Az Országos Köznevelési Tanács részéről:

 

Barlai Róbertné

Dr. Cseh Sándor

Görbe László

Dr. Horn György

Dr. Hunyady Györgyné

Dr. Iker János

Dr. Kaposi József

Dr. Karlovitz János

Dr. Keszei Ernő

Dr. Loránd Ferenc

Dr. Nahalka István

Dr. Szabados Lajos

Szakács Mihályné dr.

Dr. Szebedy Tas

Dr. Szilágyi János

Dr. Bátyai László

Dr. Pentelényi Pál

Dr. Trencsényi László

Uzsalyné dr. Pécsi Rita

Dr. Vekerdy Tamás

Dr. Závodszky Géza

 

 

Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár

Dr. Gloviczki Zoltán helyettes közoktatásért felelős helyettes államtitkár

Varga Mária Beáta főosztályvezető-helyettes

Dr. Bartha Lajosné szakmai tanácsadó

 

 

A napirend szerinti tanácskozás megkezdése előtt Gloviczki Zoltán átadta Réthelyi Miklós miniszter elismerő oklevelét Loránd Ferencnek 80. születésnapja alkalmából 50 éves szakmai pályafutása elismeréseként, amit a kitüntetett köszönettel és azzal az ígérettel nyugtázott, hogy még aktívan tölthető hátralévő éveiben eddigi törekvéseihez híven a közoktatásban érvényesítendő társadalmi eredetű esélyegyenlőtlenségek mérséklésének érdekében kíván munkálkodni. Ugyancsak napirend előtt mutatta be Gloviczki Zoltán az új miniszteri delegáltakat:: Uzsalyné dr. Pécsi Ritát, a zeneoktatás kiváló szakemberét, dr. Kaposi Józsefet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató helyettesét, valamint dr. Pentelényi Pált a Budapesti Műszaki Főiskola Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központjának főigazgató helyettesét.

 

 

Előadó: Bartha Lajosné

 

Az elmúlt évek változásait abban összegezte az előterjesztő, hogy megoldották a tankönyv előállítás piaci alapú támogatását. A leglényegesebb változás, hogy a támogatás már nem a Kiadókhoz, hanem tanulókhoz jut el. A tankönyvvé nyilvánítás rendjében megjelentek a digitális tananyagok tankönyvei is. Többen tették szóvá a magas tankönyvárakat, különös tekintettel a digitális tananyagokra. Elhangzott, hogy amennyiben a tanügyirányítás kívánatosnak tartja a digitális alapú taneszközök használatát, okvetlenül gondoskodni kell ezek szubvencionálásáról, ellenkező esetben csak a jobb módú szülők engedhetik meg ezek megvásárlását, ami tovább növelhetné az esélyek egyenlőtlen elosztását a közoktatási szférában. .A magas árak különösen a kompetencia alapú tankönyveket jellemzik. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy kormányzatai eszközökkel is csökkenteni kell a kompetencia alapú tankönyvek előállítási költségeit. Az államtitkár elismerte, hogy újra kell gondolni az árképzés egész rendszerét.

Igényként fogalmazódott meg, hogy a tankönyvek ne változzanak a tanév során. Bizonyos állandóság mellett komoly használt tankönyvpiac jöhetne létre. A tantárgyak egy részében nincs szakmai akadálya a stabil tankönyveknek. Javasolták, hogy a tankönyveket és a segédkönyveket válasszák szét.

Aggasztónak minősítették, hogy a kis példányszámú tankönyvek ára kiemelkedően magas, ami hátrányosan érinti a fejlesztő, alternatív tankönyvek előállítását. Szükség volna az ilyen típusú könyvek szubvencionálására. Elhangzott, hogy a tankönyvi engedélyezés nagyon bonyolult szakmai rosta. A tankönyvvé nyilvánítás semmi mást nem jelent, mint hogy állami szubvenció csak az így engedélyezett tankönyvekre kapható, mert egyébként egy szabad ország szabad iskoláiban minden tankönyv szabadon alkalmazható. Ezzel összefüggésbn hangzott el, hogy a „kompetencia alapú tankönyv” fogalmilag fából vaskarika, mert mindent lehet kompetenciafejlesztő módon és ellenkező módon is tanítani. A dolog nem a könyvön, hanem a tanítás módján dől el.

A digitális tankönyvek elterjedésének a használatához szükséges eszköz az előfeltétele. Ezért nagy befektetést kell eszközölni az iskolákban az elterjesztésükhöz. Probléma, hogy a tankönyveket február 28-ig lehet megrendelni, eddigre azonban nem mérhetők fel pontosan az igények.

 

 

Az oktatáshoz fűződő jogok érvényesülésével kapcsolatban növekvő számú panasz jelentkezik. Ez azonban nem a helyzet romlását tükrözi, hanem csak azt, hogy az oktatás jogok biztosának fellépésével terepe nyílt a panaszok közölésének, a konfliktusok rendezésének. Több éven át sikerült országos vizsgálatokat folytatni a felmerült panaszok kapcsán, de ez az utóbbi évben anyagi okok miatt lehetetlenné vált. Az első vizsgálat a diákjogok érvényesülésével foglalkozott, majd sor került a szülői jogok érvényesülésének. Készült vizsgálat a hátrányos helyzetű gyermekek kérdéskörében, a fogyatékos egyetemi hallgatók helyzetéről, az iskolai agresszióról. A vizsgálatok nem igazolták a sajtó által felkapott szenzációt a tanárok elleni agresszió tárgyában. Viszont a szóbeli agresszió aránya sokkal nagyobb, mint ezt feltételezték. Agressziós estek iskolatípusonként egy lejtőt írnak le a szakiskolától a gimnáziumig. Azt iskolai agresszió csökkentése érdekében össze kellene fogni a gyermekjóléti szolgálatnak, családsegítőknek, gyermekorvosoknak, pszichológusoknak.

Érdekes eredményt hozott a bizalomról szóló vizsgálat Kiderült, hogy a tanulók a szüleik után a tanáraikban bíznak a leginkább.

Kritika érte a beszámoló azon megállapítását, miszerint az iskolákban növekvő agresszió tapasztalható. Erre irányuló vizsgálatok hiányában az ilyen kijelentések megalapozatlanok és kockázatosak. Ugyancsak kritikaként hangzott el, hogy a beszámoló egyáltalán nem foglalkozott a diszkrimináció és szegregáció jelenségével.

Értékes tapasztalattal szolgált az a kutatási eredmény, amely az agresszió és a tekintélytisztelet összefüggésére világított rá. Kimutatható, hogy miközben a szakiskolákban a legmagasabb az agressziós szint, ebben az iskolatípusban bíznak a tanulók leginkább a tekintélyben.

A vizsgálat egyik legfontosabb hozadékának az előterjesztő azt tartotta, hogy felhívta a figyelmet az iskolai veszélyekre. Ennek kapcsán a diákok, tanárok és szülők közötti bizalom fontosságára.

Kérdések:

Válaszában a Aáry-Tamás Lajos elmondta, hogy tudatosan távol tartja magát a törvényalkotási folyamatokban valórészvételtől. Ilyen lapot nem osztottak az ombudsmann típusú intézményeknek. A szegregáció-diszkrimináció kérdései előzetes megállapodás alapján az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz tartoznak. Egyébként nagyon óvatosan kell bánni a minősítésekkel, vannak olyan jogvédők, akik elhamarkodottan perre mennek, ahelyett, hogy higgadtan végigbeszélnék a problematikus eseteket.

Ami a sajátos nevelési igényű gyerekeket illeti, kétségtelen, hogy az önkormányzatok igyekeznek szabadulni a képzésükkel járó feladatoktól. Szükséges volna jogszabályban rögzíteni, hogy az önkormányzatnak vagy saját hatáskörben vagy szerződés alapján egy másik intézmény révén kell gondoskodnia a sajátos nevelési igényű gyerekek képzéséről.

Végezetül javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az OKNT tárgyalja egy alkalommal a sajátos nevelési igényű tanulókkal való pedagógiai törődés komplex problémakörét. Másik javaslat volt, hogy vizsgálni kellene, mennyiben tudja érvényesíteni a pedagógus a tanulónak a tanuláshoz való jogát a másik tanulóval szemben? Ha ezt nem tudjuk biztosítani, működni fog a spontán szegregáció, amennyiben aki teheti, elviszi a gyerekét egy olyan közeli iskolába, ahol ez a tanulói összetétel, illetve kiválasztódás okán biztosítva van.

Javaslatokra az alábbi határozatok születtek:.