Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "eszene"!
A tanítási órákkal kapcsolatosan a következő jogszabály van érvényben:
243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2) Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.
7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
óraszámait.
A fentieken kívül a tanórákkal kapcsolatosan még a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény is tartalmaz rendelkezéseket. A törvényi szabályozás egyrészt igyekszik csökkenteni, arányossá tenni a tanulók megterhelését, másrészt rugalmas kereteket biztosít például a testnevelés és a művészetoktatás számára. A napi óramennyiség a fentiek szerint az iskola pedagógiai programjától is függ, melyről a szülőt tájékoztatni kell. Ezen kívül a szülőnek, szülői szervezetnek jogában áll véleményt nyilvánítani, kérdéseket feltenni az iskola igazgatójának a gyermek tanulmányaival, annak körülményeivel kapcsolatosan. Amennyiben úgy gondolják, hogy az órarend megterhelő a gyermek számára, ezt jogukban áll észrevételezni, megbeszélni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Pizsi"!
A jogszabályi rendelkezések meghatározzák az iskolai óraszámok maximumát, azonban egyes speciális esetekben – például testnevelés, alapfokú művészetoktatás – tanóráival a jogszabályban meghatározott óraszám túlléphető. Ezért célszerű, ha a szülő beiratkozás előtt tájékozódik a várható terhelésről. Ugyanakkor a szülőnek jogában áll a gyermekét érintő kérdésekben az iskolától felvilágosítást kérni. A szülői szervezet is észrevételezheti, ha úgy ítéli meg, hogy a tanulókat túlságosan megterhelik az iskolai kötelezettségek. Kérdésükre az iskola, illetve az iskola fenntartója köteles válaszolni. A vonatkozó jogszabályokról az alábbiakban adunk tájékoztatást.
1. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
4. § (3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás … a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
c) a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
ezen kívül: bizonyos egyéni foglalkozások, az alapfokú művészetoktatás óraszámai.
Összefoglalva: a jogszabály nem tiltja, hogy a szülő bizonyos többlet órákat vállaljon, Ön azt írja, erről beiratkozással tájékoztatták is. Amennyiben azonban a tanuló megterhelését túlzottnak tartja, azt javasoljuk, hogy forduljon az iskola igazgatójához, és a jogszabályok alapján kérjen tájékoztatást az iskola pedagógiai programjáról és a tanórák beosztásáról.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "ighá"!
A pedagógusok foglalkoztatásának feltételeit a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza. A törvény 17. paragrafusa adja meg a pontos képesítési követelményeket, többek között az idegen nyelvek oktatására vonatkozóan is. A törvény szövegét innen érheti el honlapunkon: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1272&articleID=228435&ctag=articlelist&iid=1.
A közoktatási törvény 128. § (3) bekezdés a) és aa)pontja teremt kivételt a fent idézett alkalmazási feltételek alól az idegen nyelv vonatkozásában, de ez sem tartalmaz 2010/2011-es időpontot.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "ecse"!
A tanulók szabadon választhatnak, hogy kívánnak-e előrehozott érettségit tenni és mikor. Természetesen a hátralévő tanév/tanévek anyagából a helyi tantervben meghatározott kimeneti követelmények alapján osztályozó vizsgát kell tenniük ahhoz, hogy vizsgára bocsáthatók legyenek.
A tanulók döntését alapvetően az is befolyásolja, hogy a tanárok, az iskola vezetése részéről milyen hozzáállást tapasztalnak ebben a kérdésben. Ha az oktatás célja a megalapozott nyelvtudás kialakítása, nem tartom szakmailag célszerűnek, hogy az iskolában gyakorlattá váljon az előrehozott nyelvi érettségi. Ez egyrészt azt a képzetet kelti a tanulókban, hogy ők már „megtanulták” a nyelvet, tovább nincs vele dolguk, másrészt a nyelvi órák nélkül valóban visszaesik a tanulók nyelvtudása, hiszen köztudott, hogy gyakorlás nélkül milyen gyorsan korrodálódik egy idegen nyelvi tudás.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése kimondja, hogy ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit, és nem köteles a tanórákon részt venni. Mindemellett az iskola Pedagógiai programjában szabályozni kell, mi történik ezekkel a tanulókkal a kieső tanórai foglalkozások ideje alatt. Fel lehet nekik ajánlani olyan nyelvórák látogatását is, ahol továbbfejlesztik nyelvi készségeiket.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "ildi66"!
Alapfokú nyelvvizsgával soha sem lehetett az osztályzatokat kiváltani. A nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2004 végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet megváltoztatta.
Így amennyiben gyermeke középfokú nyelvvizsgát tesz, azt csak a felvételi eljárás során tudja kamatoztatni plusz pont szerzésére.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "gbubu"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek az egyes pedagógus feladatok ellátásához szükségesek és elégségesek. A 17. § (1) bekezdésének e) pontja szerint középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári szakképzettségre van szükség.
A Kt. 127. § (1) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése a következők szerint rendelkezik:
„127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;”
Amennyiben a levelében említett egyetemi igazolás arról szól, hogy a tanulmányai keretében el kellett sajátítania a kémia, valamint a biológia tantárgy tanításának módszertanát, az említett két tantárgyat a munkáltató döntésétől függően taníthatja.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „Arquen”!
Amennyiben ismerőse rendelkezik lezárt középiskolai bizonyítvánnyal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján:
„(5) A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
A következő érettségi vizsgaidőszak a 2010. év május-júniusi, amelynek esetében az érettségi vizsgára történő jelentkezési határidő 2010. február 15. Személyesen vagy postai úton is jelentkezhet az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál. (http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1075&objectID=5004282)
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „Bubo”!
A környezettan tanári oklevelével általános iskolában természetismeret tantárgy oktatására jogosult, földrajz és kémia tantárgy tanítására a biológia-környezettan tanári oklevele nem jogosítja.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.