! Tehát tavaly lett volna kedvező a jelentkezése.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet! Tehát tavaly lett volna kedvező a jelentkezése.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "kerekerdo"!
Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A konkrét válaszhoz nem adott meg minden információt, de a fentiekből kitűnik, hogy azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet! A 12 félévből megmaradó támogatási féléveket pedig másik képzési ciklusban (pl. mesterképzés) jogosult igénybe venni.
Amennyiben az egyetemek képzéseiről a www.felvi.hu honlapon nem talál megfelelő információt, akkor ezt az egyes egyetemek honlapjain biztosan megtalálja.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A konkrét válaszhoz nem adott meg minden információt, de a fentiekből kitűnik, hogy azonos képzési cikluson belül (pl. alapképzés keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet! A 12 félévből megmaradó támogatási féléveket pedig másik képzési ciklusban (pl. mesterképzés) jogosult igénybe venni.
Amennyiben az egyetemek képzéseiről a www.felvi.hu honlapon nem talál megfelelő információt, akkor ezt az egyes egyetemek honlapjain biztosan megtalálja.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.