Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "eszene"!

A tanítási órákkal kapcsolatosan a következő jogszabály van érvényben:

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2) Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.
7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
óraszámait.

A fentieken kívül a tanórákkal kapcsolatosan még a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény is tartalmaz rendelkezéseket. A törvényi szabályozás egyrészt igyekszik csökkenteni, arányossá tenni a tanulók megterhelését, másrészt rugalmas kereteket biztosít például a testnevelés és a művészetoktatás számára. A napi óramennyiség a fentiek szerint az iskola pedagógiai programjától is függ, melyről a szülőt tájékoztatni kell. Ezen kívül a szülőnek, szülői szervezetnek jogában áll véleményt nyilvánítani, kérdéseket feltenni az iskola igazgatójának a gyermek tanulmányaival, annak körülményeivel kapcsolatosan. Amennyiben úgy gondolják, hogy az órarend megterhelő a gyermek számára, ezt jogukban áll észrevételezni, megbeszélni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Pizsi"!

A jogszabályi rendelkezések meghatározzák az iskolai óraszámok maximumát, azonban egyes speciális esetekben – például testnevelés, alapfokú művészetoktatás – tanóráival a jogszabályban meghatározott óraszám túlléphető. Ezért célszerű, ha a szülő beiratkozás előtt tájékozódik a várható terhelésről. Ugyanakkor a szülőnek jogában áll a gyermekét érintő kérdésekben az iskolától felvilágosítást kérni. A szülői szervezet is észrevételezheti, ha úgy ítéli meg, hogy a tanulókat túlságosan megterhelik az iskolai kötelezettségek. Kérdésükre az iskola, illetve az iskola fenntartója köteles válaszolni. A vonatkozó jogszabályokról az alábbiakban adunk tájékoztatást.

1. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
4. § (3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás … a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
c) a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
ezen kívül: bizonyos egyéni foglalkozások, az alapfokú művészetoktatás óraszámai.

Összefoglalva: a jogszabály nem tiltja, hogy a szülő bizonyos többlet órákat vállaljon, Ön azt írja, erről beiratkozással tájékoztatták is. Amennyiben azonban a tanuló megterhelését túlzottnak tartja, azt javasoljuk, hogy forduljon az iskola igazgatójához, és a jogszabályok alapján kérjen tájékoztatást az iskola pedagógiai programjáról és a tanórák beosztásáról.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "ighá"!

A pedagógusok foglalkoztatásának feltételeit a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza. A törvény 17. paragrafusa adja meg a pontos képesítési követelményeket, többek között az idegen nyelvek oktatására vonatkozóan is. A törvény szövegét innen érheti el honlapunkon: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1272&articleID=228435&ctag=articlelist&iid=1. 

A közoktatási törvény 128. § (3) bekezdés a) és aa)pontja teremt kivételt a fent idézett alkalmazási feltételek alól az idegen nyelv vonatkozásában, de ez sem tartalmaz 2010/2011-es időpontot.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "ecse"!

A tanulók szabadon választhatnak, hogy kívánnak-e előrehozott érettségit tenni és mikor. Természetesen a hátralévő tanév/tanévek anyagából a helyi tantervben meghatározott kimeneti követelmények alapján osztályozó vizsgát kell tenniük ahhoz, hogy vizsgára bocsáthatók legyenek.
A tanulók döntését alapvetően az is befolyásolja, hogy a tanárok, az iskola vezetése részéről milyen hozzáállást tapasztalnak ebben a kérdésben. Ha az oktatás célja a megalapozott nyelvtudás kialakítása, nem tartom szakmailag célszerűnek, hogy az iskolában gyakorlattá váljon az előrehozott nyelvi érettségi. Ez egyrészt azt a képzetet kelti a tanulókban, hogy ők már „megtanulták” a nyelvet, tovább nincs vele dolguk, másrészt a nyelvi órák nélkül valóban visszaesik a tanulók nyelvtudása, hiszen köztudott, hogy gyakorlás nélkül milyen gyorsan korrodálódik egy idegen nyelvi tudás.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése kimondja, hogy ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit, és nem köteles a tanórákon részt venni. Mindemellett az iskola Pedagógiai programjában szabályozni kell, mi történik ezekkel a tanulókkal a kieső tanórai foglalkozások ideje alatt. Fel lehet nekik ajánlani olyan nyelvórák látogatását is, ahol továbbfejlesztik nyelvi készségeiket.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "ildi66"!

Alapfokú nyelvvizsgával soha sem lehetett az osztályzatokat kiváltani. A nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2004 végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet megváltoztatta.
Így amennyiben gyermeke középfokú nyelvvizsgát tesz, azt csak a felvételi eljárás során tudja kamatoztatni plusz pont szerzésére.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "gbubu"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek az egyes pedagógus feladatok ellátásához szükségesek és elégségesek. A 17. § (1) bekezdésének e) pontja szerint középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári szakképzettségre van szükség.
A Kt. 127. § (1) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése a következők szerint rendelkezik:
„127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;”
Amennyiben a levelében említett egyetemi igazolás arról szól, hogy a tanulmányai keretében el kellett sajátítania a kémia, valamint a biológia tantárgy tanításának módszertanát, az említett két tantárgyat a munkáltató döntésétől függően taníthatja.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes             

Tisztelt Szerkesztők!
A következő dologban kérem segítségüket. A mi városunkban a szakkőnyvvásárlási utalványt / 14000 ft / ebben az évben nem kaptuk meg. Eddig május, ill. június hónapban kifizették, most meg már október van és sehol semmmi. Más városokban ez már régen megtörtént. Hol van a pénzünk??? Úgy tudom, ezt már régen leutalták az önkormányzatoknak.
Köszönöm előre is a válaszukat.

Tisztelt Szerkesztők!
Testnevelők nevében vetem fel az alábbi problémát. Az utóbbi időben nagyon elharapódzott, hogy több tanuló nem öltözik át testnevelési órára, így nem is vesz részt az órán. Hogyan befolyásolja ez az értékelésüket?
A 11/1994.Korm rend. 20§-a, (6)d, pontja,kimondja, hogy ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt a tanuló telhjesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve....
Kérdés: A tanuló fizikailag ott van az órán, tehát nem hiányzik, de nem vesz részt a munkában. Teljesítménye nem értékelhető. Minek vesszük ezt? -hiányzásnak, igazoltnak, igazolatlannak? Mire kap érdemjegyet a tanuló?
Mi kerül a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba? Különösen fontos ez 8. évfolyamon, ahol befolyásolhatja a továbbtanulást.
Kell-e a szülőt értesíteni és milyen formában, hogy a gyermek nem vesz részt a testnevelési órán, hiszen nem hiányzik, valójában ott van az órán, de nem vesz részt rajta.
Válaszukat kösönöm.

Szeretnem megtudni hol es kinek lehet panaszt emelni a jelenleg hatalyban levo kozepiskolai felveteli rendszerrel kapcsolatban. Kik allitjak ossze azokat a kozponti felveteli feladatlapokat, amelyek megoldasara a tanulo a rendes iskolai orakon nem kap megfelelo utmutatast? Ellenben meglehetosen borsos aron kinalt elokeszitokon heti negy oraban elsajatithatja azt. Amennyiben a szulo anyagilag ezt nem tudna fedezni, vagy a gyerek esetleg a iskolai munkan tul meg sportolni is szeretne, akkor eselye sincs arra, hogy megfelelo szinvonalu kozepiskolaba keruljon. Eselyegyenlosegrol vagy egeszseges eletmodrol hallott esetleg valaki odafent? Felelosoket szeretnek hallani, hogyan velekednek ezekrol a dolgokrol. A szulok altalaban nem merik velemenyuket vallalni, mert felnek attol hogy artanak gyerekeiknek. Kedves szulok, ne hagyjuk gyermekeinket nyomorgatni! Ok a jovonk es gondolkodo (nem magolo diakokbol felnott) emberek nelkul elvesztunk.

Iskolánkban évek óta folyik a vita a kollégák között arról, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyei milyen súllyal számítsanak a tanulók értékelésénél. A matek szakos munkatársak ragaszkodnak ahhoz, hogy a diákok egy dolgozatra 3 (egyforma) érdemjegyet kapjanak. Csak annyit szeretnék megtudni van-e erre valamiféle szabály vagy elegendő (és jogos-e), ha ebben iskolán belül a nevelőtestület ilyen határozatot hoz.

Csak annyit szeretnék megtudni,hogy a 2009-es tanévben mi kell ahhoz hogy valaki magán tanuló legyen,elég-e ha csak a szülő kérvényezi vagy kell szakember javaslata is.Pontosan milyen iratokat kell benyújtani.Köszönöm a választ!

Tisztelt Szerkesztőség!
A közoktatási törvény több lehetőséget ad a szülői szervezet és a diákönkormányzat részére véleményalkotásra, mint pl. SZMSZ, munkaterv, igazgatói pályázat, hitoktatás ideje és helye stb. Szükséges-e ezeknek a szervezeteknek a véleményük kialakításánál tételes jegyzőkönyvet vezetni, azaz leírni, hogy gyűlésükön név szerint ki mit szólt hozzá a közös vélemény kialakításához. Szükséges-e jelenléti ív vezetése? Amennyiben igen, kinek a kötelessége vagy joga ezt ellenőrizni? Ki tekinthet bele a jegyzőkönyvekbe? Egy leendő igazgató is megnézheti azt, hogy melyik szülő vagy diák ellenezte ill. támogatta a programját?! Félő, hogy ha a törvény bárki számára betekintési lehetőséget ad, a szülők és a gyerekek inkább nem élnek véleményezési jogukkal.Várom sürgős válaszukat! Köszönöm.

*Tisztelt Szerkesztők!
Egy kérdésem lenne önök felé, amire szeretnék választ kapni.1991.10.31.-én születtem, ezért erre az évre még tanköteles vagyok a törvény szerint,emiatt nem maradhatok esti tagozaton. Szeretnék egy évet halasztani, és szeretném megkérdezni hogy kihez forduljak ez ügyben. Amennyibe a halasztás nem lehetséges akkor viszont szeretném abbahagyni tanulmányaimat, és ez lehetséges-e,
mivel 2 hét múlva betöltöm a 18. életévemet.Kérdéseimre válaszukat,előre is köszönöm!

Viktória

Az 1397-es hozzászólásomat pontosítanám, lehet, hogy félreérthető. A túlmunkában végzett helyettesítés óradíjának megállapításánál kinek a kötelező óraszámát kell alapul venni? Vagy mindegy, hogy milyen munkakörben helyettesít a pedagógus, mindig a saját munkakörére vonatkozó kötelező óraszámmal megállapított óradíjjal kell elszámolni a túlórát?

Tisztelt Szerkesztok!

Szeretnem megkerdezni, hogy ha ujra szeretnek erettsegizni, akkor mennyi az az osszeg, amit dijkent be kell fizetnem? Hol tudom ezt befizetni? Valtozik-e az osszeg, ha egynel tobb targybol szeretnek ujraerettsegizni? Valaszukat Elore is koszonom!

Tisztelettel:
Varga Timea

Tisztelt Segítők!
A következő kérdésre szeretnék választ kapni.
Egy végzős tanuló, matematikából év végén megbukott de a javítóvizsgán nem jelent meg, ezért a 4. évfolyamot megismétli. 4 tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett. A 11/1999 OM rend szerint, amelyik tantárgyból sikeres érettségi vizsgát tett, azt nem köteles tanulni az évismétlés folyamán. A tanuló az érettségi tantárgyon kívüli tantárgyak tanulása alól is felmenthető, - persze a matematika kivételével?

Tisztelt Segítők!
A kéthavi időkeret elszámolásánál, ha tanár munkakörben lévő pedagógus gyakorlati oktatót helyettesít, vagy fordítva is lehetséges, kinek az óradíjával kell számolni az így fellépő többlettanítást? A helyettesítő kötelező óraszámát, vagy a helyettesített kötelező óraszámát kell figyelembe venni ezeknél az óráknál?

Tisztelt Szerkesztők!
A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógust felmentési idejének kötelező mentesítési ideje alatt a munkáltató alkalmazhatja-e óraadóként, polgári jogviszony keretében? Valamilyen módon alkalmazható-e ezen időszakban?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!

2 éve érettségiztem, kéttannyelvű érettségit tettem (angol nyelven érettségiztem matematikából és történelemből), ennél fogva angolból felsőfokú C típusú nyelvvizsgát szereztem. 2010-ben szeretnék újraérettségizni matematikából. A kérdésem az lenne, hogy ismételten angolul kellene ezt megtennem, vagy elég magyarul újraérettségiznem és akkor a nyelvvizsgám meglétét ez nem befolyásolja. Előre is köszönöm válaszukat!

Tisztelettel:
Varga Timea

Tisztelettel!
Azt szeretném kérdezni, hogy a pedagógusoknak (kőzépiskolai tanár vagyok)miért nem jár az üdülési csekk? Illetve mi a törvény (szabály)erre?
Köszönettel

Tisztelettel!
szeretném megkérdezni, hogy lehetséges-e indokolt esetben fizetés nélküli szabadságot kérni. Mennyi ennek az időtartama? Az igazgató köteles-e megadni? köszönettel

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre!
Tisztelettel:borenichevi

Tisztelt Dr Varga Mária Beáta!

Köszönöm a válaszát!

Én is úgy tudtam, hogy biológia- környezettan egyetemi végzettséggel nem lehet földrajz és kémia tantárgyat tanítani középiskolában.
Jó lenne ha minden középiskolai vezető ezzel tisztában lenne!

Tisztelettel:Bubo

Tisztelt Szerkesztők!

Az 1237-es számú kérdésre nem kaptam választ. Remélem hamarosan megérkezik!
Köszönettel: Aidan

Tisztelt Szerkesztőség!
Ebben a tanévben pedagógus szakvizsgát tettem, amiért is munkáltatom a törvényi előírásnak és a költségvetésünknek megfelelően átsorolt I9-ből H9-es kategóriába. Azonban én úgy tudom, a szakvizsga egyúttal a 7 évenkénti 120 kredites továbbképzést is jelenti, így a következő kategóriába való várakozási időt egy évvel lerövidíti. Köszönettel!

Tisztelt Szerkesztőség!
Ebben a tanévben pedagógus szakvizsgát tettem, amiért is munkáltatom a törvényi előírásnak és a költségvetésünknek megfelelően átsorolt I9-ből H9-es kategóriába. Azonban én úgy tudom, a szakvizsga egyúttal a 7 évenkénti 120 kredites továbbképzést is jelenti, így a következő kategóriába való várakozási időt egy évvel lerövidíti. Köszönettel!

Tisztelt Szerkesztőség!
Ebben a tanévben pedagógus szakvizsgát tettem, amiért is munkáltatom a törvényi előírásnak és a költségvetésünknek megfelelően átsorolt I9-ből H9-es kategóriába. Azonban én úgy tudom, a szakvizsga egyúttal a 7 évenkénti 120 kredites továbbképzést is jelenti, így a következő kategóriába való várakozási időt egy évvel lerövidíti. Köszönettel!

Tisztelt Szerkesztőség!
Óvónőként dolgozom egy kis faluban. 1996-ban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán Óvodai menedzser szakosító képzésben vettem részt. Jelenleg végzős hallgató vagyok, Fejlesztő óvodapedagógus szakvizsgás képzésen.Kérdésem: jogosult vagyok-e a szakképzés utáni illetménynövekedésre, és ha igen, mennyi %-ra.
Üdvözlettel: Éva

Tisztelt „Arquen”!

Amennyiben ismerőse rendelkezik lezárt középiskolai bizonyítvánnyal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján:
„(5) A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
A következő érettségi vizsgaidőszak a 2010. év május-júniusi, amelynek esetében az érettségi vizsgára történő jelentkezési határidő 2010. február 15. Személyesen vagy postai úton is jelentkezhet az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál. (http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1075&objectID=5004282)

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „Bubo”!

A környezettan tanári oklevelével általános iskolában természetismeret tantárgy oktatására jogosult, földrajz és kémia tantárgy tanítására a biológia-környezettan tanári oklevele nem jogosítja.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes