Az előző Diákparlament óta két, a diákjogokat érintő, rendkívül fontos dolog történt – hívta fel a figyelmet a kabinetfőnök. Az első, hogy létrejött az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, amelynek tevékenysége, tapasztalatai, működésének eredményei fontos témaként szerepelnek majd a Diákparlamenten. A másik, hogy kiadásra kerültek a kerettantervek, amelyek által kiszélesedtek a lehetőségek arra vonatkozóan, hogy a diákok megismerhessék és gyakorolhassák az őket megillető jogokat és kötelességeket.

A diákok a napokban kapják meg azt a levelet, amelyből értesülhetnek a Diákparlamenttel kapcsolatos tudnivalókról, visszajelentkezésüket követően pedig megküldjük a résztvevő iskoláknak a felkészüléshez szükséges információkat.

A Diákparlament - a szakmai szervező bizottság javaslata alapján - néhány újdonsággal is szolgál majd Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a problémák feltárása mellett a szervezők hangsúlyt kívánnak fordítani a diákönkormányzati munkához szükséges készségek, képességek fejlesztésére is. - Alapvető elvárás a rendezvénnyel kapcsolatosan, hogy a résztvevők minél több hasznos információt, tudást “vigyenek haza”, ehhez pedig nem előadásokra, hanem a életszerű, a napi gyakorlatot mintázó foglalkozásokra van szükség .“ –mondta el Sió László

A diákjogok érvényesülésének jogszabályi háttere ugyanis rendezett, a jogok érvényesüléséhez azonban ez önmagában nem elegendő, az a cél, hogy a diákok ismerjék is ezeket a jogokat és tudjanak is élni ezekkel. Ez az iskola, a pedagógusok érdeke is, hiszen a jogi szabályozás célja nem a korlátozás vagy kedvezmények adása, hanem a nyilvános működési keretek kijelölése. Ennek felismerése, az együttműködés fejlesztése az iskolán belül egyaránt érdeke a szülőnek, pedagógusnak és a diáknak. Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának működése a igazolta, hogy eredményesebb lehet a problémák ilyen megközelítése, amely az együttműködést, a megállapodást célozza, mint a hagyományos, a konfrontációt előtérbe helyező megközelítés.

A diákönkormányzati munka nem egyszerűen érdekvédelmi tevékenység, hanem a tanulás fontos terepe, az állampolgári “technikák” gyakorlásának olyan lehetősége, amelynek tapasztalatai a későbbiek során a mindennapi életben és a közéletben egyaránt jól hasznosíthatók, legyen szó akár a tervezést, a tárgyalást, a kommunikációt fejlesztő tevékenységekről, akár egy költségvetés vagy egy alapszabály elkészítéséről.