2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere

2003. szeptember 22.

A hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség-kibontakoztató [1] felkészítésének pedagógiai rendszere - a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (4) és 39/E§ (4) bekezdése szerint. (Megjelent az Oktatási Közlöny 2003. augusztus 6-án megjelent számában).



Az oktatási miniszter közleménye a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján e közlemény mellékleteként kiadom a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét.
2. A pedagógiai rendszer 2003. szeptember 1-jétől alkalmazható.

Budapest, 2003. július
(27.480/2003)


Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter


A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését.

A képesség-kibontakoztató felkészítés és az integrációs felkészítés 2003. szeptember 1-jétől az általános iskolákban és a szakiskolákban vezethetők be. A rendelet mindkét formára vonatkoztatva előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az itt közreadott pedagógiai rendszer ezt a komplex pedagógiai rendszert készíti elő. Országos és helyi fejlesztések eredményeként olyan országosan akkreditált kerettantervek készülnek majd, amelyek az integrációs felkészítésbe bekapcsolódó iskolákban az integráció filozófiáját követő pedagógiai gondolkodásmódon alapuló, ennek megfelelő tanterveket alkalmazó, az integráció céljaihoz illesztett értékelést működtető, a pedagógusok munkáját speciális továbbképzési kínálattal, illetve a szolgáltatás feladatait is ellátó pedagógiai rendszerrel segítik majd.

Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit.

Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. A különböző intézmények a kialakított struktúrát már a saját pedagógiai programjuknak és helyi tantervüknek megfelelő tartalmakkal tölthetik ki.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza:

I. Az alkalmazás feltételei

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III. Elvárható eredmények

IV. Két éves bevezetési ütemterv

Az első pontban megjelenő elemek teljesítése kötelező, hiszen a rendszer működéséhez elengedhetetlen az integráló, heterogén intézményi közeg kialakítása. A pedagógiai rendszer a tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemeinek esetében (második pont) csak az arab számozással jelölt sorok alkalmazása kötelező, azon belül már kötelezően lehet választani, legalább egy elemet. Természetesen az ideális az, ha minél több elem megjelenik az iskola életében, hiszen alkalmazásuk kölcsönösen erősítik egymást. A harmadik pontban olvasható elvárható eredmények olyan kimeneti pontokat határoznak meg, melyek az integrációs felkészítés eredményeit írják le. Teljesítésük biztosítja a rendszer hatékony és eredményes működését. A bevezetést segíti a rendszer rugalmassága mellett az a körülmény is, hogy a teljes kiépítés két éves ütemezésben valósítható meg. Ehhez nyújt segítséget a bevezetési ütemterv. Az ütemterv az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését segíti elő, mely konkrét feladatleírásokban és határidőkben tartalmazza az intézmények előtt álló teendőket.

I. Az alkalmazás feltételei

Az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező.

1. Integrációs stratégia kialakítása

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei (III.pont) alapján
1.2. Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembe vétele)
1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése – a mellékelt bevezetési ütemterv alapján (IV. pont)

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése [2]
2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E.§(1))

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Szülői házzal
3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal
3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal
3.4. Középfokú oktatási intézményekkel
3.5. Kisebbségi önkormányzattal
3.6. Civil szervezetekkel

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását adaptálás, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint, hogy milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét.

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről:

1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés

  • a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok
  • az önálló tanulási képességet kialakító programok
  • a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások
  • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

  • tantárgyi képességfejlesztő programok
  • kommunikációs képességeket fejlesztő programok
  • komplex művészeti programok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése

  • közösségfejlesztő, közösségépítő programok
  • mentálhigiénés programok
  • előítéletek kezelését szolgáló programok

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

  • patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése
  • együttműködés civil (pl. tanodai) programmal
  • művészeti körök

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

  • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
  • kooperatív tanulásszervezés
  • projektmódszer
  • drámapedagógia

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

  • értékelő esetmegbeszélések
  • problémamegoldó fórumok
  • hospitálásra épülő együttműködés

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

  • a szöveges értékelés – árnyalt értékelés
  • egyéni fejlődési napló

6. Multikulturális tartalmak

  • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban
  • multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

  • pályaorientáció
  • továbbtanulásra felkészítő program

III. Várható eredmények

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik :

  • A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.
  • Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.
  • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
  • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
  • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

  • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
  • Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
  • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
  • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

IV. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kétéves bevezetési ütemterve

Tevékenység

I. félév

II. félév

II. év

I. Az alkalmazás feltételei [3]

1. Integrációs stratégia elkészítése

1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

Elkészül a helyzetelemzés.

 

Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálat, aktualizálás.

1.2. Célrendszer megfogalmazása

Elkészül az általános célok intézményi szintű megfogalmazása- a helyi sajátosságok figyelembevételével.

 

A célok felülvizsgálata elkészült.

1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése

Elkészül a bevezetési terv.

 

Időarányos teljesítés figyelemmel kísérése, szükség esetén a korrekció elkészítése.

  • Beiskolázási terv

Hosszútávon használható beiskolázási terv készült, trend vizsgálat alapján (demográfiai adatok, beiskolázási terület nagysága).

Tanulók szüleinek informálása megtörtént.

Fenntartói körzethatárok az integrációs feltételeknek megfelelően módosultak.

  • Szervezet-fejlesztési terv

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

 

A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése.

  • Erőforrás terv, továbbképzési terv …stb.

Az intézmény rendelkezésére álló humán és eszköz erőforrások feltérképezése, az intézményi kompetencia térkép elkészítése.

Beiskolázási terv aktualizálása.

 

Az erőforrás terv felülvizsgálat, aktualizálása, szükség esetén korrigálása.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

Országos diagnosztikus vizsgálat 4-9 évesek számára c. fejlődésvizsgálat megtervezése, kivitelezése.

Közös program készült:

  • célmeghatározás
  • kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése,
  • projekt-team alakítása
  • helyzetelemzés

Egyéni fejlesztési terv alapját alkotó közös vizsgálati anyag készült.

Vizsgálati anyag felülvizsgálata, korrekciója megtörtént.

2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek kialakítottak.

Jogszabálynak megfelelő integrációs feltételrendszer jött létre.

A 2. évnek megfelelő integrációs feltételrendszer létrejött.

3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Szülői házzal

Kommunikációs terv készült a szülőkkel való kapcsolattartás formájára és tartalmára.

A pedagógusok a szülőkkel egyéni kapcsolattartási rendet alakítottak ki (alkalom, rendszeresség, tartalom dokumentálása).

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

3.2. Gyermekjóléti szolgálattal

Együttműködési terv készül a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket felsorolva.

Az iskolába kerülő tanulók és családjuk komplex segítési terve elkészült.

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

3.3.Szakmai és szakszolgálatokkal

A megfelelő szolgáltató igénybevételéről komplex szempontok alapján döntés született.

Együttműködési szerződés felsorolja az igénybe veendő területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket.

A szakszolgáltatók minősítése rendszeres és dokumentált.

3.4.Középfokú oktatás intézménnyel

Az együttműködési területek azonosítása a tanulók középiskolai utánkövetése érdekében megtörtént.

Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

3.5. Amennyiben van, a kisebbségi önkormányzattal

Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.

 

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

3.6 Civil szervezetekkel

Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.

 

A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei [4]

1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése)

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

Döntés születik a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programokról: mely programok adaptálandók, és melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni.

Programadaptáció és/vagy fejlesztés. Programelemek kipróbálása.

A programelemek beépültek a pedagógiai programba, teljes körű bevezetésük megtörtént.

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Kiegészítő és speciális programok listájáról döntés született. Projektterv készült az új programok bevezetésére és működtetésére.

Dokumentáltan működnek a kiegészítő programok, és hatékonyságuk monitorozott.

Éves szinten a munkatervben rögzítettek ezek a tevékenységek.

Patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése

Döntés született a patrónusi rendszer működtetéséről. Személyi feltételek biztosítása megtörtént.

 

A patrónusi rendszer működik, ellenőrzése megoldott.

3. Az integrációt segítő módszertani elemek

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Differenciáló tananyagegységek állnak rendelkezésre.

A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást.

A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Kooperativitás

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Együttműködési készségeket fejlesztő tananyagok állnak rendelkezésre.

A pedagógusok alkalmazzák a kooperációs technikákat.

A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Projektmódszer

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Tanmenetek készültek a projektekhez.

A felsorolt módszerek a helyi tantervben szerepelnek.

Drámapedagógia

A drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

 

A pedagógiai programban a drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott.

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések.

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült az esetmegbeszélések beillesztésére a pedagógiai programba.

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok elvégzik az értékelő esetmegbeszélést.

Az értékelő esetmegbeszélések dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Problémamegoldó fórumok

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Rögzített és dokumentált a kapcsolattartás formája, gyakorisága, módszere és eredményei.

A pedagógus együttműködési technikák dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Hospitálásra épülő együttműködés

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Rögzített és dokumentált a kapcsolattartás formája, gyakorisága, módszere és eredményei.

A pedagógus együttműködési technikák dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

A szöveges értékelés – árnyalt értékelés

Elkészült a szöveges értékelésre vonatkozó terv, mely szabályozza az érdemjeggyel és szöveggel történő értékelés kapcsolatát.

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok értékelnek.

A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést.

A pedagógiai programban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott.

Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

Egyéni fejlődési napló

Az egyéni fejlesztés nyomon követésének módjáról döntés született.

 

Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

6. Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése

A multikulturális tartalmak megjelenítéséről döntés született (integráltan a tantárgyakban, vagy külön projektekben).

Tananyagok és segédletek prototípusa elkészült vagy adaptált.

Tananyagok vagy projektek beépültek a helyi tantervbe.

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Döntés született a pályaorientációs program helyéről a helyi pedagógiai programban.

Projektterv készült az esetleges változtatásra.

Pályaorientációs program elkészült.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

Továbbtanulásra felkészítő program

Döntés született a felkészítő program helyéről a helyi pedagógiai programban.

Projektterv készült az esetleges változtatásra.

A felkészítő program elkészült.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.



[1] A pedagógiai rendszer egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (4) és 39/E§ (4) pontjára is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítésre vonatkozó speciális feltételeinek nem kell megfelelnie.

[2] A szakiskolákra ez a pont értelemszerűen nem vonatkozik.

[3] Az I. pontban szereplő pontok mindegyike kötelező elem!

[4] A II. rész arab számmal jelzett fő sorai kötelező elemek a rendszerben! A választható elemek dőlt betűkkel jelennek meg! A kiválasztott elem(ek) ütemterve viszont már kötelező! Egy fő ponton belül több dőlt betűs elemet is lehet választani! Sőt, minél több részelemet alkalmaz az iskola a tartalmi elemekből, annál nagyobb az esély az eredményes integrációra.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok