Az ülés résztvevői
Az Országos Köznevelési Tanács tagjai:
Bátyai László
Dr. Cseh Sándor
Dr. Hadházy Tibor
Horn György
Dr. Karlovitz János
Dr. Keszei Ernő
Dr. Loránd Ferenc
Dr. Mihály Ottó
Dr. Nahalka István
Dr. Szabados Lajos
Szakács Mihályné dr.
Dr. Szebedy Tas
Dr. Szenes György
Dr. Szilágyi János
Dr. Závodszky Géza
Meghívottak:
Dr. Szüdi János (OKM)
Csillag Márta (OKM)
Patay Péterné(OKM)
Kosinszky Zsuzsa (OKM)
Tervezett napirend:
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének oktatást érintő tételei
Előadó: dr. Szüdi János szakállamtitkár
Napirend előtt az elnök felvetette, hogy az a törvénymódosítás, amely a szakképzés megkezdésének lehetőségét előre hozta a 9. évfolyamra, keresztbe metszi az esélyegyenlőségről szóló összes minisztériumi és kormánynyilatkozatokat, mert a tanulók mintegy 25%-a számára nem biztosítja az általános műveltség megszerzéséhez ugyanazokat a lehetőségeket, mint a többség számára. Feltette a kérdést: látják-e az OKNT tagjai annak értelmét, hogy ezzel a problémával az esélyegyelőség aspektusából újra foglalkozzék a Tanács.
A hozzászólók kivétel nélkül nem-mel válaszoltak a feltett kérdésre, miközben kiterjesztették a problémát a tartalmi szabályozás egész kérdéskörére, annak anomáliáira.
A Tanács 8 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy jövő év januárjában önálló ülést szentel a szakképzés és általános képzés tartalmi szabályozása teljes problémakörének. Javasolta e tanácskozásba az SZMM képviselőinek bevonását. A 2010. januárban tartandó ülést beszélgetésként definiálta, előkészítésére, azaz egy problémaexponáló előterjesztés megfogalmazására bizottságot hozott létre, amelynek tagjai: Mihály Ottó, Nahalka István, Szenes György, Szilágyi János és Vas Vilmos.
A napirend szerinti tárgyalás:
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének oktatást érintő tételei
Előadó: dr. Szüdi János szakállamtitkár
Az előterjesztő bevezetőül közölte, hogy az előterjesztett költségvetés "a lehetőségek költségvetése: azt lehet elosztani, ami rendelkezésre áll." Beszámolt arról, hogy eddig öt egyeztető megbeszélésen vett részt. Ezeken a vita három csomópont körül bontakozott ki: a gyermekétkeztetés, az alapfokú művészetoktatás és a pedagógus-továbbképzés támogatása körül. Tájékoztatott arról, hogy elfogadta a parlament a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényt, amely kimondja, hogy ha valamely közalapítvány állami támogatása bizonyos százalékot meghalad, akkor azt a közalapítványt meg kell szüntetni.
A költségvetési koncepció egészét ért legalapvetőbb kritikai észrevételek
- Míg a hátrányban lévő országok többsége a közoktatást a nagy gazdasági világválságból való kitörési pontként kezelik, ez a költségvetés maradékelvként kezeli. Az oktatásnak nincs prioritása költségvetésben.
- Épp a minőséget védő tételek vannak megkurtítva.
- Az OKNT - hasonlóan a az Oktatáspolitikai Tanács álláspontjához - nyilvánítsa ki, hogy ezt a költségvetést nem tartja elfogadhatónak. Az OKNT ilyen értelmű határozatot nem hozott, de számos, a költségvetés egyes tételeit érintő észrevételt tett.
-
Közoktatási alapnormatíva
Egyöntetű álláspont volt, hogy a forráskivonásnak ezt a tételt nem szabad érinteni, kivéve azokat az összegeket, amelyek csökkenését a tanulólétszám csökkenése indokolja. Az ezt meghaladó forráskivonás a rendszer működését veszélyezteti.
-
A kollégiumi normatíva
A kollégium az esélyteremtés központi színtere. A forráskivonás ezt a funkciót veszélyezteti.
-
Az étkeztetés támogatása
A forráskivonás az étkeztetés támogatásából az általános iskola alsó tagozatán és az óvodákban fog gondot okozni, főleg jól körülhatárolható kistérségekben és társadalmi csoportokban.
-
A fejlesztés és az alapellátás dilemmája
A költségvetésben jelentős fejlesztési források jelennek meg miközben az alapellátás"kiürül", illetve nehézkesebbé válik. A fejlesztések a a humánerőforrások tekintetében uniós forrásokkal lehetségessé válnak, miközben az alapfeladat ellátása veszélybe kerül.
- A kéttannyelvű gimnáziumok 2010-től nem kapnak normatívát.
Az érettségi támogatása és a szakmai vizsgák támogatása mintegy egyharmadára csökken. csökken. Ezek államilag előírt vizsgák, ezeket tehát az államnak volna a kötelessége finanszírozni.
- Nincs forrás a fővárosi és megyei közalapítványoknál. Ezek óriási feladatot látnak el a hátrányos helyzetűek és a kisebbségek felzárkóztatásában.
- A minőségbiztosítási, mérési-értékelési feladatok önkormányzatokra hárítása nem megnyugtató megoldás
- Megvizsgálandó, hogy milyen hatást vált ki az egyházi intézményre is érvényesítendő elvonás, bár világos az az érvelés, hogy ha egyszer mindenhonnan el kell venni forrást, akkor innen is. Nem szerencsés egy kalap alatt kezelni az egyházi és az alapítványi iskolákat.
Arra a kérdésre, hogy az itt elhangzott észrevételek hatására elképzelhető-e még a költségvetés módosítása, az előterjesztő államtitkár így felelt: "Minden elképzelhető".