---

1. Tájékoztató a SuliNova Kht. feladatairól, működéséről különös tekintettel a programfejlesztésben és az országos mérési -értékelési rendszer előkészítésében, bonyolításában és az eredmények értékelésében vállalt szerepére

2. Előterjesztés a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról

3. Előterjesztés A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

Meghívott: Balogh Lászlóné szakmai referens

4. Egyebek:

4.1. Javaslat az OKNT tagjaira, a MAB égisze alatt szervezendő Pedagógusképző Bizottságba

4.2. Dr. Szenes György beszámolója a szakképzéssel kapcsolatos február 2-ai tanácskozásról

Az előadó elöljáróban ismertette az Európai Bizottság megfelelő munkabizottságainak kulcs-kompetencia definícióját. Ez három mozzanatot ötvöz: az ismereteket, az ismeretek alkalmazási képességeit és a motivációt vagy attitűdöket. Ezekből alakult ki az a hat plusz egy kompetenciaterület, amelynek a taneszköz- és programcsomag-fejlesztéséhez a SuliNova Kht. hozzáfogott. Hat plusz egy kompetenciaterületről szólt alakult ki az a hat plusz egy kompetenciaterület, amelynek a taneszköz- és programcsomag-fejlesztéséhez a SuliNova Kht. hozzáfogott; a tervek kialakításához mintegy három évvel ezelőtt, a fejlesztéshez pedig a múlt évben. Az első helyen a szövegértés-szövegalkotás, a másodikon a matematikai kulcskompetenciák szerepelnek, a harmadik helyen az idegen nyelvek. A negyedik az átgondolt szociális, életviteli és környezettudatos gondolkodást elősegítő kompetenciák, az ötödik az életpálya építési kompetenciák, a hatodik az óvodai nevelés. Ehhez járult egy hatodik: az info-kommunikációs kompetenciák.

Kétféle programcsomag-típus kifejlesztéséről számolt be: a vertikális műveltségterületi és a horizontális kereszttantervi programcsomag-típus. Egy harmadik a tanórán kívüli foglalkozások segítésére szolgál. A programcsomagok tartalmaznak egy programtervet, tanulói és tanári eszközöket és értékelő eszközöket. "00 féle eszköz készült el, edzek tesztelése folyik.

Kiegészítésként elhangzott, hogy mintegy 8200 diák vesz részt a tesztelésben.

Ismertette a továbbiakban az előadó a SuliNova Kht-nak a nemzetközi mérésekhez kapcsolódó feladatait.

A kérdések elsősorban az egész projekt irányítására, a programtantervek a Nat-hoz való viszonyára, a fejlesztésben résztvevő kollégáik személyére vonatkoztak. Elismrés fogadta, hogy itt egy komplex rendszer kifejlesztéséről van szó.

Az előadó válaszából kiderült, hogy itt egy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében zajló fejlesztésről van szó, amelynek 3 része EU-s pénzből finanszírozódik, ezért bizonyos, a költségvetés körébe tartozó intézmény-fejlesztésekre nem fordítható. Sajnálatosnak ítélte, hogy - noha beterjesztették - a programcsomag-akkreditáció kimaradt a közoktatási törvényből. Ugyancsak sajnálatos, hogy a szakiskolai fejlesztés is, de erre van az OM-nek egy külön szakiskolai fejlesztési programja. Éles kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy az iskolai, helyi fejlesztésekre fordítható összegek rovására történt itt egy központi típusú fejlesztés.

Ugyanakkor elismeréssel szóltak a hozzászólók a megismert munka minőségéről, hangsúlyozták a kompetenciaalapú, központi fejlesztés folytatásának szükségességét, ezzel együtt a felülről lefelé és alulról felfelé irányuló fejlesztés harmonizálásának, a fejlesztés anyagi fedezete folyamatos biztosításának szükségességét. Igényelték e fejlesztés jobb marketingjét, a fejlesztések, a kutatás és az ellenőrzés átgondoltabb koordinálását.

---

1. Előterjesztés a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról

2. Előterjesztés A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

3. Javaslat az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének hatósági ellenőrzési szempontjairól, valamint a minősítés eljárási rendjéről szóló rendelet megalkotásához

4. Előterjesztés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet módosításáról

5. Egyebek

Az OKNT az OKNT egyhangú szavazással elfogadta a sajátos nevelési igényű tanulók számára készített, javított kerettantervet.

Az élénk vitában számos kritikai észrevétel hangzott el. Egyetértés volt abban, hogy az új tankönyvrendeletnek azt kell elősegíteni, hogy a tanulást, az újfajta tanítási-tanulási folyamatokat, a szakmai megújulást jobban segítő, az életkori sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó tankönyvek szülessenek.

Idézet néhány hozzászólásból:

Az OKNT ebben a formában nem nyilvánította egyetértését a benyújtott tervezettel.

Az előadó a Nat-ról szóló kormányrendelet beterjesztett módosítását kommentálva elmondta, hogy ez a módosítás olyan oktatásszervezési megoldást kíván bevezetni, amely minden gyermek számára lehetővé teszi bekapcsolódni azokba a hagyományos értelemben tagozatosnak nevezett oktatásszervezési, emelt óraszámú formákba, amelyek önmagukban sokszor az iskolán belüli szelekció szolgálatára is alkalmasnak bizonyultak. A javasolt megoldás egyrészt arról szól, hogy ahol emeletszintű oktatást az 1-4. évfolyamokon csak a testnevelés és a művészetek műveltségi területeken lehessen az osztályszervezés alapja, másrészt arról, hogy az emeltszintű oktatásban való részvételt az adott évfolyam valamennyin tanulója számára lehetővé kell tenni. Továbbá, hogy ne lehessen olyan megoldást alkalmazni, amely az osztályok között jelent olyan elkülönítést, amelyben az egyik osztályba járók hozzáférhetnek bizonyos többletlehetőségekhez, a másik osztályba járók nem.

A hozzászólók egy része kifogásolta, hogy ilyen szakmai kérdéseket jogilag szabályozzanak, a legtöbb kifogás azonban a rendeletmódosítás azon passzusát érte, amely lehetővé kívánta tenni, hogy a testnevelés és a művészetek mellett az iskolák "más műveltségi területeken" is emeltszintű oktatást szervezzenek. Többen vélték úgy, hogy a tehetségeknek ezt a gondozását tanórán kívüli formákban kell megoldani, a javasolt megoldásban az iskolán belüli szelekció eszközét vélték felfedezni.

Az OKNT 10 szavazattal, ellenszavazat nélkül 3 tartózkodás mellett elutasította benyújtott tervezetet.

Bevezetőjében az előadó elmondta: a költségvetési törvény feladatul adta, hogy a kormány szabályozza az alapfokú művészetoktatási intézmények szakmai tevékenységének minősítési szempontjait, és a minősítés egész kérdését. Másrészt kötelező feladatul adta a költségvetési törvény az oktatási tárca számára, hogy az OKÉV-en keresztül a normatív támogatás jogosságát megítélő ellenőrzést végezzen az alapfokú művészetoktatási intézményekben. A kormányrendelet szerint két dolgot kell megoldani: egy ellenőrzési és egy minősítési feladatot.

A hozzászólók rámutattak, hogy a megadott határidőre egy ekkora intézményhálózatot tisztességesen ellenőrizni nem lehet. Másrészt komoly gondként fogalmazták meg, hogy sok, kizárólag az anyagiakra koncentráló vállalkozás állt rá a művészetoktatásra, amelyek szakmai ellenőrzése megoldatlan. Erre az ellenőrzésre szakértőket kell kiképezni. Gondként fogalmazódott meg, hogy az ellenőrzésnek csak a dokumentáció jogszerűségére kell kiterjedni, az adattok valóságtartalmát - pl. a bejelentett tanulók számát - a valóságban nincs mód ellenőrizni.

Az OKNT e témában nem hozott határozatot. Az elnök a tájékoztatást megköszönte.

4. Javaslat az OKNT tagjaira, a MAB égisze alatt szervezendő Pedagógusképző Bizottságba

Az előadó tájékoztatott arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságban Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság alakul, amely a tanárképzési programokkal foglalkozik. Ennek tagjai között az OKNT részéről Hadházy Tíbor és Hoffmann Rózsa szerepel. Őket és harmadikként Dobos Krisztinát az OKNT nyílt szavazással egyhangúan megválasztotta a MAB Pedagógusképző Bizottságába.

*

A tervezett napirend további pontjainak tárgyalására idő híján nem került sor.

---

1. Előterjesztés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet módosításáról

2. Javaslat az oktatási miniszter /2006. (.) OM rendeletére a szakiskola és a szakközépiskola kilencedik évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásáról

3. Döntés a Szőlőtő Alapítvány által beadott javított kerettantervről

4. Egyebek

A beterjesztett törvénymódosításhoz érdemi módosítást indítványozó hozzászólás nem hangzott el. De többen panaszolták, hogy az elmúlt időszakban a nagymértékben megnőtt az intézményekre háruló adminisztráció.

Kérésként hangzott el, hogy az OKNT testületi javaslatként fogalmazza meg: az adminisztrációval járó megnövekedett terhek fedezetéül vagy finanszírozásául jelenjen meg erre vonatkozó tétel, passzus a következő évi költségvetési törvényben

2. Döntés a Szőlőtő Alapítvány által beadott javított kerettantervről

Az előadó ismertette, hogy az alapítvány végrehajtotta az átdolgozási javaslatokat.

Az OKNT 11 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett a kerettantervet elfogadottnak nyilvánította.

Az előterjesztő beszámolt arról, hogy egységes lelkesedés fogadta, hogy a gyakorlati oktatásban a csoportbontásra többlet pénz biztosított, bár ennek volumenét nem tartják elégségesnek. Arra a kérdésre, hogy a 9. évfolyamon bevezetendő gyakorlati foglalkozás címén nem előrehozott szakképzést lehet-e sejteni az a válasz hangzott el, hogy a 9. évfolyam egy előkészítő jellegű szakképzési évfolyam. Nem az a cél, hogy a szakképzést előre hozzák, hanem hogy olyan készségeket fejlesszenek ki, amelyek később megkönnyítik a szakképzést.

Kifogásolták a hozzászólók, hogy nincs pontosan definiálva, hogy mire költhető a többlet finanszírozás. Pontosan meg kell határozni azt a kört, hogy kik részesülhetnek ebből. A gyakorlati képzés fogalmát túl tágan értelmezhető kategóriának tartották. A hozzászólók többsége azzal értett egyet, hogy ezt az összeget csak a gyakorlati készségek és a fizikai készségek fejlesztésére lehessen fordítani.

A témában testületi határozat vagy állásfoglalás nem született.

---

1. Előterjesztés a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról

2. Javaslat a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet, valamint a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet módosításáról szóló rendelet megalkotásához

3. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet módosításáról

A szövegkritikai vita alapján az emelt szintű oktatásra vonatkozóan a következő szöveg került elfogadásra:

"Az emelt szintű oktatást csak akkor lehet megszervezni, ha biztosítja valamennyi arra jelentkező diák felvételét az ilyen módon szervezett oktatásba".

A jelenlévők 9 igen szavazattal 3 nem ellenében megszavazták a módisított mondatot, ami testületi határozatnak nem minősíthető.

Az előterjesztő bevezetőjében értelmezte a rendelkezést. Itt egy meglehetősen speciális, mintegy 2-2,5 ezer gyereket érintő problémáról, van szó. Lényegében arról, hogy a képzési kötelezettséget mint sajátos fogalmat megszüntette a közoktatási törvény és a tankötelezettség fogalmát kiterjesztette azokra a gyerekekre is, akik korábban képzési kötelezettség alá estek. Ezzel a teljes a tankötelezettség minden gyerek számára vonatkozik. Ez természetesen egy egészen sajátos tankötelezettség-teljesítési módot jelent. Erre szolgál az órakeretek növelése, a szakmai követelmények kialakítása, amelyet sokszor egyedi, egyéni eltérésekkel kell megfogalmazni.

Az OKNT az előterjesztett dokumentum szerzőinek-szerkesztőinek jegyzőkönyvben rögzítendő elismerését és köszönetét fejezte ki.

A témában nagyon izgalmas, magas színvonalú vita bontakozott ki alapvetően arról, hogy mennyiben oktatható a művészet egyáltalán. A hozzászólók közül többen a tantárgyi jellegtől, a vizsgáztatástól óvtak, mert ez elveszi a gyerekek örömét. Más vélemény szerint az alapfokú művészetoktatási intézmény a kötelező iskola és a szabad közművelődés között helyezkedik el, de ameddig az államháztartás pénzéből finanszírozzák, valamilyen módon mégiscsak el kell számolnia a teljesítményeiről.

Egyetértés volt abban, hogy a művészetoktatás egész kérdéskomplexumát önálló, érdemi problémaként egyszer újra az OKNT elé kell hozni.

---

1. Tájékoztató az Arany János programokról

2. Tájékoztató az NFT II aktuális állásáról

3. Döntés a szakiskolai kerettantervekről

Hoffmann Rózsa lemondott OKNT-beli tagságáról, tekintve, hogy országgyűlési képviselővé választották, és úgy ítélte meg, hogy e két tisztség összeegyeztethetetlen. Az elnök gratulált az új tisztséghez és köszönetet mondott Hoffmann Rózsa OKNT-beli szerepléséért.

Hadházy Tibor bejelentette azt a szomorú hírt, hogy az általa vezetett Digitális Tananyag Minősítő Bizottság elvesztette egy tagját: dr. Hutter Ottót. Az OKNT egyhangú szavazással döntött, hogy Hadházy Tibor javaslatáról: dr. Kaszai Pálnak a DTMB-be való kooptálásáról következő ülésén dönt a jelölt személyéről írásban kézhez kapott információ alapján.

Az OKNT részletekbe menő, alapos tájékoztatást kapott az Arany János Program szerkezetéről, a benne részesülők létszámáról, a programba bekerülés módjáról, annak a kutatásnak az eredményeiről, amelyet a minisztérium rendelésére 2005-ben végeztek. Megállapítható, hogy a programban részesülőknek kb. a fele tekinthető valóban hátrányos helyzetűnek. A másik fele a falusi alsó középosztály gyerekeiből tevődik össze.

Kritika érte a minisztériumot, amiért folytonosan megkérdőjelezi az Arany János Programiroda szükségességét. Kérdésként vetődött fel, hogy miért korlátozódik a program kizárólag a gimnáziumokra, miért nem részesei a szakközépiskolák? Igényelték a hozzászólók a program fejlesztési koncepcióját, a vállalkozói szféra bevonását a finanszírozásba. Szükségesnek mutatták a tapasztalatok a programban résztvevők utógondozását a felsőoktatásban.

Az OKNT a következőkben fogalmazta meg állásfoglalását:

Az előterjesztett kerettantervről megtudta az OKNT, hogy a Kerettantervi Bizottság megtárgyalta, első alkalommal átdolgozásra visszaadta, a jelen változatot viszont elfogadta. A hozzászólók közül többen élesen elutasították a tervnek azt az elemét, hogy lehetőséget teremt egy hároméves képzéssel arra, hogy általános iskolai végzettség nélkül is szakmát lehessen szerezni. Ezzel kapcsolatban élesen vetődött fel, hogy ez a szakképzésen belüli szegregáció veszélyét hordozza magában, míg másik ebben annak a lehetőségét látták, hogy a gyerekeknek az a 25%-, amelyik nem tudja befejezni az általános iskolát még kaphat egy lehetőséget arra, hogy beintegrálódhasson a munka világába- Ezzel kapcsolatban az az aggodalom is elhangzott, vajon nem fog-e ez abba az irányba hatni, hogy eltérít a 8. osztály elvégzésétől.

Az OKNT ezzel az egyesek által kifogásolt elemmel együtt 10 szavazattal 4 tartózkodás mellett elfogadta a kerettantervet

A tájékoztatóban elhangzott, hogy az oktatás nem tudott önálló operatív program rangjára emelkedni, de két olyan operatív program van, amelyekben az oktatás közvetlenül kap jogosítványokat: az egyik az emberi erőforrások fejlesztése operatív program, a másik a humán infrastruktura program. Ezeken belül a Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium együttműködésében négy prioritást dolgoztak ki. Ezek a következők:

Az oktatási intézményeknek a pedagógiai programokhoz, az oktatási, képzési elemekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése a regionális programok részeként került megfogalmazásra. E célra 140-160 milliárd forintra van kilátás.

---

1. Előterjesztés a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II.24.) OM-rendelet módosításáról

2. Döntés az épületgépészeti alapismeretek érettségi vizsgatárgy központi követelményként való kiadásáról

3. Tájékoztató a "Magyarországi általános művelődési központok fejlesztési programja" című dokumentum alapján

Magyar Bálint az oktatási tárca éléről távozó miniszter értékelte a minisztersége idején kezdeményezett reformokat. 2002-ben kezdett miniszteri ciklusa idején a közoktatás területén két fő feladattal szembesült: a) a PISA-jelentés nyomán csökkenteni a felesleges, az életben nem hasznosítható ismereteket az oktatásban, b) változtatni azon, hogy a közoktatás nem egyszerűen átörökíti, hanem felerősíti a társadalmi eredetű különbségeket. Értékelése szerint a közoktatásban szükséges reformlépések nem történtek meg:

a) nem történt meg a 12 évig tartó tankötelezettségnek megfelelő, mindvégi lineáris folyamattervezés, a felesleges ismétlődések kiküszöbölése a 8. évfolyam után, .

b) nem sikerült megoldani, hogy a normatívák a tényleges költségekhez igazodjanak, és hogy

c) a költségvetési megszorítások ne kényszerítsék hektikus mozgásba a közoktatás rendszerét.

A fejlesztés legfőbb csomópontjait a következőkben jelölte meg:

1. az iskolai tanításban a problémamegoldó gondolkodást, általában a képességfejlesztést erősíteni a lexikális ismeretek túlsúlyának csökkentése mellett;

2. elterjeszteni az epochális oktatást és

3. a projektekben való tanulásszervezést,

4. tovább fejleszteni a technikai infrastruktúrát, az információkhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítani minden tanteremben.

Arra a kritikai észrevételre, hogy vezetési stílusa liberálisból etatista lett, magyarázatul kételyeit fejezte ki a felől, hogy igazán mélyreható reformokhoz a bevezetés időpontjában meg lehet-e szerezni a többség egyetértését. Azt a bírálatot, hogy számos kérdésben a döntés előtt időben kellett volna az OKNT véleményét kikérni elfogadta .

Más beosztásba kerülésük miatt elköszöntek még az OKNT-től Friss Péter főosztályvezető és Sipos János államtitkár.

Az előadó ismertette, hogy a Szili Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola a korábban már saját felhasználásra akkreditáltatott épületgépészeti alapismeretek érettségi vizsgatárgynak központi követelményként való kiadását javasolta.

Tekintve, hogy az előterjesztő és az OM sem értett egyet ezzel a kéréssel, az OKNT a kérést egyhangú határozattal elutasította.

2.1 A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettantervét az OKNT egyhangú szavazással elutasította, tekintettel arra, hogy az egyszer már átdolgozásra visszaadott kerettantervet a benyújtók nem dolgozták át.

2.2 A Sportiskolai kerettanterv az általános iskolák, a négy és öt évfolyamos gimnáziumok számára c. dokumentumot az OKNT valamennyi bíráló egyhangú pozitív véleményére alapozva 15 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül jóváhagyásra ajánlja a miniszternek.

Az OKNT Hadházy Tibornak, a DTMB elnökének írásban benyújtott javaslatára a dr. Hutter Ottó sajnálatos halála miatt megüresedett helyre dr. Kaszai Pált, az e-learning elismert szakértőjét megválasztotta.

A módosítás arra vonatkozott, hogy

a) a mérés napja a mérésben résztvevő tanulók számára tanítási napnak számítson,

b) az érettségi során a szakmai vizsgákra a vizsganapok reggelén kerüljön sor,

c) a szakmai vizsgák írásbeli részére további egy nap biztosítva legyen.

A továbbiakban javaslatok hangzottak el, arra vonatkozóan, hogy az érettségi egész problémaköre kerüljön az OKNT elé, továbbá élesen bíráltak a kompetencia mérésekhez kapcsolódó, az iskolaigazgatók által kitöltendő kérdőívek túlméretezettségét. Kérték, hogy az OKNT nézze meg ezeket a kérdőíveket.

Az előadó kérésére a 2005-ben az ÁMK-k kunszentmiklósi vándorgyűlésén elfogadott fejlesztési program összeállításában meghatározó szerepet játszó Trencsényi László ismertette a minisztériumi irányítási szférák, illetve szintek várható átértelmezésével kapcsolatos helyzetet. A feladat lényegét a dokumentum s ennek alapján az OKNT az oktatási és a közművelődési szféra integrálásában határozta meg. Elhangzott, hogy a miniszter nem teljesített a közoktatási törvényben az ÁMK-kal kapcsolatos feladatát, nem tűzött ki fejlesztési feladatokat az ÁMK-k elé. Nagyrészt kihasználatlanok maradtak azok a lehetőségek, amelyek abból adódnak, hogy az ÁMK mint intézmény sajátos rendszer s nem pusztán halmaza azoknak a részentitásoknak, amelyekből felépül.

Az OKNT formális határozatot nem hozott, de a hozzászólások mindegyike megerősítette az OKNT-nek még 2004-ben megfogalmazott kiállását az ÁMK-k pedagógia és közművelődési szerepvállalása mellett.