2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A nemzeti alaptanterv szerepe

2000. december 3.
A nemzeti alaptanterv szerepe a kötelező oktatás tartalmi szabályozásában
A   N E M Z E T I   A L A P T A N T E R V

I. Fejezet 

A nemzeti alaptanterv szerepe a kötelező oktatás tartalmi szabályozásában

1995. október 10.

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - az 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. A törvény 9. §-a kimondja, hogy az iskolai oktatás első tíz évfolyamán folyó "nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit e törvény preambulumával, a 4. § (1)-(3) bekezdésében, a 10. § (1)-(3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt elvekkel és jogokkal összhangban a Nemzeti alaptanterv határozza meg". A NAT - építve az óvodai nevelés országos irányelveire - a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középiskolák tankötelezettséget követő felső évfolyamainak tartalmát elsősorban az érettségi vizsgakövetelmények szabályozzák.

A NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.

A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1-10. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista értekrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentum - a fentiekkel összhangban - figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.

Egységes, alapvető követelmények

A NAT a kötelező oktatás valamennyi hazai iskolában érvényesítendő azon követelményeit foglalja magában, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembe- vételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellő idővel rendelkezzenek.

E célok érdekében a NAT

  •  Az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeret < iskolánként és évfolyamonként változó arányokban mintegy 70-50 százaléka elegendő legyen, ezzel lehetővé teszi kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározását;

  • A tartalmakat és a követelményeket átfogó műveltségi területek és részterületek keretében, nem pedig tantárgyakba rendezve fogalmazza meg, lehetőséget nyújtva az iskoláknak arra, hogy tantárgyaikat önállóan alakítsák ki, válasszák meg és csoportosítsák;

  • A követelményeket nem évfolyamokra bontva, hanem a műveltségi területek átfogó, általános követelményeit az életkori sajátosságokra is épülő és a tanítási-tanulási folyamat eltérő feladatai által meghatározott fő pedagógiai szakaszoknak megfelelően - a hatodik, illetve a tizedik évfolyam végére, a részletes követelményeket pedig a negyedik és a hatodik, illetve a nyolcadik és a tizedik évfolyamok végére határozza meg, ezzel is segítve a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási-tanulási eljárások megvalósítását.

A NAT nemcsak megengedi a különböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli. Alapja továbbá a tizedik évfolyam elvégzése utáni alapműveltségi vizsga követelményeinek, a pedagógiai, szakmai tanácsadó és ellenőrző tevékenységnek, valamint orientálja a pedagógusok képzését és továbbképzését.

A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A NAT a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A NAT műveltségi  területei (részterületei) és  javasolt arányai 

  1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 

  2. Élő idegen nyelv

  3. Matematika

  4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem

  5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

  6. Földünk és környezetünk

  7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret

  8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat

  9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció

  10. Testnevelés és sport

A NAT a műveltségi területeknek és részterületeknek a két pedagógiai szakasz sajátosságainak megfelelő elrendezésben az egyes műveltségi területeknek a NAT-ban érvényesülő "súlyát", "szerepét" jelző, a különböző tantervi változatok, a helyi tantervek készítését is orientálni kívánó arányokat követ. A műveltségi területek közötti arányok óraszámokban nem, csak megközelítőleg érvényes százalékokban fejezhetők ki. Ugyanis a műveltségi területek különböző módon szervezhetők tantárgyakká. Másrészt ezeket az arányokat az iskolák helyi tanterveikben a rendelkezésükre álló teljes kötelező és nem kötelező órakeret felhasználásával maguk határozzák meg.

A NAT a fő műveltségi területek között hozzávetőlegesen a következő arányokat érvényesíti:

Műveltségi terület

%-os arány

az 1-4. évfolyamokon

%-os arány

az 5-6. évfolyamokon

Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)

32-40

16-20

Élő idegen nyelv

-

11-15

Matematika

19-23

16-20

Ember és társadalom

4-7

5- 9

Ember és természet

5-9

8-12

Földünk és környezetünk

-

-

Művészetek

12-16

12-16

Informatika

-

2- 4

Életvitel és gyakorlati ismeretek

4-7

5-9

Testnevelés és sport

10-14

9-13



7-10. évfolyam

Műveltségi terület %-os arány

a 7-8. évfolyamokon

%-os arány

a 9-10. évfolyamokon

Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 11-13
Élő idegen nyelv 9-12 9-13
Matematika 10-14 10-14
Ember és társadalom 10-14 10-14
Ember és természet 16-22 15-20

Földünk és környezetünk 4-7 4-7
Művészetek 9-12
Informatika 4-7 4-7
Életvitel és gyakorlati ismeretek 6-10

5-9

Testnevelés és sport 6-10 6-10

A NAT műveltségi területeit a helyi tantervekben különbözőképpen lehet tantárgyakká szervezni. Vannak a műveltségi területek között olyanok, amelyek önmagukban is önálló tantárgyakat alkothatnak. Ugyanakkor a NAT-ban több műveltségi területhez tartozó tartalmak egy tantárggyá is szervezhetők. Sajátos ebből a szempontból az "Élő idegen nyelv", amely csupán általános modellt nyújt, s nem valamilyen konkrét nyelvet tart szem előtt.

Az iskola a helyi tanterv tantárgyainak óraszámait, óratervét a kötelező óraszámok esetében a fenti arányokra is figyelve, a nem kötelező órakeretet illetően pedig teljesen szabadon alakítja ki.

A műveltségi területek oktatásának közös követelményei 

A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők:

Hon- és népismeret

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.

A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében.

A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) - főleg Magyarországot közelebbről érintő - problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Kommunikációs kultúra

A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is.

A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.

Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett "üzenetekből" merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információ-fogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Tanulás

A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár.

A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.

Pályaorientáció

A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

A NAT és az életkori jellemzők 

A NAT a kötelező iskoláztatás két nagy szakaszának (1-6.; 7-10. évfolyamok) tervezésekor az egyes műveltségi területek követelményeinek meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. E jellemzők a különböző tantervi változatok, a helyi tantervek készítésekor is meghatározó jelentőségűek. A műveltségi területek tananyagának elsajátítását, a képességek fejlődését és a követelmények elérését a pedagógiai tevékenység, valamint a tanulók életkori és egyéni sajátosságai egymással kölcsönhatásban befolyásolják. Az életkori sajátosságok az azonos korcsoportba tartozó gyermekek és ifjak közös jellemzői. Átlagos viszonyítási alapot jelentenek, amelytől az egyének számos tényező (pl. biológiai adottságok, élettörténet, szociokulturális, gazdasági háttér) következtében individuális vonásaikban (pl. fejlődési tempó és dinamika, értelmi és érzelmi társas tulajdonságok szerint) eltérnek.

Az iskolakezdéstől a prepubertásig (6-12. év)

A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentőségű eleme.

Az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét.

A 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol.

A kisiskolás világképe reális. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le (az objektív érdeklődés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves időszakot a második "miért korszak"-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni.

A 6-8 éves gyermek figyelmét 10-15 percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be.

Az iskolába lépést követően folyamatosan növekvő mértékben előtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6-7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével.

Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai műveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belső képet alkot. Ez a konkrét műveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg.

Az életkori szakasz végén kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival.

A prepubertásban (9-12 év) szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka.

Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor előhírnöke. Fokozódik a szexuális kíváncsiság. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra "vagánykodás", agresszivitás lehet jellemző. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás.

A serdülőkor (12-16. év)

Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. A periódus végére befejeződik a nemi érés, kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. Ez a kondicionáló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza.

A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait.

Kialakul az autonóm, a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás.

A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz.

A serdülő gondolkodása az ún. formális gondolkodás szintjére jut el. Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Ebben a korban már lehetőség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre. A fogalmak nagyrészt absztrakt-logikai szintűek, a fogalmi jegyek is elvontak. A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodási műveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerűségek már elvont és szükségszerű kapcsolatokat kifejező ítéletek.

A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani.

A problémák megoldásában a lehetőségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Eljut az elvont műveletek végzéséig. Mindez azonban nem jelenti, hogy a 12-16 évesek gondolkodása tisztán elvont szinten mozog. Egyaránt képesek konkrét és absztrakt jellegű feladatmegoldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni.

A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében.

A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt-logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások és a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnőttkori alkotótehetség a művészetek (például zene) és egyes tudományok (például matematika) terén szintén ekkor bontakozhat ki.

A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt.

A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok.

A NAT követleményrendszerének értelmezése, struktúrája 

A NAT követelményeket tartalmaz. Az általános fejlesztési követelmények minden egyes műveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozzák meg a 6. és a 10. évfolyam végére a követelményeket. A részletes követelmények a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást. Ez a megoldás tükrözi a magyar közoktatásban meglévő jelenlegi iskolaszerkezeti változatokat, és egyben lehetővé teszi az azokhoz való alkalmazkodást.

A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. Ennek megfelelően a NAT a követelményeit a következő rendszerben adja meg:

A követelmények műveltségi (rész)területek szerint három részre bontva jelennek meg:

  • A tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak (pl. képzetek, adatok, tények, fogalmak, általánosítások, gondolatmenetek, információk, műveletek, összefüggések, törvények, elvek, szabályok, elméletek, axiómák, tételek) alapjai.

  • Fejlesztési követelmények, kompetenciák (magukban foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit).

  • Minimális teljesítmény (a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei).

A tananyag és a fejlesztési követelmények csupán a NAT jobb felhasználhatósága, könnyebben kezelhetősége érdekében szerepelnek külön. A követelmények ezen összefüggései a valóságban elválaszthatatlan egységet alkotva, egymást erősítve eredményezhetnek tartós, hatékony tudást.

A NAT az adott szakaszokban a tanulók elérendő tudását, teljesítményeit, eredményeit határozza meg az egyes műveltségi (rész)területeken. Mivel azonban az ezekhez szükséges oktatást, tananyagot, a feltételeket, az eszközöket minden iskolában biztosítani kell, a követelmények minden pedagógus számára is feladatokat jelentenek. Egyben ezek adják az ellenőrzés, értékelés folyamatának az alapjait is.

A NAT a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. Ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának kellő ideig tartó érlelődéséhez, egyéni fejlődési különbségeiknek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempójuknak a figyelembe vételéhez. A szintek eléréséhez a helyi tantervekben célszerű - esetleg a megadott szakaszhatárokat is módosítva - a rugalmasság, differenciálás érvényesítése. A minimális teljesítmények és a tankötelezettségi kor végére elérendő szintek azonban már határozottabb ellenőrzési, értékelési pontokat jelentenek.

A NAT kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervi változatokban, tantárgyi programokban, tankönyvekben és más taneszközökben

  • érvényesítendők a kiemelt elvek;

  • helyet kell adni a műveltségi területeknek, részterületeknek, témaköröknek;

  • olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozhatják az általános és részletes fejlesztési követelmények megvalósítását;

  • minden tanuló számára biztosíthatják legalább a minimális teljesítmények elérését.

A NAT alkalmazása és a helyi tanterv 

A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a helyi tantervek és a tantárgyi programok számára. A helyi tanterv az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az intézmény nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai program részeként, elsősorban tartalmazza: az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat; azok óraszámait; fő témaköreit és követelményeit; a magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés és minősítés tartalmi és formai követelményeit; a differenciálás módjait; az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket. Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyainak a programjai. A helyi tantervet az iskolák pedagógusai a NAT-on alapuló kész tantervek, tantárgyi programok átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze.

A nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának sajátos elvei 

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás a magyar oktatási rendszer szerves részeként működik. Ennek értelmében azzal alapvetően azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget kell biztosítania. Ezért a NAT-ban megfogalmazott követelmények a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatására is érvényesek.

A kisebbségi oktatás sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében törekszik:

  • az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére,

  • a népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására,

  • a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására,

  • a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére,

  • az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére,

  • a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítésére.

A kisebbségi oktatásban másodnyelvként oktatható és tanítási nyelvként alkalmazható mind a tizenhárom magyarországi kisebbség anyanyelve.

A nemzeti kisebbségek oktatásának, nevelésének arra kell irányulnia, hogy az egyes pedagógiai szakaszoknak és oktatási típusoknak megfelelően lehetővé tegyen egy olyan nyelvoktatási szakaszt, melyben a kisebbségek nyelvét másodnyelvként tanítva elérhető az a tudásszint, melyre a kétnyelvű, illetve az anyanyelvű oktatás épülhet.

A népismeret az egyes kisebbségek kultúrájáról, történelméről és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazó, a NAT műveltségi területeihez kapcsolódó tananyag. A nyelvoktató, a kétnyelvű, az anyanyelvű, a cigány felzárkóztató és az interkulturális oktatási programoknak tartalmazniuk kell a kisebbségi népismeret oktatását. A népismeret oktatása történhet a NAT műveltségi területeinek oktatásába integráltan, a cigány felzárkóztató vagy interkulturális oktatási programokba integráltan, illetve önálló tantárgyként.

Az anyanyelvű oktatás célja a teljes értékű kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvű kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv másodnyelvként történő tanítását.

A kétnyelvű kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvű nyelvi készségeket alakítson ki. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott műveltségi területeket az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási típusban a NAT műveltségi anyagának legalább a felét a kisebbségek nyelvén is oktatni kell.

A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítja anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása első osztálytól a NAT élő idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembe vételével történik. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelv mellett más élő idegen nyelvek oktatását is tartalmazhatja.

A cigány felzárkóztató oktatás célja, hogy elősegítse a cigány tanulók számára a NAT-ban, illetve a helyi tantervben szereplő, a tanulók korcsoportjának megfelelő követelmények teljesítését. A cigány felzárkóztató oktatás oktatási intézményekben, tanórai keretben vagy tanórán kívül folyó egyéni vagy csoportos program. Tartalmazhatja valamely cigány nyelv oktatását is a nyelvoktató oktatási típus követelményeinek megfelelően.

Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók együtt sajátítsák el az adott kisebbség népismereti műveltségi anyagát és - a szülők igényeinek megfelelően - a kisebbségi nyelvet. Az interkulturális oktatás oktatási intézményekben folyó csoportos program, amely tanórai keretben segíti elő a kisebbségekhez tartozó tanulók sikeres iskolai pályafutását és társadalmi beilleszkedésüket. Amennyiben az interkulturális oktatás tanterve tartalmazza a kisebbségi nyelv oktatását is, a NAT élő idegen nyelvek oktatására megállapított tantervi követelményeit kell figyelembe venni.

Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiai szakaszokra eltérő kisebbségi oktatási típusokat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamelyik oktatási típust minden évfolyamon alkalmazni kell. A kisebbségi program alapján oktató iskolák tanterveiben a NAT által javasolt műveltségi területek közötti aránytól el lehet térni. A cigány felzárkóztató oktatás és az interkulturális oktatás kombinálható a nyelvoktató oktatással is.

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók nevelésének és oktatásának sajátos elvei

Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni.

Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók:

  • a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

  • az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;

  • az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

A fogyatékosság egyes típusainál az alapműveltségi vizsga követelményétől (vagy annak bizonyos részeitől) való eltérés lehetőségeiről a vizsgaszabályzat és az egyes tantervek adnak eligazítást.

A NAT-nak az egyes fogyatékosságok terén történő konkrét alkalmazásáról, a tananyagokról, a fejlesztési követelményekről és a minimális teljesítményekről külön tantervi irányelvek készülnek. Ezek kiadásáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.

A NAT hatálybalépése 

A NAT a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően lép hatályba. Az intézményeknek a törvény által meghatározott időre ki kell dolgozniuk pedagógiai programjukat, helyi tantervüket. Ennek során az iskolák feltételeiknek, tapasztalataiknak, igényeiknek megfelelően fokozatos, folyamatos fejlesztéssel térhetnek át a tartalmi szabályozás új rendszerére, felhasználva a különböző tantervi változatokat is.

Az oktatási kormányzat az önkormányzatokkal, az iskolafenntartókkal együttműködve biztosítja az áttéréshez szükséges szakmai feltételeket, megteremti a tantervek, programok, tankönyvek és más taneszközök választékát, intézkedik az új vizsgarendszer bevezetéséről, a pedagógusokat segítő szolgáltató hálózat és a továbbképzés rendszeréről.

A könyv tartalma WinWord állományban.

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok