Az Országos Köznevelési Tanács állásfoglalása a Közoktatási Törvény módosításáról szóló nem hivatalos szakmai tervezetről

Az Országos Köznevelési Tanács 2003. január 16-i ülésén megtárgyalta a Kormány részére benyújtandó Előterjesztés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról c. nem hivatalos szakmai tervezetet, és az alábbiak szerint foglalt állást:

A Tanács az ülés kezdetekor egyhangú szavazással úgy döntött, hogy ezúttal csak a törvénymódosító tervezet koncepcionális kérdéseivel kapcsolatban alakítja ki álláspontját, a törvény egyes pontjainak korrigálását célzó szövegszerű javaslataikat az OKNT tagjai írásban juttatják el az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárához és az OKNT valamennyi tagjához. Megállapodás született arról, hogy a testület következő, február 13-i ülésén ismét naprendjére tűzi a törvénymódosítás addigra már korrigált szövegét, amikor is még mód lesz újabb érdemi eszmecserére és - amennyiben a Tanács úgy ítéli - további módosító indítványok megtételére.

Az Országos Köznevelési Tanács a törvénymódosításban kifejezésre jutó törvényalkotói szándékokról és törekvésekről konstruktív vitát folytatott, az ezekkel kapcsolatos álláspontját részben egyhangú, részben többségi határozattal fogadta el.

Az OKNT egyhangú határozattal elfogadott álláspontja:

1. A Tanács egyetértett a törvénytervezet gyermekközpontú szemléletével, az esélyek közelítését, a gyerekek érdekvédelmét erősítő törekvéseivel. Egyidejűleg számos ponton utalt arra, hogy szükséges a vonatkozó törvényi helyek konkretizálása, szakmai indoklása, és a megvalósításukhoz elengedhetetlen tárgyi és személyi feltételek biztosítása.

2. Üdvözölte az OKNT, hogy a törvény alapvetően folyamatosságot testesít meg a közoktatás rendszerének elmúlt másfél évtizedes szabályozásában.

3. Egyetértés mutatkozott abban, hogy elfogadható kompromisszum a tankötelezettség 12 évét két éves ciklusokra tagolni, ugyanakkor számos kritikai észrevétel hangzott el a szakaszok elnevezését, illetve egymástól eltérő funkcióinak meghatározását illetően. Ezek pontosítását, illetve korrigálását a végleges szövegben a Tanács elengedhetetlenül szükségesnek ítélte.

Az OKNT többségi határozattal elfogadott álláspontja:

1. Az OKNT egyetértett azzal, hogy nem helyes a törvény szövegében élesen szembeállítani a szakrendszerű oktatást és képességfejlesztést szolgáló oktatást, mert mindkettő képességfejlesztés is. Ezzel összefüggésben vita bontakozott ki arról, hogy mely évfolyamokon taníthatnak tanárok és melyeken kizárólag tanítók. E témában nem alakult ki egyetértés.

2. Élénk vita utána 8 igen, 4 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett az OKNT egyetértett az évismétlésre utasítás tilalmával az 1-4 osztályban. Ugyanakkor szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet e törvényi hely gyakori félrevezető interpretálására, amely figyelmen kívül hagyja azt a változtatás nélkül továbbra is érvényes törvényi passzust, miszerint a szülővel való megegyezés esetén az osztályismétlés változatlanul lehetséges.

3. 11 igen, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett a Tanács egyetértett a törvénynek a tanulók túlterhelésének csökkentésére irányuló szándékával, azzal a kiegészítéssel, hogy ez nem merülhet ki a tananyag szükséges csökkentésben. Elengedhetetlen feltételként fogalmazta meg a Tanács a hatékonyabb pedagógiai kultúra elterjedését mindenek előtt a pedagógusok képzése és továbbképzés útján, továbbá az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek radikális javítását. Eltérő álláspontok fogalmazódtak meg a hét végére adható házi feladatok kérdésében.

Budapest, 2003. január 20.

Loránd Ferenc

az OKNT elnöke