1. Képviselet, részvétel, döntési jogkör

Az Országos Diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, melynek minden tagja az őt delegáló diákönkormányzatnak tartozik felelősséggel. A javaslattevő, ajánlásokat megfogalmazó záró plenáris ülésen (a továbbiakban: ülés) csak azok vehetnek részt, illetve szavazhatnak, akik regisztráltatták magukat, s így igazolták mandátumukat. A delegált diákok korosztályonként (általános és középiskolás) döntenek a plenáris ülésen. Az elfogadott ajánlások ezért az adott korosztályra érvényesek, s az adott korosztály javaslatait tartalmazzák.

A Diákparlament kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az ügyrend módosítása, kiegészítése, elfogadása
b) a beterjesztett ajánlások módosítása és elfogadása, illetve elutasítása.

2. Az ülés vezetése, menete

Az ülést levezető elnök vezeti, akit az oktatási miniszter kér fel. Az elnök szót ad és von meg, figyelemmel kíséri a hozzászólni kívánók sorrendjét. A levezető elnök nem minősít, nem kommentál. Köteles gondoskodni arról, hogy a vita személyeskedéstől mentesen folyjék. Köteles betartani és betartatni az ügyrendet. Feladata elősegíteni, hogy az elhangzott ajánlások alapján a testület minél hamarabb döntési helyzetbe kerüljön.

Az ajánlások megvitatása az ügyrend elfogadása és az ajánlások ismertetése után kezdődik. Az előterjesztő legfeljebb 10 percben ismerteti az előterjesztés lényegi elemeit. A testület tagjai a vita során korlátlan alkalommal, de felszólalásonként legfeljebb 3 perc időtartamban fejthetik ki véleményüket.

A vita elhúzódása esetén a levezető elnök

a) az adott vitapontra szánt időkeretet egyszeri alkalommal meghosszabbíthatja,

b) a hozzászólások számát és időtartamát korlátozhatja,

c) váltott érvelést (egy mellette, egy ellene) írhat elő.

Az a)-c) pontokban megfogalmazottakat egyidejűleg is alkalmazhatja.

A vitában soron kívül két okból lehet szót kérni:

a) Az ügyrendet érintő előterjesztés esetén a vita további menetére vonatkozó javaslat előadására van mód. Az ügyrendi javaslat elsőbbséget élvez, róla azonnal - az előterjesztés és vita után - dönteni kell. A javaslat indoklására 1 perc áll a felszólaló rendelkezésére. A levezető elnök a javaslat ellen, illetve mellett egy-egy , legfeljebb 1 perces érvelésre adhat módot.

b) Tartalmi kiegészítés címén kaphat szót az, aki a vita menetét, tartalmát érdemben befolyásoló információval rendelkezik. A tartalmi kiegészítés címén szót kapott személy, hozzászólása esetén tárgyilagos tájékoztatásra kötelezett, nem érvelhet sem az éppen vitatott javaslat mellett, sem az ellen.

3. Hozzászólás, javaslattétel, véleménynyilvánítás

Az elfogadásra javasolt ajánlásokat - a közoktatási törvény alapján - az Országos Diákjogi Tanács (ODJT) képviselője terjeszti elő, s a levezető elnök ismerteti a megvitatásukra szánt időt. Az ajánlásokkal kapcsolatban a részvételre jogosultak véleményt nyilváníthatnak, azokhoz hozzászólhatnak.

Az ülésen elsőbbséget élveznek az azonnali döntést igénylő javaslatok (ügyrendi javaslatok).

Az ülésre ajánlásokat az ODJT képviselőjén kívül bármely részvételre jogosult beterjeszthet, amennyiben azt legkésőbb 12-én 11.30 óráig írásban, az adott korosztály képviselőinek 10%-os támogatását az igazoló formanyomtatvány kíséretében a levezető elnöknek eljuttatja.

6. Döntéshozatal

A plenáris ülés határozatképes, ha a regisztrált korosztályi képviselők több mint fele jelen van. Az ülés az előterjesztett, illetve - a formai követelményeknek megfelelő - írásban benyújtott javaslatokról egyszerű többséggel dönt. Kettőnél több javaslat esetén a szavazás két fordulóban történik. A két legtöbb igen szavazatot kapott javaslat (minden szavazásra jogosult több javaslatot is támogathat az első fordulóban) közül az ülés újabb szavazással választ.

A szavazatokat szavazatszámlálók számolják össze, akiket a levezető elnök jelöli ki.

Nincs döntés abban az esetben, ha a tartózkodások száma meghaladja a támogató és ellenző szavazatok együttes számának felét, vagy ha az igen és nem szavazatok száma megegyezik. Ilyen esetben a levezető elnök a további vitát - időkorlát megszabásával - engedélyezi, majd újabb szavazást rendel el. A második eredménytelen szavazás után, az ajánlás vagy annak adott pontja lekerül a napirendről.