A tárgyalt napirend:

1) A magyar Waldorf-iskolák kerettantervének jóváhagyása
Előadó: dr. Csonka Csabáné vezető főtanácsos
A Tartalmi Szabályozást Követő Bizottság (TSZKB) álláspontját ismerteti: Trencsényi László bizottsági elnök

2) Egyedi érettségi vizsgatantárgyak követelményeinek központi követelményként való elfogadása
Az OÉVB álláspontját ismerteti: Horn György, az Országos Érettségi és Vizsga Bizottság elnöke

3) A tanügyi dokumentumokban használt alapvető fogalmak értelmezése (“definíciós lista”)
Előadó: Trencsényi László bizottsági elnök

4) Az OM és az OPKM közötti megállapodás módosítására tett javaslat megvitatása
Előadó: Loránd Ferenc, az OKNT elnöke

1. A magyar Waldorf-iskolák kerettantervének jóváhagyása

A napirend tárgyalását megelőzően Brezsnyánszky László azt javasolt, hogy célszerű volna a a 3. napirendi ponttal kezdeni a vitát, tekintve, hogy a Waldorf-iskolák kerettantervének jóváhagyásáról előreláthatólag kibontakozó vitában óhatatlanul előkerülnek majd alapvető terminológiai kérdések. Elismerve a javaslat ésszerűségét, a terminológiai vita esetleges elhúzódásától tartva és az 1. napirendhez az eredeti sorrend szerint meghívott vendégek (a Waldorf-szövetség képviselői) jelenlétére hivatkozva az elnök kérésére 15 igen, 1 nem szavazattal az eredeti napirend szerint kezdődött meg az ülés.

A Waldorf-iskolák kerettantervi vitája azonban elkerülhetetlenül a kerettanterv fogalma körüli terminológiai vitába torkollott, amennyiben a kerettanterv törvényi definíciójának bizonyos hiányosságaira irányította a figyelmet. Nevezetesen arra a problémára, hogy a kerettantervek a közoktatási törvény értelmében a Nemzeti alaptanterv alapján készülő tantervi ajánlások, amelyeket a Miniszter azzal a céllal ad ki, hogy a Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését segítsék, azaz az iskolák helyi tanterveinek elkészítésében legyenek az iskolák segítségére. (Közoktatási törvény 8.§ (9) pont.) A vitában nyilvánvalóvá vált, hogy a kerettantervnek mint műfajnak ez az értelmezése az alternatív iskolákra nem érvényes, tekintve, hogy az alternatív iskolák saját kerettantervüket nem kötelesek a Nat alapján kidolgozni. (Ld. a közoktatási törvény 131.§-át.) Amikor tehát a törvény úgy rendelkezik, hogy “Az alternatív iskolák a részükre kiadott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat” a kerettanterv fogalmát nem a Nat és a helyi tanterv közötti közvetítő eszközként, hanem a Nat-tól független szabályozó dokumentumként értelmezi.

Az elnök a vitában ezzel kapcsolatban elhangzottakat az alábbiakban foglalta össze:

“A Waldorf-kerettanterv vitája kapcsán felmerült szempontokra tekintettel az OKNT felhívja a miniszter úr vagy a törvényalkotók figyelmét a kerettanterv fogalmának eltérő értelmezési lehetőségeire, és olyan módosítás és/vagy szövegmagyarázat, ill. intézkedés kiadását tartja szükségesnek, amely a félreértelmezhetőséget kizárja.”

Magáról az előterjesztett kerettantervről az OKNT tagjai maximális elismeréssel szóltak. A terminológiai kétértelműségekre, továbbá arra hivatkozva, hogy még nincs érvényes jogszabály vagy rendelkezés a kerettantervek akkreditációs eljárására vonatkozóan, az OKNT végül is 16 szavazattal (1 ellenszavazat ellenében) a TSZKB által előterjesztett határozati javaslatot fogadta el, miszerint:

“Az OKNT a Waldorf-iskola jóváhagyásra beterjesztett kerettantervét a kerettantervi akkreditációs folyamat jogi szabályozásának kiadásáig elfogadásra ajánlja a Miniszternek, azzal a kiegészítéssel, hogy az akkreditációs folyamat szabályozása utáni újra történő jóváhagyás a Waldorf Szövetségre nézve sem etikai, sem anyagi károkkal nem járhat.”

2. Egyedi érettségi vizsgatantárgyak követelményeinek központi követelményként való elfogadása

Horn György az Országos Érettségi Vizsgabizottság elnöke a Bizottság elmúlt heti üléséről az alábbiak szerint számolt be:

A Bizottság két napirendi pontot tárgyalt.

1. Meghallgatta a 2003. évi érettségi lebonyolításával kapcsolatosan az OKÉV főigazgatójának a beszámolóját, és azt megnyugvással tudomásul vette.
2. A 2005. évi érettségi előkészületeivel kapcsolatban határozatban mondta ki, hogy a jelenlegi állapotokat sem a jogi, sem a tartalmi szabályozás, sem az előkészületek szempontjából nem tartja megnyugtatónak. Felkéri az Oktatási Minisztérium, a KÁOKSZI és az OKÉV képviselőit, hogy az októberi és a novemberi ülésen részletesen számoljanak be az előzetes kísérleti vagy próba lebonyolítás tapasztalatainak szervezési és tartalmi konzekvenciáiról, és az ezekből adódó feladatokról. Az Országos Érettségi Vizsgabizottságnak komoly aggodalmai voltak a kétszintű érettségi 2005. évi bevezetésének lebonyolításával kapcsolatos előkészületeket illetően. Meghallgatta és támogatólag vette tudomásul a Bizottság Sipos János helyettes államtitkár úr tájékoztatását arról a pályázatról, amely a vizsgáztatók felkészítésére vonatkozó OM-eljárást tartalmazza.
3. A következő napirendi pont keretében az egyedi akkreditációra benyújtott központi érettségi tárgyak akkreditációjával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta a Bizottság. Meghallgatta Hoffmann Rózsának, az Országos Érettségi Akkreditációs Bizottság elnökének a tájékoztatóját öt tárgy akkreditációjáról. Három tárgyat a szakértők véleménye alapján akkreditált, a másik kettővel kapcsolatban – amelyeket az Országos Érettségi Akkreditációs Bizottság elutasításra javasolt - felfüggesztő határozatot hozott, azzal az indokkal, hogy azokat, akik e tárgyakat már tanulják, az elutasítás következtében kár ne érje. A megbeszélés során nyilvánvalóvá váltak az akkreditációra vonatkozó jogszabály értelmezési bizonytalanságai. Ezzel kapcsolatban a következő határozat született:

• Az érettségi akkreditációs rendszert felül kell vizsgálni, és a jogszabályt pontosítani szükséges.
• Meg kell szüntetni az egyedi és a központi érettségi tárgyak különbségét, és minden olyan tárgyat, amelyet akár központi kezdeményezésre, akár helyi kezdeményezésre akkreditál az Oktatási Minisztérium, illetve amely része lesz az érettséginek, ugyanabban a kategóriában, azaz központi érettségi tárgyként kell kezelni,
• Rendezni szükséges a közismereti és a szakmai érettségi tárgyak viszonyát.

Az OKNT egyhangú szavazással elfogadta Horn György beszámolóját, illetve az OÉVB fentiekben ismertetett határozatait.

Horn György javasolta, hogy az Országos Köznevelési Tanács az egyedi érettségi tárgyak akkreditációjának jogosítványát adja át az Országos Érettségi Vizsgabizottságnak, tekintettel arra, hogy az OKNT tagjai nem terhelhetők a kérelmek áttanulmányozásával, következésképpen a jelenlegi eljárásrendben is bizalmi alapon szavazzák meg az OÉVB előterjesztéseit. Hivatkozás történt arra, hogy az OKNT hasonló módón járt el, amikor a tankönyvjóváhagyás jogát hasonló indoklással a TTB-hez telepítette. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy e tárgyban az elnök kérjen jogászi kontrollt.

Végül is a javaslatot az OKNT 16 igen szavazattal 1 nem szavazat ellenében elfogadta.

3. A tanügyi dokumentumokban használt alapvető fogalmak értelmezése (“definíciós lista”)

A napirend előadója, Trencsényi László bevezetőjében annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szöveg funkciója egészen egyértelműen meghatározásra kerüljön. Ez tegye világossá, hogy nem tudományos definíciókat tartalmazó értelmező kéziszótárról van szó, hanem olyan szövegről, amelynek az a funkciója, hogy a tanügyi dokumentumokat fogalmazó, tantervalkalmazó és elsősorban a programfejlesztő szakemberek azonos dolgokat értsenek az egyes kifejezéseken. Az OKNT – elismerve a szócikkeket fogalmazók erőfeszítéseit – a fenti állásponttal lényegében egyetértett. Saját kompetenciáját nem az előterjesztett szócikk legitimálásában vagy korrigálásában határozta meg. Bár formális határozat nem született a témában, az vitathatatlanul kifejezésre jutott, hogy az OKNT szükségesnek tartja egy olyan “szótár” kiadását, közzétételét, amely egyfelől a programkészítőket, másfelől az iskolafenntartókat, a finanszírozókat egyértelműen eligazítja. A napirend előadója zárszavában hangsúlyozta, hogy amikor az OKNT az illetékes albizottsága – a Tartalmi Szabályozást Követő Bizottság - útján ebbe a feladatba beszállt, ezt annak tudatában tette, hogy a konzekvens szöveghasználat és az ehhez szükséges elemi definíciók meghatározása NAT-ot készítő szakmai csoport feladata, felelőssége és kötelessége. De, hogy ne a Nat-tal kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása kapcsán kialakuló vita során bonyolódjon definíciós konfliktusokba, úgy döntött, hogy már a NAT-bizottság által végzett szövegalkotási folyamat a szakaszában valamilyen szintű együttműködés jöjjön létre az OKNT és a NAT-bizottság között. Végezetül az elnök arra kérte az OKNT tagjait, hogy a beterjesztett szövegváltozathoz írásban tegyék meg és a TSZKB elnökéhez közvetlenül vagy az Iroda útján juttassák el korrigáló javaslataikat.

4. Az OM és az OPKM közötti megállapodás módosítására tett javaslat megvitatása

Az OKNT hozzájárult az OPKM kéréséhez, hogy az OKNT üléséről készült jegyzőkönyvek és közlemények az OPKM olvasótermében és honlapján is elérhetők legyenek. Megbízta az elnököt, járjon el annak érdekében, hogy az OKNT ne az OM honlapjának rovataként, hanem önálló honlappal jelenjen meg a világhálón.