Dr. Loránd Ferenc, az OKNT elnöke

Barlai Róbertné

Dr. Cseh Sándor

Görbe László

Dr. Hadházy Tibor

Dr. Horn György

Dr. Hunyady Györgyné

Dr. Iker János

Dr. Karlovitz János

Dr. Keszei Ernő

Dr. Mihály Ottó

Dr. Szabados Lajos

Szakács Mihályné dr.

Dr. Szebedy Tas

Dr. Szenes György

Dr. Szilágyi János

Dr. Trencsényi László

Dr. Vass Vilmos

Dr. Závodszky Géza

 

 

Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes

Demeter Dóra

 

 

Szenes György, aki a miniszter delegáltjaként volt tagja az OKNT-nek, a kormányváltással megszűntnek tekintette tagságát az OKNT-ben, és ebből az alkalomból elköszönt a Tanácstól, amelynek 17 éven át tagja volt.

Loránd Ferenc elnök elismerő szavakkal köszönte meg Szenes György tevékenységét az OKNT munkájában, különös tekintettel a szakképzés ügyének mindvégig következetes képviseletére.

 

 

 

1.1. Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolái (1-8. évfolyam), készségfejlesztő speciális szakiskolái (9-12. évfolyam) számára

1.2. "Természettudományt mindenkinek!" Integrált szemléletű természettudományos kerettantervek (általános iskola 7-8. évfolyam, középiskola 9-12. évfolyam)

1.3. Természettudományos kerettantervek a közoktatás 7-12. évfolyamára

 

2. Tájékoztató az Európai Unió soros elnöki feladataiból származó, a közoktatás civil szereplőit is érintő szakmai feladatokról, programokról

 

Mindhárom kerettantervet Dr. Trencsényi László, a Kerettantervi Bizottság elnöke a Kerettantervi Bizottság határozatának, illetve javaslatának megfelelően terjesztette az OKNT elé. Közölte, hogy mindhárom kerettanterv az Oktatási Minisztérium. Megbízásából készült.

Ad 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók szakiskolára vonatkozó kerettanterve vita nélkül került elfogadásra a KTB-ben, hangsúlyozva e kerettanterv hiánypótló funkcióját.

Ad 2. A Nyugat-magyarországi Egyetem kerettantervét a KTB a bírálati folyamatban kialakult javaslatnak megfelelően elfogadásra javasolta az OKNT-nek.

Ad 3. Az ELTE kerettanterve 2 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett nem kapta meg a KTB támogató javaslatát, noha a két tartózkodó sem vonta kétségbe, hogy ennek a kerettantervnek az alapján a nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatai teljesíthetők, de kifogásolták a tanterv "tananyag-telítettségét", ami miatt a kompetencia-fejlesztés a közoktatás számára ellehetetlenül. Problémaként vetették fel, hogy vajon az iskolázás időtartama elbírja-e ilyen mennyiségű tartalmak közvetítését, vagy pedig ez a tartalmi telítettség szétfeszíti az oktatásra fordítható időkereteket.

Árnyalta és bonyolította a vitát, hogy a pályázati kiírás, amelyre a most tárgyalt kerettantervek készültek, kimondta, hogy nem lehet tantárgyat feladni, tehát meg kell őrizni a biológiát, kémiát fizikát, azaz maradjon meg az egyes természettudományos tantárgyak autonómiája, ami elsősorban a mai gimnáziumi tantárgystruktúrának felel meg. Íme: "Csak olyan 7-12. évfolyamra készült kerettantervekkel lehet pályázni, amely mindhárom természettudományos tantárgy fejlesztési feladatait és tartalmát önálló tantárgyi keretek között közvetíti, de egymással szervesen összehangoltan, figyelemmel a tantárgyközi kapcsolódásokra, és integrált szemléletet tükröz, különös tekintettel a tantárgyak koncentrációjára. Egy pályázatban a 7. és 8. évfolyamok számára egy biológia, egy kémia és egy fizika tantervet kell készíteni, a középiskolák számára pedig három különböző típusú kerettantervet: egy humán, egy reál és egy általános természettudományos tantervet. Egy típus minden esetben egy biológia, egy kémia és egy fizika tantárgyi kerettantervet kell, hogy tartalmazzon. A pályázó által benyújtásra kerülő dokumentumoknak tartalmazniuk kell a pályázat keretében megvalósítandó természettudományos kerettantervek közös koncepcióját és mindhárom természettudományos tantárgynak (kémia, fizika, biológia) egy-egy részletesen, integrált szemlélettel kidolgozott témakörének bemutatását."

Az ELTE kerettanterve megfelelt ennek a kiírási feltételnek. Noha többen nem értettek egyet ezzel a kiírásban szereplő - megfogalmazásuk szerint "konzervatív". feltételnek, azt ugyanakkor örömmel nyugtázták, hogy eltérő koncepciójú kerettantervek élvezhetnek legitimitást.

A vita túlmutatott az ELTE kerettantervén: átcsapott a Nat órakeret-ajánlásának bírálatába, amely órakeret meghatározása mellett a szakma nem állt ki. A vita általános tantervelméleti kérdésbe csapott át: a tananyagmennység és ismeret-centrikusság versus kompetencia-fejlesztés és integrált természettudományos szemlélet. Javaslatként elhangzott, hogy az OKNT-nek egy külön ülés keretében kellene megvitatnia a tananyagmennyiség és ismeret centrikusság viszonyát a kompetencia-fejlesztéscélkitűzéséhez.

A Minisztérium jelen lévő képviselője. Brassói Sándor emlékeztetett arra, hogy az OKNT azt kérte a minisztertől, hogy ne "úgynevezett science típusú, hanem úgynevezett tantárgyi típusú, integratív megközelítést erősítő kerettanterveket", amelyekben a tantárgyak közötti falak nem oldódnak fel. A Minisztérium ebben a szellemben írta ki a pályázatot, amelyre három pályázat érkezett be.

Ezek egyike az ELTE kerettanterve, amely mindenben megfelelt a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek, ezért olyanok is elfogadása mellett szavaztak, akik tartalmilag vagy struktúráját tekintve nem értettek vele egyet. 16 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett került elfogadásra.

A Nyugat-magyarországi Egyetem kerettantervét és a Középsúlyos Értelmi Fogyatékosok kerettantervét 17 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett javasolta kiadásra az OKNT. (Az előterjesztésben közreműködők összeférhetetlenség okán nem vettek részt a szavazásban.)

 

Előterjesztő: Demeter Dóra, az Európai Uniós Kapcsolatok főosztályának koordinációs referense

 

Elöljáróban ismertette, hogy mit is jelent a soros elnökség: az Európai Unió Tanácsának elnöklését, az előkészítő fórumokban való részvételt, jelesül most az oktatási bizottságban való részvétel ellátásával járó feladatokat jelenti. Az "Oktatás és képzés 2020" elnevezésű stratégiai keret négy célkitűzést jelöl meg, ezek a következők:

Az oktatás és képzés terén két kiemelt célkitűzés: a korai iskolaelhagyók arányának és lemorzsolódásának a jelenlegi 15 százalékról 10 százalékra csökkentése, a felsőoktatási vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők arányának 31 százalékról 40 százalékra növelése.

A hozzászólások során elhangzott, hogy a tanári élethelyzet egy változó tudásfelfogás keretében Egész Európában változik, ez különösen fontos a közép-kelet-európai régióban, ahol a pedagógusok nemzetközi összehasonlításban halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Problémaként vetették fel, hogy az uniós források unió-szerte infrastrukturális fejlesztésekre fordítódnak, de nálunk ennél sokkal nagyobb probléma a fenntarthatóság, a működés, amire viszont uniós források nem fordíthatók. Az emberi erőforrásnak a működését ez a rendszer gyakorlatilag nem szolgálja.

Elhangzott olyan vélemény is, miszerint az ismertetésből semmi konkrétum nem derült ki, jószerivel minden témánál csak a konferenciákig jutottak el. Keresni kell azokat a "hungarikumokat", amelyeket soros elnökségünk idején a programok közé bevihetünk.