2022. augusztus 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Határozati összefoglaló a Közoktatás-politikai Tanács 2005. november 22-én, kedden megtartott üléséről, a szószerinti jegyzőkönyv alapján

2006. március 7.
Jelen vannak:

Az országos pedagógus szakszervezetek részéről:
Baskiné Lipka Gabriella
Muity Mária
Kerpen Gábor
Szlankó Erzsébet

Az országos szülői szervezetek részéről:
Keszei Sándor (oldal szóvivő)
Novák János
Simonné Toldi Ágnes
Villás Lajos

A helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervei részéről:
Dr. Sáska Géza (oldal szóvivő)
Mácz István
Varga Károly

A nem önkormányzati iskolafenntartók képviseletében:
Bajzák Erzsébet
Mihályi Zoltánné
Papp Kornél (oldal szóvivő)

Az országos kisebbségi önkormányzatok képviseletében:
Dr. Schäffer István

Az országos pedagógus szakmai szervezetek részéről:
Görbe László
Szebedy Tas (oldal szóvivő)

Az országos diákszervezetek képviseletében:
Hanti Vilmos az ülés levezető elnöke

Az oktatásban érdekelt minisztériumok képviseletében:
Lóczi Péter
Farkas Mariann
Kiss Mária
Paulik Anal

Az Oktatási Minisztérium képviseletében:
Arató Gergely (oldal szóvivő)
Miltényi Gábor
Czímer László
Rádli Katalin
Horváth Gréta
Szabó Imre Ernő
Kosinszky Zsuzsa
Ambrus István
Napirend:

A Tanácskozás megnyitása, az oldalak bejelentkezése, a napirend elfogadása
  • Javaslat a kormány rendeletére a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.
    Előadó: Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes
  • Különfélék, bejelentések.
  • Javaslat az oktatási miniszter rendeletére a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról.
    Előadó: Czímer László főosztályvezető
    Meghívott: Simon Henrietta referens
Az első napirend keretében: "Javaslat a kormány rendeletére a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről" című előterjesztéshez Arató Gergely mondott szóbeli kiegészítést.
  • Ezen tervezet kompatibilis a hatályos és a még ki nem hirdetett felsőoktatási törvénnyel, a bolognai rendszerrel.
  • Az Alkotmánybíróság fontosnak tartja, hogy a felsőoktatás tudományos autonómiájának képviselete egyetértési jogot gyakorolhasson.
  • Az új felsőoktatási törvény a tanárképzést speciális képzésként kezeli, vitapont volt, hogy az a bolognai folyamat részeként kezelhető e vagy sem.
  • A rendszer rugalmassága döntött, hogy a képzés első szakaszának végén a hallgatók dönthetnek a pályaválasztás korrekciójáról, szakpárosításokról, irányokról.
Az egyes tárgyaló csoportok kérdései és véleményei a következő:
 
Az országos pedagógus szakmai szervezetek részéről Szebedy Tas:
  • Elfogadhatónak tartja a képzés két ciklusra bontását, de például a nyelvtanári képzés lehetőségének szűkülését is látja benne.
  • Az előterjesztést egy komolyan kidolgozott, jó tervnek találja, annak tudományos mélységét a módszertani részeknél érzékeli, nem lát gondokat a kredit rendszerben.
Az országos pedagógus szakszervezetek részéről Szlankó Erzsébet:
  • A rendelettervezet egyeztetését a szakszervezetekkel fontosnak tartották volna, ennek ellenére A PSZ Országos Vezetőségének tagjai a javaslatot igényesen előkészítettnek tartják.
  • Egyetért a pedagógusképzés bolognai folyamatba való beépítésével, de kéri, hogy az alapképzéssel egy időben lehessen látni a mesterképzés kimenetét is.
  • Az óvónőképzés és a tanítóképzés jövőbeni útját e rendelettervezet alapján nem látja.
  • A képzésben való részvétel szerinte is biztosítja a jövő pedagógusainak szellemi munícióját.
Az országos szülői szervezetek részéről Keszei Sándor:
  • Cáfolja azt a véleményt, hogy a szülőknek ne lenne érdeke a tanárképzés a felsőoktatás ügyeinek ismerete, mivel azok fogyasztóinak ők az eltartói.
  • Kéri, hogy a tájékoztatás ügyét az OM ne sajátítsa ki a szülők és a tanulók vonatkozásában.
  • Az OKNT felelősségét emeli ki a képzési igények feltárásában, szerette volna ez ügyben megismerni a testület előzetes véleményét.
  • A tervezetet jó minőségűnek tartja.
  • Kérdéseket tesz fel a tanárképzés gyakorlati részleteivel, illetve az átjárhatósággal kapcsolatosan.
Az országos önkormányzati szövetségek részéről Sáska Géza:
  • Kifejti, hogy ez a szakmai kérdés nem lehet a közszolgáltatók korporációs ügye, a fenntartóknak és a munkaerőpiacnak kell eldönteni a szükségletek ismeretében a képzési igényeket.
  • Állítása szerint a javaslat az uniós ajánlásokkal ellentétes, mert nem a fenntartók és a munkaerőpiac dönt az igényekről, hanem pedagógiai szakkérdésként kezeljük az ügyet.
  • Nem véletlenül védik a szakszervezetek - teljes joggal - az álláshelyeket, és nem véletlen, hogy a szakma képviselői egyre több szükségletet generálnak a közoktatási rendszerben. Ezt a folyamatot erősíti meg ez a rendszer. Nem támogatják a tervezetet.
  • Pozitívumnak tartja viszont, hogy a rendelettervezet különválasztja a közismereti és a művészeti tanárképzést, ezzel egy régi akut problémát old meg.
  • A 11/1997. rendelet megszüntetése, amely a tanárképzés tanterveinek magját adta, most sokkal divergáltabbá válik. Ez nagy felelősséget ró az OKNT-re, illetve az előkészítőkre.
  • Javasolja, hogy egy laikus kontrol alatt álló, jól szabályozható, irányítható és kemény professzionális, tárgyszerű képzés jöjjön létre, legalább annyira, az irányba, mint az orvosképzés, amelynek nagyon sok a tárgyi alapja és jóval kevesebb az ideológia, hívják azt pszichológiának vagy szociológiának vagy általában pedagógiának, egy praxisorientált, egy osztályteremben, iskolai szinten működő pedagógusképzés értékrendjét tartja mi jónak, és ebben az irányban keres partnereket.
Az országos kisebbségi önkormányzati iskolafenntartók nevében Schäffer István:
  • Javasolja, hogy a kisebbségi tanárképzés megoldására a normatívát a hallgató kaphassa meg akkor is, ha azt külföldi egyetemen használja fel.
Határozati Javaslatok:
  • Kerüljön a hangsúly a tanárképzésben a tanári mesterség gyakorlati elemeinek oktatására.
    (Szavazás.) egyhangúlag elfogadva.
  • A tanárképzés tartalmában a pedagógiai és pszichológiai képzés mellett jelenjék meg a pedagógiai munka társadalmi közegének oktatása is.
    (Szavazás.) 6 oldal által elfogadva, 2 oldal tartózkodik
  • Támogatja, hogy a tanárképzés két azonos minőségű szakos képzést tegyen lehetővé.
    (Szavazás.) 6 oldal által elfogadva, 2 oldal tartózkodik
  • E rendelet 5. § (3) bekezdésében foglalt közoktatási igényekről"
    a) az Országos Köznevelési és Közoktatás-politikai Tanács
    (Szavazás.) egyhangúlag elfogadva
    b) az iskolafenntartók országos szervezetei tesznek javaslatot
    (Szavazás.) 2 oldal által támogatja, , 4 oldal nem támogatja 2 oldal tartózkodik
    c) az Oktatási Minisztérium saját hatáskörében döntsön.
    Szavazás) egyhangúlag elutasítva
A második napirend keretében a különfélékre került sor.
  • Kérdést tesz fel Kerpen Gábor a pedagógusazonosító kártyával kapcsolatosan, valamint a költségvetés közoktatást érintő részleteivel kapcsolatosan.
  • A költségvetési vita állásáról Arató Államtitkár úr arról számol be, hogy a forrásoldala várhatóan jelentősen növekszik a közoktatási feladatoknak, de ez csak a végszavazás után válik konkrétummá.
  • A pedagógus- illetve a diákazonosítóról Miltényi Gábor ad tájékoztatást, a kérdést meghaladó részletességgel. Beszél annak tartalmáról, várható 10.-Ft.-os áráról, illetve a kártya funkciójáról, amely nem tesz mást, mint azonosítja a közoktatás szereplőjét. Semmiféle olyan adatot nem tartalmaz, amelyet a közoktatási törvény, illetve a kormányrendelet nem engedne meg. Elmondja, hogy az új diákigazolvány tendereztetése folyamatban van, ugyanakkor az azonosító alanyi jogon jár.
  • Keszei Sándor hozzászólásában támadja a diákigazolvány szükségességét. Egyetlen érvet tud csak mellette, hogy a közlekedési vállalatok ennek feltételéül szabják az utazási kedvezményeket.
  • Baskiné Lipka Gabriella az egyes nyilvántartások, azonosítók integrációját szorgalmazza, amelyre válaszként kapja, hogy azok összekapcsolása személyiségi jogot sértene és az adatvédelmi törvénynek sem felelne meg.
  • Szlankó Erzsébet javasolja a különfélék között, hogy a KT tűzze napirendre, hogy évente legyen a közoktatásnak ünnepnapja.
Határozati javaslat:
A KT a következő félév napirendjei között tárgyaljon a közoktatás napjának kijelöléséről, annak megünneplésének tartalmáról.
(szavazás: A javaslatot a testület egyhangúlag elfogadja).
  • Hanti Vilmos elmondja, hogy az évek során csökken a diákszervezetekre való odafigyelés, a támogatások mértéke jelentősen csökken. Kéri, hogy találja meg a tárca azt a formát, megoldást, amely a szervezetek presztízsét fenntartja, ami nem mindig pénzt jelent. Hiányoznak a képzések és egyéb törődési formák. Ugyancsak megemlíti, e testület tiszteletdíjának ügyét, amelynek mértéke a testület megbecsülését is jelenti.
  • Sáska Géza fontosnak tartja egységes gyakorlat kialakítását a határozati emlékeztető megírásában is.
A harmadik napirend keretében az oktatási miniszter rendelettervezetéről tárgyal a testület, amely a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szól Az előadó Czímer László tanügy-igazgatási főosztályvezető fűz szóbeli kiegészítést.
  • A korábbi 1989 rendeletet az idő túlhaladta. A Törvényi változások teszik szükségessé a rendelet újraalkotását.
  • Fontos, hogy a névből kiderüljön az intézmény típusa, valamint az hogy az mire képez és milyen végzettséget ad.
  • Egyik legfontosabb nyitott kérdés a témában, hogy ki kezdeményezheti a névhasználatot, kiket kell ehhez a fenntartónak megkérdeznie.
  • A szülői oldal előzetesen eljuttatott javaslatát a kezdeményezés ügyében fontolóra veszi a tárca.
Pedagógus szakmai szervezetek képviseletében Szebedy Tas:
  • A tervezetet logikusnak és érthetőnek tartja.
  • Ugyanakkor az intézmény-összevonások korában vannak olyan intézmények, amelynek neve húsz szót is meghaladja, ezt körbélyegzőben szinte lehetetlen szerepeltetni.
  • Javasolja a rövid neves megoldást, a teljes név egyes helyeken kötelező szerepeltetésének fenntartásával.
Pedagógus szakszervezetek képviseletében Szlankó Erzsébet:
  • A tervezetet üdvözli, de a végrehajtásban a bevezetésében a fokozatosságot fontosnak ítéli.
  • Választ kap arra, hogy a hatályba lépés nem jelenti az azonnali végrehajtást, mert annak határnapja 2006. július 1.
Önkormányzati iskolafenntartók nevében Sáska Géza:
  • Nem javasolja élő személy névhasználatának lehetőségét. Válaszként kapja, hogy ezt az Igazságügyi Minisztérium nem kifogásolja.
  • Ugyancsak javasolja, hogy egy településen belül két intézménynek ne legyen azonos neve. Válaszként kapja, hogy ez sem kizárt, ha van a név mellett megkülönböztető elem. Mindkét kérdésére válaszként hangzik el, hogy miniszteri rendelet szintjén törvényi engedmény nem tiltható.
Kisebbségi önkormányzati iskolafenntartók nevében Schäffer István:
  • Felveti a nemzetiségi és kétnyelvű iskolák nyelvhasználati problémáját, melyre azt a tájékoztatást kapja, hogy ezzel kapcsolatban az Országos Kisebbségi Bizottság javaslatát a rendelet előkészítői befogadták.
A testület a napirend tárgyalása során határozatképesség hiányában formalizált véleményt nem fogalmaz meg.

Budapest, 2005. december

Szerkesztette:
Ambrus István
közigazgatási szakmai tanácsadó
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok