melyet a testület 2005. október 18-ai ülése fogadott el.
A Közoktatás-politikai Tanács
Szervezeti és Működési Szabályzata
Preambulum
A közoktatás közügy; ezen elv alapján fogadta el a Parlament a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt és a 97. §-ában hozta létre a Közoktatás-politikai Tanácsot. A Magyar Köztársaság közoktatásügyében érintettek teljes körét fedik le a Tanács oldalai, amelyeken keresztül a közoktatás szereplőinek szempontjai jelennek meg. Ezért felelősség terheli a Tanács egészét, valamint külön-külön minden egyes oldalát a miniszter számára megfogalmazott javaslataik kialakításában, a döntéseinek előkészítésében, a közjavát szolgáló és ezért nyilvános véleményének kialakításában.
I. Szervezeti szabályzat
- A Közoktatás-politikai Tanács (a továbbiakban: KT) tagjai (a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 97.§ 1.)
-
- az országos pedagógus szakmai szervezetek,
- az országos pedagógus szakszervezetek,
- az országos szülői szervezetek,
- az országos diákszervezetek,
- a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,
- az országos kisebbségi önkormányzatok,
- a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók négy-négy (összesen 28), továbbá
- a kormányzatot képviselők:
Oktatási miniszter, illetve az oktatásban érdekelt minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv egy-egy delegált összesen 7 (hét) képviselője:
Belügyminisztérium,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium,
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium;
Egészségügyi Minisztérium
Pénzügyminisztérium;
- A Közoktatás-politikai Tanács a Kt. 97.§ (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározottak szerint nyolc (8) oldalt alkot.
- A Közoktatás-politikai Tanács tagjait az Kt. 97.§ (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, intézmények delegálják.
- A Tanács tagjai tagságukról a minisztertől okiratot kapnak.
- KT-tagság - a KT tagjának lemondása, összeférhetetlensége, visszahívása, halála vagy érintett, a szervezet jogállását meghatározó jogforrás szerint - megszűnik, az oldalnak 30 napon belül új képviselőt kell delegálnia, amelynek módjáról és eredményéről a testület tagjait tájékoztatni kell.
- A Tanács feladatainak ellátására állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.
- A Tanács tagjainak díjazását, a díjazás összegét a Miniszter évente határozza meg és tárja a KT elé Az oldalak költségeik térítéséről maguk gondoskodnak. (97§. (4) bekezdés).
- A titkárság feladata a KT működtetése.
- A Tanács postacíme, és rendszeres üléseinek helye:
Oktatási Minisztérium (továbbiakban: minisztérium)
1055 Budapest, Szalay u. 10-14.
A Tanács e-mail címe: kozokt-pol.tan@okm.gov.hu
Fax: 31-27-016
- A Közoktatás-politikai Tanács hivatalos iratain a KT neve, címe és elérhetőségei jelennek meg.
II.
A testület működése
A KT a Közoktatásról szóló tv. 97§ 3. bekezdése alapján a működését az alábbiakban állapítja meg.
- A KT tevékenységét testületi formában ülésein fejti ki, melyet a miniszter hív össze.
Joga a tárgyalásra felvett napirendi pontokról szavazással:
- állást foglalnia elvi jelentőségű ügyekben,
- véleményt alkotnia a közoktatást érintő ügyekben ,
- javaslatot tennie;
- kérdést intézni a miniszterhez közoktatást érintő kérdésekben.
- Köteles napirendre venni a miniszter által javasolt témákat.
- A minisztériumot minden napirend esetében a miniszter, vagy államtitkára, illetve helyettes államtitkára képviseli.
A KT döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogosultsággal rendelkezik, a jogosultságába tartózó ügyekben testületi álláspontját határozatban szavazással alakítja ki. Döntést saját működéséről hoz.
- A javaslataira és állásfoglalásaira, véleményeire várja az oktatási miniszter válaszát
- A KT. többségi szavazással kialakított javaslata és állásfoglalása, véleménye a napirendi pontban tárgyalt dokumentum-, jogszabálytervezet csatolandó részévé válik.
Szavazás és határozat képesség
- A határozatképességet az oldalak és a szavazás időpontjában jelenlévő oldalak és delegáltak száma alapján kell megállapítani:
-
- SZSZM elfogadása esetében 8 oldal és 20 fő jelenléte;
- Más esetekben 5 oldal és 15 fő jelenléte szükséges.
- A Kt mindegyik oldalának 1-1 szavazata van.
-
- Az SZMSZ elfogadása esetén 6 oldal, más esetben
- Egyszerű szavazattöbbséggel (a határozatképesség megléte esetén a jelenlévő oldalak felénél egyel több egybehangzó szavazata dönt.
- A szavazás általában nyílt szavazással történik.
- A személyi ügyekben a szavazás titkos.
- A szavazás módja: IGEN, NEM, TARTÓZKODÁS. A tartózkodó szavazatokat a 'NEM' szavazatok közé kell számítani.
- Ügyrendi kérdésekben a KT vita nélkül dönt.
- Határozatképtelenség esetén a KT . nem testületi jellegű konzultációt folytat.
A Tanács ülései
- A KT munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkatervre a Miniszter és az oldalak tesznek javaslatot, amelyet a Titkárság állít össze.
- A munkatervben nem szereplő tárgyra bármelyik oldal tehet javaslatot (Kt. 97.§. (1) bekezdés). A napirendre tűzésének időpontjáról a KT egyszerű többséggel dönt.
- A KT rendes üléseit éves munkaterv alapján, szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja.
- A rendes ülések napját az éves munkaterv tartalmazza.
- Rendkívüli tanácskozás 8 napon belül összehívandó, amennyiben ezt azonos tárgyban legalább három oldal a Titkárságon keresztül kezdeményezi,
- A KT a naptári év utolsó tervezet ülésén értékeli a munkáját és a munkaterv teljesítését.
- A KT üléseit napirend pont alapján szervezi
- A KT üléseit úgy kell szervezni, hogy munkája egy ülésen hat óránál ne legyen hosszabb. Egy napirendi pont tárgyalására legalább két órát kell szánni.
- A napirendi pontokban szereplő tárgyhoz tartozó dokumentumokat a Titkárság a tervezett ülés napja előtt legalább 8 nappal postai és/ vagy elektronikus levélben megküldi a tagoknak.
- A Titkárság az írásos anyagokat az állami és szolgálati titok védelméről szóló törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően küldi meg a jogosult címzetteknek.
A részvétel
- Tanácskozási joggal vehet részt az ülésen az a személy aki a napirendre meghívóval rendelkezik.
- AKT állandó meghívottja, a napirend feltüntetésével az Országgyűlés közoktatás ügyeivel foglalkozó Bizottságának elnöke.
- Egyszeri tanácskozási jogot a KT egyszerű többséggel adhat.
- Minden oldal mindegyik napirendi ponthoz egy szakértőt hívhat.
A tisztségviselők
- Az ülések soros elnökét az oldalak a 1) pontban felsorolt sorrendnek megfelelően, rotációs elv szerint jelölik ki az oldalak. A megbízása a következő ülés soros elnökének kijelöléséig tart.
- A soros elnök általános feladatai:
-
- Vezeti a tanácskozást;
- a határozati javaslatokról elrendeli a szavazást, és megállapítja a szavazás eredményét;
- Hitelesíti az elnöksége ideje alatt keletkezett dokumentumokat.
- A soros levezető elnök figyelmeztethet, illetve megvonhatja a szót a tárgytól való eltérés, vagy a KT munkájának zavarása esetén.
- Bármelyik oldal javaslatára, többségi döntés esetén, az elnök zárt ülést rendelhet el.
- Az oldalak megválasztják és bejelentik állandó és eseti szóvivőjüket, akinek feladata kialakítani és képviselni az oldal többségi és kisebbségi álláspontját.
A tanácskozás ügyrendje
- A soros levezető elnök
-
- megállapítja a KT határozatképességét;
- A napirendi pontok felett megnyitja a vitát.
- A napirendi javaslatokról az előterjesztő álláspontja meghallgatása után vita nélkül szavazást rendel el;
- A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kezdi meg, s ezt követően az elnök az oldalak szóvivőinek az 1) pontban elsorolt sorrendben adja meg a szót.
- Az oldal szóvivője
-
- ismerteti az oldal többségének javaslatát és véleményét, valamint az oldalon belüli kisebbségi véleményt.
- ismerteti az elkészült javaslatokat és véleményeket.
- határozati javaslatot tesz.
- A napirend előterjesztője válaszolhat az elhangzottakra.
- A napirend előterjesztőjének válaszát követően az oldal szóvivőjének két percnyi viszontválaszra van módja, amelyre az előterjesztő reflektálhat.
- A napirendi pont lezárása előtt a levezető elnök ismerteti az elhangzott javaslatokat. Először az utolsónak elhangzott határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
- A KT bármelyik oldala álláspontja kialakítására tárgyalási szünetet vehet igénybe.
A KT üléseinek dokumentálása
- Az ülésekről szószerinti jegyzőkönyv készül, amely alapján a Titkárság határozati összefoglalót készít.
- A határozati összefoglaló tartalmazza:
-
- a napirendi pontokat,
- az azzal kapcsolatos főbb álláspontokat,
- a különvéleményeket,
- a támogatott vagy elutasított javaslatokat,
- a határozatot,
- a szavazási arányokat.
- Az összefoglalót a soros elnök hitelesíti. A Kt. határozataira adott miniszteri válasz része a határozati összefoglalónak, esetleges elmaradását a közzétételkor jelezni kell.
- A határozati összefoglalót a Tikárság legkésőbb a következő ülés meghívójával együtt küldi ki a KT tagjainak.
- A Határozati összefoglalót megkapják a KT állandó meghívottjai, és a Parlament frakciói.
A nyilvánosság
- A KT ülései nyilvánosak. Az ülésen való részvétel szándékot - a sajtó képviselőinek kivételével - a Titkárságon előzetesen be kell jelentkezni.
- A KT üléseiről készült Határozati Összefoglalót a Titkárság eljuttatja az MTI-hez és írott és az elektronikus országos sajtóhoz.
- A határozatokat és közleményeket a Köznevelésben kell közzé tenni elkészülésüket követő 60 napon belül.
- OM honlapján határozatlan ideig szerepel:
-
- A KT törvényi legitimációja;
- SZMSZ;
- éves munkaterve;
- valamennyi határozata és közleményei;
- a KT tagjainak neve, a delegáló szervezet neve és címe;
- az oldalak ügyrendje,
- a következő ülés napirendje;
- bejelentkezés módja a KT ülésein való személyes részvételre.
- A KT szó szerinti jegyzőkönyveinek, Határozati Összefoglalójának egy példányát az Országos Pedagógus Könyvtárban és Múzeumban kell elhelyezni.
Budapest, 2005. október 18.
Görbe László sk.
|
|
Dr. Sáska Géza
|
országos pedagógus szakmai szervezetek nevében
|
|
helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei nevében
|
Kerpen Gábor sk.
|
|
Braun József sk.
|
országos pedagógus szakszervezetek nevében
|
|
nem önkormányzati iskolafenntartók nevében
|
Keszei Sándor sk.
|
|
Hanti Vilmos
|
országos szülői szervezetek nevében
|
|
országos diákszervezetek nevében
|
Schäffer István sk.
|
|
Arató Gergely sk.
|
az országos kisebbségi ÖK. önkormányzatok nevében
|
|
tárcák nevében
|