2020. október 27.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

2005. október 16.
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és a 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések
 
1. §
 
A rendelet hatálya - a fenntartóra tekintet nélkül kiterjed -
a) az általános iskolákra,
b) a szakiskolákra,
c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképző iskola; az a)-c) pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),
d) az iskola tanulóira,
e) pedagógusokra,
f) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).
2. §

(1) Az iskola pedagógiai programot, és annak részeként - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola a helyi tanterv elkészítésénél felhasználhatja az oktatási miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) is.

(2) A középiskola a helyi tantervének elkészítésénél figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

(3) Az alternatív iskola a közoktatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdése alapján kiadott kerettanterv alapján készíti el pedagógiai programját és annak részeként a helyi tantervét.

(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is.

(5) A két tanítási nyelvű iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(6) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását végző iskola az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.
 
(7) A szakképző iskola a helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a szakmai programban foglaltakat is.

(8) A közoktatásról szóló törvény
a) 27. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felzárkóztató oktatást végző,
b) 110. §-ának (1) és (7) bekezdése alapján nem magyar állampolgárokat nevelő és oktató,
c) 121. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott integrációs felkészítést végző
iskola a helyi tanterve elkészítésénél figyelembe veszi az oktatási miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott oktatási programokban (pedagógiai rendszerekben) foglaltakat is.

(9) A helyi tantervbe be kell építeni a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozásokat, az iskolai sportkör foglalkozásait.
 
(10) A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A helyi tantervnek biztosítania kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket.

(11) A helyi tanterv a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével egy adott tantárgyat több, eltérő követelmény szerint dolgoztathat fel, továbbá biztosíthatja az adott tantárgyból az emelt szintű oktatás megszervezését.
 
(12) Ha a felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje, illetve a levelező oktatás munkarendje szerint szervezik meg, a tanítási órák száma nem lehet kevesebb a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott óraszámnál. A helyi tantervnek tartalmaznia kell, hogy a tanulónak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében, milyen tantárgyból, milyen ismereteket kell elsajátítania.
 
A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések
 
3. §

(1) Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény
a) 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás,
b) 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás,
c) 52. §-ának (11) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).

(3) Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete II. fejezet 4. pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.

(4) Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében kell megszervezni, olymódon, hogy a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban biztosítva legyen a tanulók részére az új ismeretek, tananyagok, követelmények elsajátítása, a következő tanítási napokra történő felkészülés, továbbá a mindennapi testedzés.

(5) Az emelt szintű oktatást
a) valamennyi tantárgy esetében - a b) pontban foglalt kivétellel - legalább heti négy,
b) élő idegen nyelv (beleértve a latin nyelvet is), matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt
tanórai foglalkozás biztosításával lehet megszervezni.

A tanítási órákon való részvétel rendje
 
4. §
 
(1) A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
 
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra.

(3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.

5. §

(1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.

(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.

(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.

(5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.

6. §

(1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2) Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.

7. §

(1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
   da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
   db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.

(2) Ha a szakképző iskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási órák heti átlagban nem haladhatják meg a napi nyolc órát.

8. §

A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ban meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások
óraszámait.

9. §

(1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi kisebbségi önkormányzat véleményét is.

(2) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.

(3) A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell.

(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.

(5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.

Vegyes rendelkezések
 
10. §

Az e rendeletben foglaltak nem érintik az iskolai tanórai foglalkozások időkeretének számítására vonatkozó - a közoktatásról szóló törvényben meghatározott - rendelkezéseket.

11. §

(1) Az iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére. A felülvizsgálatnak - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - ki kell terjednie az iskola nevelési programjára és helyi tantervére.

(2) Az általános iskolák - az ötödik-nyolcadik évfolyamok tekintetében - a helyi tantervük felülvizsgálatát és a fenntartó részére történő megküldését 2005. június 30-áig is elvégezhetik.

(3) A középiskoláknak és a szakiskoláknak a pedagógiai programjuk felülvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a közoktatásról szóló törvény 48. § (1) bekezdés b) pont hatodik-hetedik gondolatjelében, továbbá (3)-(4) bekezdésében szabályozott körben, helyi tantervük teljes felülvizsgálatát pedig 2011. június 30-áig kell elvégezniük és a fenntartó részére megküldeniük. A helyi tanterv teljes felülvizsgálatát a hat évfolyamos gimnáziumoknak 2009. június 30-áig, a nyolc évfolyamos gimnáziumoknak 2007. június 30-áig kell elvégezniük.

(4) A hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok 2005. június 30-ig elkészíthetik a helyi tantervük felülvizsgálatát oly módon, hogy biztosítják az egyes iskolai évfolyamok tananyagának és követelményeinek egymásra épülését, és az így elkészült helyi tantervet 2006. szeptember 1-jétől alkalmazhatják.

(5) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján az (1)-(4) bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontot állapíthat meg.

(6) A pedagógiai programok felülvizsgálata a Nemzeti Alaptanterv alapján történik.

(7) A helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai évfolyamon.

(8) A közoktatásról szóló törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjának nyolcadik gondolatjelében, továbbá a (3)-(4) bekezdésében meghatározottak bevezetése valamennyi iskola, valamennyi évfolyamán a 2004-/2005. tanévtől kezdődően kötelező. A középszintű érettségi vizsga témakörei alapján a 2004/2005. tanítási évben kell érettségi vizsgát szervezni.

(9) A többcélú intézmény keretében működő általános iskola és középiskola közösen kidolgozott, egymásra épülő helyi tanterve a 2004/2005. tanévben az ötödik évfolyamon is bevezethető, feltéve, hogy a középiskolai tanulmányok folytatása az általános iskola valamennyi tanulója részére biztosított. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a középiskola egy vagy több általános iskolával megállapodást köt, amelynek keretei között biztosítják az általános iskola minden tanulója részére, hogy tanulmányait a középiskolában folytathatja.

(10) Az e rendelet 3-10. §-ában foglaltak alkalmazása - a (11) bekezdés kivételével - 2004. szeptember 1-jétől az iskola valamennyi évfolyamán kötelező.

(11) A 7. § (1) bekezdés c) pontjának, a 8. § c), d) és e) pontjának rendelkezéseit jogszabályban meghatározott felmenő rendszer figyelembevételével kell alkalmazni.

(12) A kerettantervek előkészítő munkálatai során biztosítani kell a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjének közreműködését.

Záró rendelkezések

12. §
 
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni az általános iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-a.
 
(3) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet többi rendelkezése 2004. szeptember 1-jén az iskola első évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben a következő évfolyam tekintetében, teljes egészében 2017. augusztus 31-én hatályát veszti.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok