2022. augusztus 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Határozati összefoglaló a Közoktatás-politikai Tanács 2005. december 6-án, kedden megtartott üléséről, a szószerinti jegyzőkönyv alapján

2006. március 7.
Jelen vannak:

Az országos pedagógus szakszervezetek részéről:
Baskiné Lipka Gabriella
Muity Mária
Kerpen Gábor
Szlankó Erzsébet
Az országos szülői szervezetek részéről:
Keszei Sándor
Novák János
Simonné Toldi Ágnes
Villás Lajos
A helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervei részéről:
Dr. Sáska Géza
Mácz István
Nádor Rudolfné az ülés levezető elnöke
A nem önkormányzati iskolafenntartók képviseletében:
Bajzák Erzsébet
Mihályi Zoltánné
Papp Kornél
Az országos kisebbségi önkormányzatok képviseletében:
Dr. Schäffer István
Az országos pedagógus szakmai szervezetek részéről:
Görbe László
Szebedy Tas
Kőrösiné dr. Merkl Hilda
Az országos diákszervezetek képviseletében:
Hanti Vilmos
Az oktatásban érdekelt minisztériumok képviseletében:
Lóczi Péter
Farkas Mariann
Az Oktatási Minisztérium képviseletében:
Szabó Imre Ernő
Daróczi Gábor
Sági Zsolt
Friss Péter
Kotán Attila
Kajos László
Ambrus István
Napirend:
  1. Tájékoztatás a II. Nemzeti Fejlesztési Terv "Versenyképes tudás és a műveltség növelése" operatív program tervezetéről, valamint a humánerőforrás-fejlesztés területén érdekelt további tárcák programtervezeteiről
    Előadó: Sági Zsolt főosztályvezető
  2. A 2006. évi költségvetési törvénytervezet közoktatást érintő részei
    Előadó: Kotán Attila főosztályvezető
  3. Különfélék, bejelentések
Az első napirend keretében Sági Zsolt prezentációt mutat be.
 
Pedagógus szakmai egyesületek oldala nevében Görbe László:
  • Olyan fejlesztési tervet képzel el, amelyik a történelmi nagy tervek mintájára választ tud adni a XXI. század nagy kihívásaira. Egyik ilyen kérdés a meglévő iskolaépületek teljes felújítása.
  • a digitális fejlesztések mellett a manuális fejlesztésre is figyelmet kell fordítani.
  • figyelem szükséges a sérült gyermekekre, ugyanakkor a tananyagcsökkentésre, valamint az oktatás szellemiségét is meg kell változtatni.
Pedagógus szakszervezetek oldala nevében Szlankó Erzsébet:
  • Kérdezi, hogy az EU költségvetése körül kialakult vita mennyire befolyásolja az NFT-II-t.
  • Milyen biztosítékot jelent a program a hátrányos helyzetű települések számára?
  • Mi a garancia arra, hogy létrejönnek a regionális döntési szintek?
  • Fontosnak tartja megjegyezni, hogy az iskola nme csupán az ismeretátadás színtere, hanem a társadalmi kohézió egy teremtő műhelye.
  • A prioritásokkal egyetértenek, de fontosnak tartja kiegészíteni a tudás tekintélyének emelését.
  • Egyetért a szakmai oldal által elmondottakkal.
  • Kérdésként kerül megfogalmazásra, hogy az NFT hogyan illeszkedik az oktatás hosszú és középtávú koncepciójához.
  • Mit jelent az, hogy az EU Bizottság fenntarthatatlannak tartja a közoktatási rendszert?
  • Kérdezi, hogy az NFT-II-nek mi a kapcsolata GATZ egyezménnyel
  • erősíti, hogy a társadalmi partnerek együttműködése is fontos a végrehajtás során.
Országos szülői szervezetek részéről: Keszei Sándor:
  • Véleménye szerint a tervezet nem sok innovációt mutat be. Ráépül az NFT I-re.
  • Fontosnak tartja, hogy az EU keretei között erősödjön az érdekegyeztetés a szociális és társadalmi partnerek között.
  • Mivel az NFT is politikai szerv terméke az érdekegyeztetés is a mai szinten maradhat.
  • Fontosnak tartja a felnöttképzés újragondolását az ágazati irányítás szempontjából.
  • A minősigi oktatást nemcsak középfokon, hanem az alapfokú oktatásban is fontosnak tartja.
  • Beruházás a jövőbe a gyermekvállalást jelenti, ezt a döntéshozók nem tartják igazán fontosnak fogalmazza meg az oldal kisebbségi véleményként.
  • Kérdezik, hogy mi a sorsa a jövőben a múzeumi óráknak, az erdei iskolának, mit jelent az ifjúsági önkéntes munka
  • Ugyancsak kisebbségi véleményként jelenik meg, hogy a hátrányos helyzet, szakmailag pontatlanul szűken van a tervben megfogalmazva, ez a valóságban sokkal szélesebb körben valósul meg.
Országos diákszervezetek részéről Hanti Vilmos:
  • Az iskolában egy felelős polgár eszményére készítjük fel a gyerekeket. Az anyagban a liberális elképzeléseknek van dominanciája, és nem képvisel más eszményképeket, és ez hiba.
  • Nem látszik ki, hogy milyen szerepet szánunk a gyerek és diákszervezeteknek, azok önkormányzatainak.
  • A mai demokráciaélményeik nem teszik képessé a tanulókat arra, hogy értékalapon tudjanak választani.
Országos önkormányzati szövetségek részéről Sáska Géza:
  • Kérdezi, hogy milyen politikai támogatottsága van ennek a tervnek, élvezi e a mai ellenzék bizalmát, vagy kormányváltás esetén újra kell alkotni.
  • A belpolitikai kérdéseken túl mennyire fontos egy alkotmányt éss költségvetést elutasító, el nem fogadó EU szempontjából. Ekkor nem érdemes operatív terveket készíteni.
  • A nyelvezete súlyos gondokat hordoz. A pedagógia nyelvén leírtak inkább irányokat jelentenek, mint inkább tényleges fogalmakat, ezek inkább pedagógiai jókívánságok.
  • A felsőoktatás és középfokú közoktatás expanziója az önkormányzatok és felsőoktatási intézmények és TISZK-ek viszonya ma még nyitott kérdések, ezek az NFT-ben benne rejlenek.
  • Kérdezi, hogy a tárca ezek között miket tart magára nézve is fontosnak, kötelezőnek.
Országos kisebbségi önkormányzati képviselői részéről Schäffer István:
  • Kifejti, hogy az EU tagállamainak az oktatás a belügye, egyetért azzal, hogy ahhoz megegyezésre van szükség.
  • A XXI. Század iskolája program kurátoraként ismeri a program pozitívumait, de annak fonákságait is.
  • Jelentősnek tartja, hogy az államnak pontosabban kellene a feladatait megfogalmaznia az oktatás területén.
A Kormányzati oldal részéről válaszok hangzanak el a nyitott kérdésekre Szabó Imre Ernő Sági Zsolt, illetve Friss Péter részéről:
  • A társadalmi és szociálispartneri egyeztetés fontosságát és annak további ütemét,
  • Kiemeli a pártpolitikai konszenzusra törekvést, illetve a Közoktatás-politikai Tanács szerepét is a társadalmi egyeztetés során.
  • A tárca és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal közötti munkamegosztás fontosságát.
  • A nyelvezetről szólva elmondják, hogy ezen anyagnál vannak részletezőbb és pontosabb fogalmazások.
  • Az egyes EU politikusok megítélése ismert, hiszen a Konvergencia programok átalakítás üteméről folynak.
  • Kiemelik az egyes feladatok végrehajtását normatív eszközök segíthetik, másokat ösztöndíj jellegűek illetve a központi pályázati rendszerek is jelen vannak. Azért hogy az egyes célcsoportok a leghatékonyabban legyenek elérhetőek.
  • Ma még nem válik el egymástól a finanszírozással vagy szabályozással kezelhető feladatok halmaza.
  • Folyik az az ágazatpolitikai vita az iskolák integráló szerepéről.. Új feladatok jelennek meg, amik a kohéziós szerepét növelik az intézményeknek.
  • A hozzászólások között szerepelt a lisszaboni stratégia kérdése. A következő félév munkatervében szerepeltetni fogunk egy olyan tájékoztató napirendet, amelyben bemutatjuk az ehhez kapcsolódó EU-s dokumentumokat és a hazai kapcsolódási pontokat.
Napirendet mint tájékoztatót a vélemények megismerésével a testület lezárja.
 
A második napirend keretében a 2006. évi költségvetési törvénytervezet közoktatást érintő részei kerültek második körös tárgyalásra. Az előadó Kotán Attila a következő szóbeli kiegészítést fűzi a főszámokhoz.
  • A finanszírozási alapszámokhoz, a kormány mintegy harminc milliárd többletet szavazott meg a Kormány.
  • A lapfokú művészetoktatást visszapótolta, a társulások kistelepülések nemzetiségi oktatás normatíváját megemelte. A kollégiumi normatívát is emelte, valamint a bejárók utáni normatívát is megemelte.
  • Ezek után többletforrásra már nem nyílik lehetőség, csak belső átcsoportosításra van még mód. Erre vonatkozóan a tárcának vannak javaslatai pl. a szakképzés 9-10 évfolyam gyakorlati képzés finanszírozására, a pedagógus-továbbképzésre, illetve az eltűnt normatívák visszapótlására.
  • Ugyancsak tárgyalási tétel a 2006-os közalkalmazotti béremelés forrása.
  • A tárca fejezeti előirányzatai 3-4 év alatt a töredékére csökkent.
Szakmai szervezetek részéről Görbe László:
  • Véleménye szerint az iskolák költségvetéséből métg 10-20 % forrás hiányzik.
  • Felhívja a Kormány figyelmét, hogy a kompetencia alapú oktatás bevezetésének innovációjára a költségvetés forrást nem tartalmaz. Az iskolákban a zsúrkocsik mellett a szemléltető eszközök pótlása is szükséges.
  • A visszapótlásokat örömmel konstatálja.
Országos Pedagógus szakszervezetek részéről Kerpen Gábor:
  • Elismeri, hogy a KT előző ülésén megfogalmazott javaslatok egy része bekerül a költségvetésbe.
  • A Közoktatási tv. módosítása rontja az oktatás forrásoldalát, forráskivonást tesz lehetővé. Ez nemcsak a szakszervezetek, hanem az ÁSZ véleménye is.
  • A 2006-os tanévben a szakiskolai 9-10 évfolyami felzárkóztató tevékenység és a szakmára való felkészítés pénzéért a szakszervezetek lobbiztak, a Kormányrendeletet a tárcának kell végrehajtani. Ez anomália hangzik el az oldalon kiegészítő hozzászólásként.
Országos szülői szervezetek képviseletében Keszei Sándor:
  • Elismerik, hogy a szakma komoly sikereket ér el a költségvetés alakulásában. Az eredeti számok csak megszorítási ígéretek voltak.
  • Kiemeli, hogy ennek ellenére sincsenek a fenntartók lefinanszírozva. Számos fontos dolog vész el így. Erdei Iskola, mindennapos testedzés
  • Véleménye szerint nincs szükség 19 közalapítványra, helyette régióban kell gondolkozni.
  • Nagy pénzek mennek el a pedagógus továbbképzésre.
Országos önkormányzati szövetségek képviseletében Sáska Géza:
  • Véleménye szerint az oktatás finanszírozási rendszere válságban van . De a felelősségi rendszere is.
  • Az egész rendszer újragondolása célszerű.
Országos kisebbségi önkormányzatok képviseletében Schäffer István:
  • Kiemeli a kollégiumok ellátási szerepét az esélyegyenlőtlenség csökkentésében, illetve a tehetséggondozásban. Igya jelenlegi normajavaslat is kevés.
  • Elmondja hogy a pályázati úton elérhető pénzekhez való jutás is túlbürokratizált.
Nem önkormányzati iskolafenntartói oldal nevében Papp Kornél:
  • Az érdemi egyeztetést hiányolja az egyházi finanszírozásban a zárszámadással kapcsolatosan. Fontos a kiegészítő támogatás mértéke.
  • Felméréseik szerint 4-4,5 milliárd hiányt okoz 2003-ig visszamenően a különböző kormányzati intézkedések hiánya az egyházi intézményrendszerben. Ez súlyos következményekkel járhat.
  • Fontos kérdésnek tarja a közalkalmazottaknak járó juttatások elvonását. A KJT juttatásai a következő évtől nem terjednek ki reájuk.
Harmadik napirend keretében a különfélék között
  • Szülői oldal kérdést intéz a tárcához,a humán erőforrás operatív program pályázatával kapcsolatosan.
  • A pedagógus szakmai szervezetek kérdezik az elektronikus aláírás hitelességének ügyét, illetve a pedagógus kártya bevezetésének helyzetét.
  • szakszervezeti oldal tájékozódni kíván a tárca mellett működő kht.-ék bevételeiről. Erre az OM honlapon nyílik lehetőség.
Budapest, 2006. január

Szerkesztette:
Ambrus István
közigazgatási szakmai tanácsadó
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok