2020. október 27.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

2005. október 16.
Alapelvek, célok

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, kialakítani a helyes önértékelést, a fejlődőképes autonóm személyiséget.

A műveltségterület fejlesztő hatása a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesül, ha a terület
  • felkészít a mesterséges környezetben való tájékozódásra;
  • megismertet az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel;
  • a megszerzett ismeretek alapján segíti, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva;
  • bemutatja az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket;
  • kialakítja, fejleszti a kritikus fogyasztói magatartást;
  • fejleszti a problémakezelő képességet, az alkotóképességet, a kreativitást, amelyekkel a környezet és a személyiség alakítható;
  • megteremti a feltételeket a munkának mint értéknek és örömforrásnak az elfogadását, előkészíti a pálya kiválasztását;
  • megteremti a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet;
  • a tanulói alkotás folyamatában az alkalmazott tudás szintjére emeli, egységbe szervezi a különböző tantárgyak ismereteit;
  • lehetőséget ad a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására;
  • munkaműveletekhez kötődve fejleszti a kéz intelligenciáját és az érzékelést;
  • fejleszti a fogékonyságot és a rugalmasságot;
  • az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismertetése révén hozzájárul a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához;
  • tudatosítja az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében.
A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával; a természeti, társadalmi és humán dimenziók kapcsolatainak tudatosításával; a technikai környezetet strukturáló alapkategóriák kiemelésével, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alapozhatjuk meg.

A műveltségterület fő témakörei a következők lehetnek:

munkakultúra
alkotófolyamatok: igény, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés; anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, gazdaságosság;
termeléskultúra
anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, gazdálkodás), termesztési rendszerek, termelési rendszerek;
háztartáskultúra
háztartásökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartás energia és más ellátó rendszerei,
környezetkultúra
tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai rendszerek, környezetgazdálkodás;
közlekedéskultúra
közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok;
gazdálkodáskultúra
tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idő, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai, foglalkozási ágak;
egészségkultúra
egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, baleset megelőzés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, mentálhigiéné;
biztonságkultúra
az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés);
fogyasztói kultúra
termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság, minőség és biztonság;
szabadidő-kultúra
önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, művelődés, szórakozás, játék;
információs kultúra
kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása
pályaorientáció
személyes igények meghatározása, a tanulás szerepe a sikerben, az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében, a folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés
2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum)
3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei
3.1. Problémafelismerés
3.2. Tervezés
3.3. Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások)
3.4. A tevékenység és eredményének értékelése
4. Munkavégzési és tanulási szokások

Fejlesztési feladatok

1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A mesterséges környezet
Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés.
Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben.
A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a teljes mesterséges környezetről.
A személyes hatások, lehetőségek és szerep felismerése a közvetlen környezet kialakításában.
A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés.
A mesterséges környezet rendszerezése, jellemzőinek megismerése, vizsgálata, elemzése. Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepe a társadalmi, a gazdasági és a technikai fejlődésben.
A munkaműveletek, technológiák, valamint a mesterséges környezet változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása.
A mesterséges környezet jellemzése, jelenségeinek vizsgálata, elemzése a rendeltetés, a környezetvédelem és a technológia szempontjai szerint.
A termelés, technológiák és a mesterséges környezet állapota, változásai kapcsolatának elemzése.
A foglalkozások és a mesterséges környezet kapcsolatrendszere.
A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása
A saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti "találmányok" megfigyelése. A felkészültség és a tudás szerepének belátása.
Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. Technikatörténeti érdekességek megismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.
Az emberiség történetében az alapvető technikai problémák és a találmányok kapcsolatának megértése, ismerete. A problémák megoldásához szükséges beállítódás és az érdeklődés szerepének belátása.
A technikatörténet korszakainak ismerete, jellemzése, korszakonként egy-két példa megnevezése. A pályák rendszerezése és osztályozása. A technikai innováció és a találmány fogalma, az eredeti gondolkodás szerepének belátása.
Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere
Az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának megérzése, a tevékenység felfedezése konkrét példákban.
A társadalmi és a természeti környezet összefüggésének megismerése, gyakorlati példákhoz kapcsolható tevékenységek, pályák.
A környezetalakítás, az állapotváltoztatás törvényszerűségei, a tevékenység, alkotás öröme, szépsége és felelőssége. A társadalmi munkamegosztás és a pályák.
A fenntartható fejlődés gondolatának megismerése és felismerése a környezetben, a felelősségteljes munka örömének és szépségének felismerése. A hagyományos és a modern pályák.
A környezet használata, élet a környezetben
A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye. A környezet, a tárgyak használata, a célszerű környezet szépsége. A tárgyak, mint eszközök funkcióinak felismerése a környezetalakításban. A technikai eredmények szakszerű, gondos használata, szépségének örömteli átérzése. A szép emberi környezet szakszerű, felelős használatának élvezete.

2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum)

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Ismeretterjesztő forrásokból (pl. képes enciklopédia, ifjúsági tévéadás) információgyűjtés az alkotómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez.
A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, lexikonok, szótárak, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók) használata. A segédletek alkalmazásának indoklása, és kapcsolódása az egyéni pályatervekhez. Az alkotó-, elemző-, értékelő munkában az ajánlott (otthoni, iskolai, könyvtári, hálózati) kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratok,, használati utasítások alkalmazása. Az érdeklődésen alapuló információk és az egyéni tapasztalatok összekapcsolása.
A munkához szükséges kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratok, multimédiás információk kiválasztása. A technikai megoldások megismerése (pl. a mindennapi környezetben, kereskedelmi katalógusban, helytörténeti gyűjteményben). A munkához szükséges információk rendszerezése egyéni igény szerint.

3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei
3.1 Problémafelismerés

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása
Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése, felismerése segítséggel.
A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Különös tekintettel az emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségére (pl. a kábítószerek, alkohol stb.).
A technikai környezet megfigyelése alapján a probléma meghatározása. A szükségletek és a lehetőségek közötti különbségek meghatározása egyéni sajátosságok alapján. A társadalmi, a természeti és a technikai környezet megfigyelése alapján egy probléma azonosítása. A társadalmi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség felmérése. Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében.
A technikai probléma megfogalmazása
A meglátás, a problémaválasztás indoklása egy-két mondatban. Technikai problémák és szakmák bemutatása.
A probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. A probléma gyakori előfordulása pályaterületenként.
A problémahelyzet megfogalmazása egy-két mondatban, szóban és írásban, szükség szerint vizuálisan (pl. rajzban, fotón). A problémahelyzet kapcsolódása a különböző pályákhoz.
A problémahelyzet szabatos meghatározása szóban és írásban, szükség szerint rajzban. Előfordulási gyakoriság különböző munkakörökben, foglalkozásokban.

3.2 Tervezés

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása
Gondolati tervek, később vázlatok készítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő szokásos megoldás kiválasztása, a terv elkészítése. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában.
A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldási elv kiválasztása, a terv (írás, rajz, makett) elkészítése. A szükséges készségek és képességek megfogalmazása. Műveletterv (technológiai) és szerkezetterv (térbeli eloszlás) készítése írásban és vizuálisan. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldás megtervezése. A megoldásokhoz szükséges személyiségtulajdonságok kapcsolata a folyamattal. Gyártási és értékesítési terv készítése írásban és vizuálisan. A rendeltetésnek, a felhasználó ízlésének, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldás megtervezése. A feladat előfordulásának lehetősége pályakörökben, konkrét pályákon, foglalkozásokban.
Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban
A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgyban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élmények megfogalmazása.
Az elképzelés rögzítése, közlése anyagban, kész tárgyban, térbeli makettben, szóban, írásban, vetületi és látszati rajzban. A terv bemutatása, indoklása szóban.
A gondolat közérthető megjelenítése szóban, írásban, látszati és műszaki ábrában, térbeli vagy működő modellben. Rajzolvasás. Az egyéni különbségek megfogalmazása a feladatmegoldás során, különös tekintettel a térbeli gondolkodás, a szóbeli kifejezés, illetve a számolási készség színvonalára. A gondolat konvencióknak megfelelő megjelenítése szóban, szakszerű leírása, látszati és műszaki ábrázolása, térbeli vagy működő modell készítése, esetleg számítógépen. A megoldott feladat pályákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolása.
A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek
A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljárás helyességének megérzése, megítélése. A terv előfordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben. A terv funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A gazdaságosság szerepe a munkafolyamatokban. A terv funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá az eredményes anyaghasználatnak és szerkezetválasztásnak az értékelése. A tervezés szerepe az individuális döntésekben. A terv funkcionális és formai megfelelésének, az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá az eredményes anyaghasználatnak és szerkezetválasztásnak a megállapítása tudatos elemzés alapján. A tudatos választás szerepe a sikeres feladatmegoldásban.

3.3 Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás- és egészségtani megoldások)

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A terv megvalósítása anyagban, térben
A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alapján. A mintakövetés jelentősége az alkotásban. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás elkészítése a rögzített tervek alapján. Az algoritmus betartása. Az ismeret és a szabályok szerepének megismerése a munkatevékenységben. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás önálló elkészítése a rögzített tervek alapján. Hibaelhárítás. A szabályok betartása, illetve az intuíció szerepe a különböző pályákon.
Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás)
A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés) és a saját gondolat kifejezésének képessége. Érzelmi viszonyulások megfogalmazása. A kivitelezéshez, készítéshez szükséges terv, gondolat megértése, kifejezésének képessége vázlatrajzban, szóban, anyagban, vagy kész tárgyban. Jellemző tulajdonságok kiemelése a feladatmegoldáshoz kapcsolódóan. Kommunikációs készség a terv gondolatának megértéséhez, illetve megjelenítéséhez szóban, vizuálisan, kész tárgyban vagy működő modellben. A tervezés munkafolyamatainak mint örömforrásnak a megfogalmazása. A terv gondolatának megértése, illetve megjelenítése szóban, tervrajzban, írásban és kész tárgyban vagy működő modellben. A feladatok kapcsolása anyagokhoz, eszközökhöz, a jellemző munkamód meghatározása.
Ítélőképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján
A munka (eredmény) funkcionális és formai megfelelésének megérzése, megértése, megítélése. Az egyéni képességek, tulajdonságok szerepének megfogalmazása.
Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról. Ízlésítélet megfigyelés alapján. Az egymást helyettesítő személyiségtulajdonságok szerepének megismerése az eredményességben.
Következtetés a kész mű funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűsége és gazdaságossága, továbbá az eredményes anyaghasználat és szerkezetválasztás alapján. A tapasztalatok kiterjesztése a főbb pályaterületekre. Következtetés a kész mű funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűsége és gazdaságossága, továbbá az eredményes anyaghasználat és szerkezetválasztás alapján. Az eredmény és a mellékhatások mérlegelése, tudatos döntés. Az eredményesség és a siker szerepének megismerése az életútban.
Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség
Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközökkel. Az anyagok alakítása mint örömforrás. Becslés. Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése, mérés. Individuális különbségek az anyagok kezelésében, anyagérzékenység. Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek kezelése. Az eszközök szerepe a különböző pályákon, munkafolyamatokban. Az alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek szakszerű kezelése. A szakértelem szerepének belátása.
Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció)
A tapasztalatra épülő forma-, anyag-, szerkezet- és eljárási ismeret. A tapasztalat mint a szóbeli kifejezésmód forrása. A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, szerkezet- és eljárási ismeret. Az ehhez kapcsolódó pályakörök meghatározása. A választott formák, anyagok, technológiák, szerkezetek tudatos jellemzése. Az ehhez kapcsolódó szakmacsoportok meghatározása. A munkában megjelenő formák, anyagok, szerkezetek és eljárások tudatos jellemzése néhány szempont szerint. Az ehhez kapcsolódó pályák meghatározása, a fejlődési lehetőségek bemutatásával.
Szervezőkészség
A munkafolyamat irányított, majd önálló szervezése. A biztonság élménye a munkaszervezésben. Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás és a tempó mint egyéni sajátosság szerepe. Csoportmunka, páros, egyéni munka. A kooperációs készség és a konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása. Feladatvállalás a csoportmunkában, önálló munkaszervezés. A felelősségvállalás mértéke, iránya a munkavégzés folyamatában.

3.4 A tevékenység és eredményének értékelése
(Szempontok és eljárások saját és mások munkájának eredményességére és káros következményeire vonatkozóan)

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Magatartásformák
Az alkotói és befogadói munka során a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés fejlesztése, a pozitív énkép megalapozása. Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. A tanár, a tanulók véleményének figyelembevétele. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása. Alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés, a társak munkájának értékelése. Az önértékelés szerepének megismerése a munkavégzésben. Tudatos alkotói, befogadói (fogyasztói) és környezettudatos magatartás. Önellenőrzés. Egymás folyamatos értékelése csoportmunka közben. Az önértékelés szerepének megismerése a különböző pályákon különböző beosztásokban.
A viselkedéskultúra, etikett, protokoll szerepének megismerése a mindennapi érvényesülésben.
Képességek
Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka alatt. Individuális különbségek megfogalmazása. Az alapfokú alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemző-folyamat során. Az erősségek és a hiányok megfogalmazása. Tudatos alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek működése az alkotó- és elemzőfolyamat során. Reflektálás. A domináns képességek megfogalmazása. Tudatos alkotó-, kritikai, megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek működése az alkotó- és elemzőfolyamat során. A konfliktuskezelés technikáinak alkalmazása. Önszabályozás. A domináns képességek és a pálya kiválasztásának kapcsolata.
Készségek, jártasságok
A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség kialakítása, anyagminőség iránti érzék, jártasság kialakítása a szerkezetválasztásban. A kézügyesség szerepe a különböző pályákon. A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék , szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati és az elméleti beállítódás elkülönítése. Az alapfokú munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati beállítódás szerepe mint meghatározó tényező a pályaterületek kiválasztásában. A középfokú munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása, készség a gazdaságosság becslésére. Az elméleti és gyakorlati készségek kapcsolata a konkrét pályához viszonyítva.
Ismeret, megismerés
A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. Az egyéni különbségek felismerése az igények megfogalmazásakor. Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre. Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság közötti összefüggések tapasztalati és fogalmi elsajátítása. Az összefüggések felismerése alapján a pályakörök elhatárolása. Az emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti kapcsolat felhasználása a munkában. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság fogalmának értelemszerű alkalmazása. Konkrét pályák tartalmának összehasonlítása.
Ítélőképesség, döntésképesség
Az alkotás funkcionális és formai megfelelésének, a munkafolyamat célszerűségének megállapítása. Ízlésítélet. A különbözőségek és azonosságok elfogadása. Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. Döntés indoklása. A döntés természetének definiálása. A munka funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűsége és gazdaságossága, az eredményes anyagalakítás és szerkezetválasztás értékelése. Tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a döntési folyamatokban. A mű funkcionális és formai megfelelésének, az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá a helyes anyaghasználatnak és szerkezetválasztásnak a megítélése tudatos elemzés alapján. Az eredmény és a mellékhatások mérlegelése. A személyes siker, a felelősség megfogalmazása.

4. Munkavégzési és tanulási szokások
1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás
Gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Jó testtartás. Elővigyázatosság az anyagalakításban. A munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklődés mint az időt meghatározó tényező.
Egyszerű eszközök, szerszámok használatában figyelem, elővigyázatosság. Rend, időbeosztás. Az érdeklődés és munkamód szerepe az időbeosztásban.
A felelősség iránya, tartalma, jelentősége és a szabálytudat szerepe.
Szervezett munka, a kéziszerszámok és gépek szakszerű kezelése, használata. Rend, a monotónia és a biztonság jelentősége különböző pályaterületeken.
Egészséges életvitel. Baleset-megelőzés. Szervezett, tervszerű munkavégzés, szakszerű eszközhasználat, technológiai fegyelem. Felkészülés a pályaválasztásra, pályavitelre.
Megfigyelés, vizsgálat
Anyagok, szerkezetek, formák és erők szemlélése, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalat mint egyéni élmény megfogalmazása.
Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalatok általánosítható következtetései a képességekre, érdeklődésre vonatkozóan.
Az emberi szükségletek és igények, valamint az anyagok, a szerkezetek, a formák és az erők ismeretében a lehetséges megoldás keresése. A megoldások egyéni értékelése, azonosságok és különbségek megfogalmazása. Problémahelyzetben az igények meghatározása, a lehetőségek felmérése, tervezés, kivitelezés, értékelés. Az egyéni teljesítmény, teherbírás megfogalmazása, célok meghatározása.
Technológiai rend, térszemlélet
Az anyagalakító, a szerelő- és az építőmunka fázisainak megismerése. A műveleti és téri rend betartása a munka során. Konkrét példák különböző munkafolyamatokhoz, különböző pályaterületekhez.
Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Konkrét pályaterületek, ahol dominánsak a térbeli tájékozódás követelményei.
Az eredményes munkamenet tervezése, a bevált időbeosztás és térhasználat követése, tudatos konstruálás. Konkrét pályaterületek, ahol a konstruktív megközelítés a domináns.
Az eredményes munkamenet tervezése, időbeosztás követése párhuzamosan folyó munka esetén is. A térszemlélet fejlesztése. Munkafajták összehasonlítása (konkrét pályaterületek, ezek munkaerő-piaci igényei).
Gazdálkodás, környezettudatos magatartás
Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás jelentősége.
Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel. A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. Gazdasági szemlélet: ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság elemzése.
Tervszerű időbeosztás, célorientált technológia alkalmazása. A személyes ráfordítás; tanulás, gyakorlás mint befektetés.
Környezettudatos fogyasztás, munka, termelés, kritikus fogyasztói magatartás. Fogyasztóvédelem. A munkaerő, idő, költség megtakarításának lehetőségei (pl. a háztartásban vagy a termelésben). A munkaerő mint áru; a személyes befektetés mint a karrier alapja.
Eszközhasználat, munkaszervezés
Jó testtartás, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekintettel az egyéni tulajdonságok minőségére. Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Az egyéni eredményesség és igények alapján pályaterületek definiálása. Szervezett munka, a kéziszerszámok szakszerű kezelése. Tapasztalatok alapján pályaterv készítése. Kitartó, fegyelmezett, szervezett, balesetmentes munka, a kéziszerszámok szakszerű kezelése. A tanult ismeretek beépítése az egyéni pályaválasztási döntésbe, pályatervezésbe.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok