2020. október 27.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Művészetek

2005. október 16.
Alapelvek, célok

A Művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez.
E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit.
A Művészetek műveltségi részterületei az Ének-zene, a Tánc és dráma, a Vizuális kultúra, a Mozgóképkultúra és médiaismeret. Mindezek - mai művészetfelfogásunk szerint - önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. (Az egyes művészeti területekhez szorosan kapcsolódó alapelvek az adott fejezet elején olvashatók.)
A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását viszont erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához.
Több műveltségi részterületnek is célja - a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett - a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt.
A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.
A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés nyitottságukat fokozza, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat.
A művészeti nevelés hatékonyságát fokozhatja, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.

A fejlesztési feladatok szerkezete

Ének-zene

 
1. Zenei alkotóképesség
1.1 Interpretáció
2.2 Improvizáció
2. Megismerő- és befogadó képességek
2.1 Zenehallgatás
2.2 Zenei hallás és kottaismeret

Dráma és tánc

1. A megjelenítéshez, csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása
2. Rögtönzési képességek fejlesztése (improvizáció a megismert technikák alkalmazásával)
3. Problémamegoldó, ismeretszerzési, tanulási képességek
4. Megismerő-, befogadóképességek (színházi előadások megtekintése és véleményezése)

Vizuális kultúra

 
1. Megismerő-, befogadóképességek
1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - motoros készségek
1.2 Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - térbeli tájékozódás
1.3 Kommunikációs képességek
2. Kreativitás
2.1 Alkotóképességek
2.2 Problémamegoldó képesség
3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Mozgóképkultúra és médiaismeret
  • Megfigyelés
  • Ismeretszerzés
  • Kommunikáció
  • Értelmezés, elemzés, tolerancia
  • Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység
  • Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás
A tudatosítást irányító fontosabb kérdések

Ének-zene

Az ének-zene a szavak fölött "hangzó nyelv" élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában.

Fejlesztési feladatok

1. Zenei alkotóképesség
1.1 Interpretáció

A zenének sokféle funkciója létezik, melyben a megismerő, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség fejlesztésekor nem csak az életkornak megfelelő éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekből fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a tánc, a hangszerjátszás személyiségépítő, teljes embert nevelő, katartikus élményt magában rejtő funkciójára is.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése. Az éneklési kultúra fejlesztése.
A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása.
Dalkarakterek összehasonlítása.
A dalok zeneileg igényes megszólaltatása az érzelmi tartalmak megjelenítésével (megfelelő artikuláció, tiszta intonáció, a pontos ritmust, dinamikát, formát, előadásmódot figyelembe vevő megszólaltatás megközelítése).
Esztétikai élményszerzés biztosítása az éneklés során.
A nép- és műdalok megszólaltatása az érzelmi tartalmak, a hangulatok, a karakterek érzékeltetésével.
Önálló véleményalkotás a csoportos és az egyéni megszólalásokról.
Egységes hangzás kialakítása a csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése. A csoportos éneklés mellett a kiscsoportos és az egyéni éneklés továbbfejlesztése.
A zenei emlékezet aktivizálása.
Életkori sajátosságokat figyelembe vevő (mutálás) fejlesztés az éneklési tevékenysége során.
A zenei emlékezet erősítése.
Az egyéni előadásmód, a személyes érzelmeket tükröző önkifejezés vállalása, annak céltudatos fejlesztése.
Könnyebb dalok önálló tanulásának fejlesztése.
A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása. A hangszert tanuló diákok aktivizálása a közös muzsikálásra. A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba. Az önálló kezdeményezésű kooperációk irányítása a társas zenélésben.
Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után.
Népszokások megismertetése, dramatizált előadása akár bábos megjelenítéssel vagy mozgással, tánccal is.
Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel.
A néphagyományok jellegzetességeinek megismertetése.
Oldottabb metrikájú és kötött lüktetésű népdalok énekeltetése.
A nemzeti önismeret fejlesztése.
Világzenék megismertetése, Európán belüli és azon kívüli általános művészeti ismeretek bemutatása.
Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása zeneileg megfelelő előadással. Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása. Eltérő műfajokat képviselő magyar és idegen népdalok, valamint műdalok kifejező előadása.
Összefüggések keresése az énekelt dalanyag és a népművészet, illetve a zenetörténet rendszere közt.
A zene különböző énekes műfajainak bemutatása.
A kritikai szemlélet erősítése, ízlésformálás, az egyéni véleményalkotás segítése.
Felkészítés az ünnepekre a hangszert tanuló diákok bevonásával is. Felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére. Könnyű gyermekkari irodalom éneklése kórusban, a többszólamúság készségének fejlesztése. Műsorok összeállítása a diákok bevonásával.
Kóruséneklés az életkornak megfelelő karirodalommal.

2. Improvizáció

A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját képezik a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A zenei fantázia fejlesztése, mozgósítása, énekes szabad rögtönzések bevezetése. Gyermekversek ritmizálása, "megzenésítése", szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése.
Kombinációs és asszociációs képességek fejlesztése a különféle zenei kifejezőeszközök felhasználásával (ritmikai, dallami, tempóbeli, dinamikai, formai, szövegből kiinduló variáló és rögtönző készség fejlesztése).
Rögtönzött dallamalkotás adott szöveghez a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.
A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés - felelet játékok), valamint az eltérő karakterek felhasználásával. Formaalkotás fejlesztése (népdalszerű sorszerkezetek létrehozása, egyszerű műzenei formák mintájára énekes és/vagy hangszeres improvizációk). A rögtönzési tevékenység fejlesztése népdalszerű és egyszerű műzenei formák keretei között (ritmus- és dallamhangszeres improvizációk).
A műfaji és stílusismeretekbe rendezett kötött és kötetlen rögtönzés továbbfejlesztése (pl. énekléssel, hangszerrel, számítógéppel).



Egyéni és csoportos rögtönzésekben a dallami és a ritmikai többszólamúság lehetőségének felkínálása.
Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával. Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos/egyéni rögtönzések). Dramatizálható zenei anyagok mozgásos megjelenítésének segítése.

2. Megismerő- és befogadóképességek
2.1 Zenehallgatás

A zenehallgatás értelmi és érzelmi erőket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A csend, a zaj, a zörej elkülönítése.
Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismertetése, megkülönböztetése vizuálisan is.
Hangzásbeli különbségek, hangszínek megismertetése, azonosítása.
Az emberi hangfajták és hangszerek felismertetése, megnevezése hangzás és alak alapján.
A zenei karakterek megfigyeltetése, azonosítása.
Hangfajok, hangszerek, hangszercsoportok felismertetése, megnevezése hangzás alapján.
A zenekarok fajtáinak megkülönböztetése.
Az énekkarok és a zenekarok fajtáinak hallási felismertetése.
Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásokban. Eredeti népzenei - vokális és hangszeres - felvételek megismertetése. Népi hangszerek felismertetése hangzás és kép alapján. Eredeti népzenei vokális és hangszeres felvételek megismertetése, a hangszerek hallási megnevezése.
Cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtése. Többször hallott zenei szemelvények felismertetése. Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján. A zeneirodalom kiemelkedő alkotásainak hallási felismertetése, azonosítása.
Életkornak megfelelő, zenetörténeti korokból válogatott nép- és műzenei szemelvények bemutatása. Olyan műzenei szemelvények bemutatása, amelyek témái a korosztálynak megfelelően énekelhetők, vagy ritmikája megszólaltatható, vagy valamely zenei összetevője könnyen reprodukálható (akár hangszeren is).
Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, feldolgozás akár önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában is (pl. könyvtárhasználat, Internet segítségével).
A zene különféle funkcióinak, valamint a médiában és a filmművészetben betöltött szerepének, megjelenésének megfigyeltetése.
Az emocionális érzékenység kifejlesztése. A zenetörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatása (történelem, irodalom, társművészetek kapcsolata, múzeumlátogatások). A legjelentősebb zeneirodalmi alkotások, a kortárs zene megismertetése.
A különböző korok populáris zenéinek bemutatása.
Az érzelmi és gondolati asszociációs képesség megnyilvánulásainak segítése. Összefüggések meglátása, közvetítése a zenei korok és a történelmi események, a zenei, a képzőművészeti és az irodalmi műalkotások között.
A zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek megismertetése. A műelemző képesség fejlesztése, a zeneművek alapvető belső szerkezetének felismertetése. Kritikai látásmód fejlesztése az előadó - művészet területén (verbális és esszé jellegű megnyilatkozások a zenei ízlésről, az elemző-összehasonlító képesség fejlesztése).
A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése.
Önálló véleményalkotás fejlesztése a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával, és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával).
A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése.
Zenei dokumentumok gyűjtése, a rendszerező és a feldolgozási képesség fejlesztése (pl. interaktív CD-ROM, hang- és videofilm, komputer- és internethasználat).
Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen zeneművek kapcsán. Törekvés a verbális közlésre vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolással a zenei mondanivaló kifejtésére a vokális és a hangszeres zenei szemelvények hallgatása után. Az éneklés, a hangszeres tudás örömének megosztása, a koncertélmények megbeszélése, a zenei olvasmányélmények értelmezése.
A nép- és műzenékhez, a nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-ismeret, hon- és népismeret és a közös európai kulturális értékek megismertetése A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése, információk önálló gyűjtése a könyvtárhasználati ismeretek segítségével is. Önálló beszámolók készítése, lexikális tudás erősítése a könyvtár- és internethasználat megjelenésével (kooperáció más tárgyak tanáraival).

2. Zenei hallás és kottaismeret

A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, mely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Alapritmusok, ütemfajták és dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel. A hangzó ritmikai elemek, valamint a dalok ritmikai összetevőinek felismertetése, motívumok lejegyzése. A dalanyagban előforduló valamennyi ritmusképlet hangoztatása egy vagy több szólamban.
Egyszerű ritmusképletek és dallamkapcsolatok önálló lejegyzése.
Fejlesztés a tanult ritmusértékek,
az egyszerűbb ritmusképletek készségszintű használatára.
Könnyű dallamfordulatok önálló lejegyzése, ütemekbe rendezés.
Ritmushangszerek megismertetése, használata, a ritmikai többszólamúság megalapozása, szolmizációs jelek alkalmazása.
Ritmushangszerek használata (pl. osztinátó), a ritmikai többszólamúság és a csoportos, szolmizált kottaolvasás fejlesztése.
A ritmushangszerek önálló használatának továbbfejlesztése
(pl. dalkíséret).
Egyszerű ritmusképletek és dallamsorok olvasása.
Egy- és többszólamú ritmussorok megszólaltatása.
A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal. A tanultak kreatív zenei játékokkal történő elmélyítése. A ritmus megfigyeltetése
más művészeti ágakban.
Szimmetria és aszimmetria
megfigyeltetése a zenei szemelvényekben (képzőművészeti alkotásokban).
Hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. Hangok elhelyezése a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján. Csoportos éneklés a zenei elemek abszolút nevének használatával. A kvintkör értelmezése, alkalmazása a zenei olvasás-írás és elemzés során.
A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése.
A hangközhallás megalapozása.
A dallam, a hangmagasság, a tempó, a dinamika, a metrum, a hangerő, a hangszín, a hangzási színezetek, a zenei mozgásformák érzékeltetése,
a hangközhallás fejlesztése,
az azonosságok és a különbözőségek meghatározása,
az összehasonlító képesség erősítése.
A hangkarakterek felismertetése.
A legfontosabb dallami- és harmóniai relációk hallási felismertetése és megszólaltatása. A tanult előjegyzési kör alkalmazása a zenei olvasás-írás során.
Egyszerű tanult ritmikai és dallami paraméterek felismertetése, meghatározása.
A többszólamúság készségének megalapozása. A többszólamúság készségének továbbfejlesztése. Bevezetés a többszólamú kiscsoportos éneklésbe. A többszólamú együtt éneklés alkalmazása.
A belső hallás képességének megalapozása. A belső hallás tudatos fejlesztése. A zenei emlékezet fejlesztése a belső hallás működtetésével. A zenei emlékezet aktivizálása, az önálló zenei gondolkodási képesség erősítése.
A hallás utáni éneklés képességének kialakítása.
A tanult dallamok felismerési képességének kialakítása.
Az egyszerűbb kottakép alapján történő csoportos éneklési készség fejlesztése (a fokozatosság elvét követve a hangnemek és az előjegyzések tekintetében). A csoportos és az egyéni kottaolvasási szint fejlesztése. Egyszerűbb kottakép alapján történő éneklés készségszintre emelése.
Tempó- és dinamikai különbségek érzékeltetése az éneklés (hangszerjáték) során.
A zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése.
A dalok szerkezetének hallás utáni megfigyeltetése,
felismertetése.
A zenei karakterek elkülönítése, verbális vagy nem verbális értelmezése.
Népzenei és műzenei dallamszerkezetek felismertetése.
Egyszerű műfaji, formai, szerkezeti ismeretek megismertetése, elsajátítása.
A magyar népdalok zenei jelenségeinek felismertetése, a népzenei szakszókincs szerinti jelölés, meghatározás alkalmazása.
Műzenei dallamszerkezetek és formák felismertetése, elemzése, a műfaji, a formai és a szerkezeti azonosítási képesség fejlesztése.
Rendszerezőképesség fejlesztése a magyar népdalok elemzésével.
Egyszerű műzenei formák meghatározása.
Zenei műfajok, formai, szerkezeti sajátosságok felismertetése a meghallgatott zeneirodalmi példák alapján.

Dráma és tánc

A rendelkezésre álló időt tánccal és mozgással dúsított drámajátékokkal tudják használni a nevelők. Így szervezhető meg az a komplex művészetpedagógiai munka, amely mint módszer az alsóbb évfolyamokat teljes egészében áthatja, a felsőbb évfolyamokat tetszés szerint áthathatja, mint órával rendelkező tantárgy pedig - szakképzett tanár által vezetve - bármely szinten bevezethető. Az órákon zajló nevelőmunka és tanulási folyamat dráma érettségivel is zárulhat.
A dráma és tánc kreatív folyamata a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájának és beszédük tisztaságának kialakulásához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma és tánc tantárgyként az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttműködés magas szintjének kialakítása.

A dráma és tánc mint tantárgy - tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak. Akkor hatékonyak igazán, ha megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket beépítik a tanulók a megjelenítő játékokba. Az egyes drámai és színházi kifejezési formák megismerése és használata tanuló és tanár számára egyaránt haszonnal jár: a nehezebben megfogalmazható vagy épp formálódó gondolatok és érzelmek kifejezését, s a meglévő ismeretek ellenőrzését egyként szolgálja ez az eljárás. A művészeti tevékenység szakmai szabályainak betartása nem lehet ellentmondásban azzal az elvárással, hogy az órákon való részvétel a tanulók számára örömet és szellemi izgalmat jelentsen.

Fejlesztési feladatok

1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása

1-6. évfolyam
7-12. évfolyam
1-2. évfolyam
A játékbátorság kialakítása, a csoport előtti megnyilvánulás gyakorlása és elfogadása.
Egyensúly-, ritmus-, és térérzékelés. Színek, hangok, formák, anyagok érzékelése, felismerése.
Egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése. Állatmozgások és -hangok utánzása.
Memória- és koncentrációfejlesztő játékok: mondókák, kiszámolók, találós kérdések, mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok.
Népi gyermekjátékok (ritmikus játékok dallal, mondókával)
3-4. évfolyam:
Csoportos mozgásos, hang- és térérzékelő gyakorlatok.
Összetett, több érzékterületre épülő gyakorlatok.
Térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok egyszerű mozgástechnikai, illetve alapfokú tánctechnikai elemek felhasználásával.
Ritmus-, mozgás-, és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memória gyakorlatok.
5-6. évfolyam
A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok.
Nem verbális kommunikációs játékok.
Koncentrációs és lazítógyakorlatok.
Egyszerűbb interakciós játékok.
Páros bizalomgyakorlatok.
Alapfokú mozgástréning.
7-8. évfolyam
Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok.
Koncentrációs és lazítógyakorlatok.
A tudatos megfigyelés játékai
Páros, illetve csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok.
Különböző tánctípusok páros technikáinak alapjai.
Egyszerűbb ön- és társismereti játékok.
9-12. évfolyam
Fejlesztő és szintentartó beszédes játékok.
Koncentrációs és lazítógyakorlatok.
Ön- és társismereti játékok.
Tánc- és mozgásszínházi technikák páros gyakorlatainak alapjai.

2. Rögtönzési és együttműködési képességek fejlesztése
 
1-6. évfolyam
7-12. évfolyam
1-2. évfolyam
Utánzó játékok. Fantáziajátékok létező vagy képzeletbeli lények megjelenítésével.
Kreatív játékok tárgyakkal. A tárgyak nem rendeltetésszerű használata. Bábkészítés.
Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással.
Gyermekjátékok lépésmotívumainak szabad variálása.
3-4. évfolyam
Fantáziajátékok elképzelt tárgyakkal, elképzelt személyekkel, elképzelt helyzetekben.
Csoportos improvizációs játékok.
Rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése.
5-6. évfolyam
Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás).
Mozgásos improvizáció a tanár által megadott cselekményvázra, a tanult egyszerű tánctechnikai elemek felhasználásával.
Improvizáció a megismert színházi technikák alkalmazásával.
Maszkos játékok
Jeles napok játékai
7-8. évfolyam
Improvizáció közösen megválasztott témára, történetváz alapján.
Az improvizáció elemző megbeszélése.
Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával.
Mozgásos improvizáció közösen egyeztetett karakterek szerepeltetésével, a tanult tánctechnikák alkalmazásával.
Cselekménnyel rendelkező mű közös dramatizálása.
Jelenetsorok verbális improvizációval
9-12. évfolyam
Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján.
Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével.
Improvizáció a megismert a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával.
Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zenére vagy téma alapján.
Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával.
Mozgássor tervezése.
Történelmi korszakok táncainak megismerése

3. Ismeretszerzési, tanulási, problémamegoldó képességek erősítése, kifejezőkészség fejlesztése


1-6. évfolyam
7-12. évfolyam
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
1-2. évfolyam
A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetben és/vagy ritmikus formában.
A kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban.
A főhős és a szereplők megkülönböztetése.
3-4. évfolyam
A szerkezet megfigyelése a csoporton belüli rögtönzésekben (a jelenet indítása, csúcspontja és befejezése).
A szereplő és helyszín.
A színház formai elemeinek megfigyelése látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben: egyszerű jelmezek, kellékek, berendezési tárgyak.
5-6. évfolyam
Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása: pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép.
Az alapvető fogalmak (pl. mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során.
Játékok a megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozására.
7-8. évfolyam
Az összetett szerkezetű drámajátékok megismerése és alkalmazása: pl. forró szék, fórumszínház.
Kellékhasználat.
Szertartások, ünnepek, rituális játékok.
A cselekmény és ellencselekmény érzékelése, a pillanat megjelölése, jelentések, hatások megfigyelése, a szerkezet érzékelése saját játékokban.
Az alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése.
A színházi nyelv elemeinek megfigyelése látott előadásban, ezek alkalmazása saját játékban. Egyszerű díszlet, jelmez, kellék, egyszerű fény- és hanghatások
9-12. évfolyam
Drámai kifejezési formák összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében.
A kontraszt és a szimbólum fogalmának ismerete, alkalmazása saját játékok során.
Előadáscélú jelenet- és drámaelemzés. Az írott dráma, mint javaslat az előadáshoz
A színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott, s alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában.
A színészi munka alapszintű elemzése
Előadáselemzés.
Történetek feldolgozása komplex drámaórák keretében
1-2. évfolyam
Szerepjáték tárgyakkal (a tárgyak megváltoztatása nélkül).
Játék megváltoztatott, átalakított tárgyakkal.
Csoportos improvizációs játékok tanári irányítással zajló játékban.
Egyszerű magatartásformák, viselkedések elemzése a csoportos improvizációk kapcsán.
3-4. évfolyam
Ismert történet eljátszása. Közös dramatizálás a tanult bábos, mozgásos módokon, majd rögtönzött beszéddel, zenei elemekkel.
5-6. évfolyam
Dramatikus improvizációk - a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Döntések elemzése.
Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján
Dramatikus improvizációk ismert történelmi események kapcsán. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés.
7-8. évfolyam
Történetek feldolgozása összetett szerkezetű kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával.
Történetek feldolgozása különböző tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával.
A történetnek mint cselekménynek az elemzése, a cselekmény üzenetének érzékelése.

9-12. évfolyam
Történetszerkesztés és történetmegjelenítés különböző színházi, drámai, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával.
Beköltözés klasszikus drámák és komédiák cselekményébe - elemző játékokkal.
Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró feldolgozása történetépítéssel, komplex drámaórák segítségével.

4. A megismerő- és befogadóképesség fejlesztése


1-6. évfolyam
7-12. évfolyam
1-2. évfolyam
Gyermekszínházi előadás megtekintése. Beszélgetés a látottakról.
Versek, mesék befogadását, elmondását segítő játékok és gyakorlatok
Babázó játékok, altatók, ringatók. Kiolvasók, párválasztók.

3-4. évfolyam
Gyermekszínházi előadás megtekintése. Részvétel a látott előadás alapszintű elemző megbeszélésében.
Az emberélet szakaszaihoz, fordulóihoz kapcsolódó hagyományok, dalok és szertartások (pl. lakodalom) megismerése. Táncos alaplépések elsajátítása.
5-6. évfolyam
Színházi előadás megtekintése. A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával.
A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése és - kedv esetén - kipróbálása. Jeles napok szokásai (lucázás, betlehemezés, regölés)
Énekes-táncos játékok: fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok.
Ugrósok, karikázók, eszközös táncok. Szatmári csárdás.


 
7-8. évfolyam
Színházi előadás megtekintése. Beszámoló az élmény alapján.
Alakoskodó népszokásaink megismerése (farsang)
Magyar főúri táncok: a palotás megismerése.
XX. századi társastáncok alaplépései.

 
9-12. évfolyam
Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése. A látott előadások értelmező bemutatása.
Ízelítő az európai kultúrák és a távolabbi világok dramatikus szertartásaiból. Liturgiák megismerése.
Napjaink mozgásművészete.

Vizuális kultúra

A Vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magába foglalja a vizuális jelenségek, a vizuális közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.
A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti tehát azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!)

Fejlesztési feladatok

1. Megismerő-, befogadóképességek
1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége - motoros készségek

A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése; a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látványok élvezetének képességét. A "kéz intelligenciájának" működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása.
Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén.
Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése.
Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás.
Szabadkézi rajzolás, festés.
Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából.
Érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása.
Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése szabadkézi rajzban.
Ismert útvonal rajzának elkészítése.
Mozgásélmények megjelenítése.
Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása.
Egyszerű kéziszerszámok használata.
Különböző festő technikák kipróbálása.
Látványok, jelenségek kapcsán a célirányos megfigyelés szempontjainak önálló kiválasztása
Tájékozódás ismeretlen városi környezetben.
Tájékozódás térkép segítségével.
Látvány képi, szobrászi eszközökkel történő megjelenítése.
Formák helyes arányviszonyainak elemzése, megítélése.
Mozgások megfigyelése, megjelenítése.
A kifejezés, közlés különböző rajzi technikáinak használata.
Kézműves technikák munkafolyamatainak kipróbálása.
Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és ábrázolásban.
Műalkotások kompozíciójának elemzése.
Új technikák kipróbálása, a technika nyújtotta lehetőségek számbavétele.
Makettek, modellek konstruálása.
Saját munkák, gyűjtések felhasználása az elektronikus képalakítás során.

1.2 Ismeretszerzési képességek - tanulási képességek - térbeli tájékozódás

A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni, különös tekintettel azokra a látványokra, műalkotásokra, amelyek esetében az értelmezés nem teljesen magyarázható a textualitás modellje alapján.
A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés "gyakorló terepeit". Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran átfedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok gyűjtése.
Különböző tárgyak külső jegyeinek összehasonlítása.
Tárgyak, műalkotások csoportosítása különböző szempontok alapján.
Műalkotások származási helyének megkeresése térképen.
Elemző beszélgetés műalkotásokról.
Vizuális jelek jelképek alkotó használata.
Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.
Különböző mozgások vizuális rögzítése, síkbeli, térbeli megjelenítése.
Ismerkedés műalkotásokkal.
Elemző beszélgetés műalkotásokról.
Tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos információk gyűjtése.
A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma és rendeltetés kapcsolatának elemzése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Rajzos és írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdésekre.
Képek, látványok, események leírása, leírás alapján kép készítése.
Ismerkedés egyszerű kifejező és tárgykészítő technikákkal.
Ábra alapján téri helyzet rekonstruálása.
Megfigyelt és elképzelt térbeli helyzetek pontos ábrázolása.
Tárgyak, jelenségek megadott szempontok alapján történő rajzos felmérése, elemzése, értelmezése.
Szabadkézi rajzvázlatok készítése.
Időbeni folyamatok képi tagolása, értelmezhető megjelenítése.
Reklámok képi eszközeinek elemzése.
Műelemzés a formai jegyek alapján.
A művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek vizsgálata.
A tanári előadás önálló jegyzetelése.
Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között.
Összehasonlító tárgyelemzés (pl. különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása).
Összehasonlító műelemzés.
Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése, következtetések levonása.
Legkiemelkedőbb műalkotások, művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése.
Tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével.
Önálló témakutatás.
A vizuális művészeti alkotások csoportosítása, műfaji besorolása.
Műalkotások funkcióinak elemzése.
Szakkifejezések alkalmazása.
Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása.

1.3 Kommunikációs képességek

A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális "nyelv" alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Egyszerű közlő ábrák értelmezése, készítése.
Az emberi gesztusok értelmezése.
Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása, "olvasása", értelmezése.
A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata.
Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.
A sík- és térbeli kifejezés, közlés vizuális nyelvi elemek (vonal, sík, forma, szín ) korosztályi szintű használata különböző célú kompozíciókban.
Nem vizuális természetű információk
(például a népesség összetétele vagy családfa ) érzékletes, képi megfogalmazása diagramokban, grafikonokon.
Látványok, képek jellemzése, elemzése rajzban, szóban és írásban.
A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.
Egyszerű feliratok készítése.
Az alapvető térábrázolási módok célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása.
A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása.
A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése.
Vizuális reklámok elemzése.

2. Kreativitás
2.1 Alkotóképességek

A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotó tevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotó tevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése.
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése.
Dramatizált történet játszása közösen készített bábokkal.
Élmények, elképzelt vagy valós események megfogalmazása.
Új technikák kipróbálása.
Egyszerű tárgy létrehozása.
Szabad asszociációs játékok.
Hang és kép együttes alkalmazása árnyjátékokban.
Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját kifejező szándékú alkotásokban.
Tervvázlatok készítése.
Tárgytervezői feladatoknál természeti "előképek" alkalmazása.
Felületek dekoratív kialakítása.
A gyakorlati feladatokban saját elképzelések megvalósítása.
Egy tárgy más funkcióra történő átalakítása.
Gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a művészet képi , plasztikai műfajaiból tanult kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
Belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezése.
Egyszerű tárgyak tervezése, a célszerűség, illetve az esztétikai szempontok érvényre juttatásával.
Kísérletezés új anyagokkal, technikákkal.
Különböző esztétikai minőségek tudatos alkalmazása képi, plasztikai megjelenítésben.

2.2 Problémamegoldó képesség

A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
A kapott feladat értelmezése.
A terem átrendezése a tevékenységnek megfelelően.
A gyakorlati feladatok fokozottan önálló előkészítése, megoldása.
Rögtönzött eszközök készítése.
Gazdaságos anyaghasználat gyakorlása.
Adott probléma kapcsán önálló kérdések megfogalmazása.
A felmerülő első elképzelések, ötletek alapján vázlatok készítése.
A megfelelő megoldás kiválasztása, megvalósítása.
Máshol látott formai, technikai megoldások adekvát alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban.
A kapott feladat újrafogalmazása.
A problémamegoldás menetének megtervezése.
A megoldási lehetőségek, feltételek felmérése.
A választás indoklása.
Munkafolyamatok ésszerű, gazdaságos sorrendjének kialakítása.
A problémamegoldás folyamatának dokumentálása.
A folyamat elemzése, értékelése.

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike eredeti céljától függetlenül is - személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását. Az önreflexió, az önismeret kialakulása révén a céltudatos önszabályozást.

1-4. évfolyam
5-6. évfolyam
7-8. évfolyam
9-12. évfolyam
Vizuális esztétikai jellegű preferenciák érvényre juttatása az alkotótevékenységekben. Személyes preferenciák tudatosítása.
Saját képességek számbavétele.
Saját és mások munkájának összehasonlítása.
Páros munkák
Saját és mások alkotásának értékelése.
Saját értékek számbavétele
Önkritika.
Együttműködés csoportmunkában.
Műalkotások elemzése során saját vélemény árnyalt megfogalmazása.
A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása.
Döntési képesség fejlesztése.
Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálata.
Saját alkotófolyamatban a jó és rossz döntések elemzése.
Saját és mások munkájának elemzése.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel - a családéval és az iskoláéval -, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat.

Fejlesztési feladatok

7-8. évfolyam
Megfigyelés A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése.
Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése.
Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.
Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése.
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről.
Kommunikáció Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás.
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, interjú).
Értelmezés, elemzés, tolerancia Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban.
Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban.
Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról.
Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből.
Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás.
A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok.
Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése.

A tudatosítást irányító fontosabb kérdések
  • Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében?
  • Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)?
  • Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció?
  • Mit tekinthetünk médiumnak?
  • Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel?
  • Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most?
  • Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság?
  • Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot?
  • Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre?
  • Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk?
  • Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól?
  • Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg a média?
  • Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen?
  • Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet és mit nem lehet reklámozni? Milyen szempontok szerint, milyen módon elemezhető egy reklámfilm?
  • Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában?
9-12. évfolyam
Megfigyelés A médiaszöveg befogadásának tanulmányozása megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján, az eredmények lejegyzése.
Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése.
Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása.
Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése, rekonstruálása, a mozgóképi memória működtetése.
Ismeretszerzés személyes és irányított beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaszövegekből, statisztikai táblázatokból, lexikonból, fogalomtárból, szakirodalomból, könyvtárból, internetről.
Egyszerű adatfelvételi módszerek, felmérések önálló megtervezése, kivitelezése.
Előadások önálló jegyzetelése, a forrásanyagok és az önálló megfigyelések, következtetések szakszerű elkülönítése, jelölése.

Kommunikáció, szövegértés
Az egyszerűbb mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás.
Az egyszerűbb mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás.
Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények kép- és hangsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása.
Átélt, elképzelt, hallott esemény mozgóképi (egyéb mediális) megjelenítésének megtervezése, kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (etűd).
Értelmezés, elemzés, tolerancia Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, jelentéstulajdonítás élőszóban és írásban.
Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt asszociatív-intellektuális képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban.
Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról.
Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és -hatás tárgykörében.
Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből, tartalmi kivonat és headline készítése.
Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.
Ellenérvek gyűjtése különböző, a tárgyhoz tartozó, mások által meghatározott álláspontok cáfolatára.
Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás.
A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos-kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési gyakorlatok.
Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése.
Önportré, portré készítése.

A tudatosítást irányító fontosabb kérdések
  • Miért jelentette a technikai képrögzítés megjelenése valóságfelfogásunk gyökeres változását?
  • Miben térhet el a játékfilm, a dokumentumfilm, illetve a televízió valóságfelfogása?
  • Milyen kifejezőeszközökkel él a mozgókép? Mitől függ a formaalkotó eszközök használata?
  • Miért hasadt szét az egységes kultúra népszerű és szerzői kultúrára?
  • Mitől függ, hogy az ember miféle kulturális termékeket fogyaszt? Általánosságban van-e érték- vagy színvonalbéli különbség a magas és a szerzői kultúra szövegei között?
  • Hogyan ismerhető fel a mozgóképi szövegek esetében a kétféle alkotásmód?
  • Fontosak-e a sztárok a modern társadalomban? Miképpen hatnak az emberekre a sztárok? Kiből lehet sztár?
  • Vajon hogyan hat ránk a média, mennyire befolyásolja gondolkodásmódunkat, értékítéleteinket? Miképpen lehetne a média tényleges hatásáról megbizonyosodni?
  • Hogyan lehetséges, hogy ugyanazt a filmet, televíziós műsort a nézők annyira eltérően értelmezik? Mitől függ a jelentés? Azoktól, akik készítik, vagy azoktól, akik nézik?
  • Melyek a meghatározó filmes korstílusok és filmműfajok?
  • Milyen tényezők befolyásolják nézői (befogadói) magatartásunkat?
  • Kell-e szabályozni a média működését, kell-e előírásokat alkotni az abban közölt tartalmakra vonatkozóan?
  • Összeütközésbe kerül-e az erkölcs és a jog a média működése kapcsán?
  • Veszélybe kerülhetnek-e az ember személyiségi alapjogai a médiával áthatott társadalmi környezetben? Van-e bármiféle teendőnk állampolgárként ezzel kapcsolatban?
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok