1. Előterjesztés az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) OM-rendelet módosításáról

Előadó: Dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes

     Dr. Hunyady György aladémikus

      Dr. Hauser Zoltán rektor

2. Előterjesztés az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) OM-rendelet módosításáról

Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes

Meghívott: Pongrácz László (OH-OKÉV)

 

Napirend előtt a Tanács úgy határozott, hogy kérdést intéz a Miniszterhez: tervezi-e a Minisztérium a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba történő beiskolázás jövőbeni megtiltását. A kérdést az ezzel kapcsolatos sajtó-hírek indokolták. Felmerült a kérdés, hogy szerepel-e a tervek között a Szakképzési Alapnak más alapokkal való összevonása. Végül is a határozat csak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok ügyében döntött az OKNT nevében a miniszterhez írandó levél mellett, a Szakképzési Alap tárgyában történő informálódásra az OKNT szakképzési ügyekkel foglalkozó bizottsága kapott felhatalmazást.

 

 

1. Előterjesztés az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV.3.) ON-rendelet módosításáról

 

Előadó: Dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes

     Dr. Hunyady György akadémikus

      Dr. Hauser Zoltán rektor

 

Az előterjesztők kiemelték, hogy a felsőoktatás bolognai reformjában nagy előrelépést jelent, hogy mester szintre emelődött tanárképzés, méghozzá kivételes helyzetben, mert egy gyakorlati félévvel a tanári mesterképzés öt féléves időtartamú lesz. A hozzászólók elismerésüket fejezték ki a rendelet-módisítás szerzőinek és méltatták a tényt, hogy a tanárképzést kétszakos rendszerben koncipiálták. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy a tanárképzés önálló diszciplínaként való kodifikálása ellentéteket generál a szakdiszciplínák és a pedagógikum között, továbbá arra, hogy néhány kérdés, mindenek előtt a tanárképzésbe való belépés feltételrendszere, tisztázásra vár. Vitatott volt, hogy a rendelet beterjesztett szövegében maradéktalanul visszatükröződik-e MAB álláspontja.

  Felvetették, hogy a felhasználói szféra nem érti még az új rendszert, nem látják, hogy a bsc-szint milyen elhelyezkedési lehetőségeket biztosít majd. Felhívták a figyelmet a művészeti alapiskolák tisztázatlan helyzetére és a gyakorlóiskolák, illetve az ún. gyakorlóhelyek dilemmájára. Egyöntetű helyeslésre talált, hogy a rendelet nem ártja be a tradicionális ún. gyakorlóiskolák némileg "klinikai" körébe a gyakorlati képzést, hanem - miközben megőrzi a gyakorlóiskolák szerepét - a gyakorlat megszerzésének terepébe bevonja az átlagos, élő iskolai közeget. Ez felveti egy bázisiskolai hálózat és regionális fejlesztő központok létrehozásának szükségességét.

  Az OKNT 15 igen szavazattal 5 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta az előterjesztett jogszabály tervezetet.

 

 

2. Előterjesztés az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) OM-rendelet módosításáról

 

Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes

Meghívott: Pongrácz László (OH-OKÉV)

 

Az előterjesztő bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a jelen rendeletben nem a vizsgakövetelmények tartalmi módosításáról van szó, hanem formai, szóhasználati egységesítésről.

Az előterjesztést az ülést megelőzően megtárgyalta az Országos Érettségi és Vizsgabizottság (OÉVB). Álláspontjukat ismertették az ülésen. Eszerint: egyetértettek az eljárásrend egységesítésére irányuló törekvéssel, de hangsúlyozták, hogy távlatilag szükséges az érettségivel járó adminisztráció radikális csökkentése. Üdvözölték, hogy az érettségi keretében egyre több helyen jut szerephez a tudományos jellegű tevékenységgel járó projekt-munka. Tisztázandó feladatként fogalmazódott meg a felvételi pontszámok és az érettségi eredmények összekapcsolása, ezzel összefüggésben a százalékos értékelés és a standard, valamint a nyelvvizsga és az emelet szintű érettségi pontszám különbözetének viszonya.

  A legélesebb kritikát a középszintű érettségi gyakorlata váltotta ki. A problémák gyökerét többen abban látták, hogy a középszintű érettségi standardizálása nem történt meg. A jelenlegi szisztémában, a standard elem visszaszorulása következtében a középszintű érettségi százalékos eredményei között lényegében azonos teljesítmény esetén is iskoláktól függően jelentős pontszámbeli különbségek alakulhatnak ki. Ezért - hangzott el - az erőforrásokat az érettségi standard elemeiknek erősítésére lenne célszerű fordítani. Ezzel ellentétes álláspont is elhangzott, bizonyítatlannak ítélve, hogy a standardizált eredményekkel rendelkező gyerekek nagyobb teljesítményt produkálnának a felsőoktatásban, mint a többiek. Abban a kérdésben is ellentétes álláspontok hangzottak el, hogy helyes volt-e a középiskolában elért eredményeket a felsőoktatási felvétellel összekapcsolni.

 

.

 

 

 

1. Tájékoztató

 

a) A közismereti és szakmai tanárképzés helyzete és távlata a felsőoktatás Bologna rendszerében

b) A pedagógia BA szakon végzők munkaerő-piaci esélyei

 

Előadó: Dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes

Meghívott:  Dr. Hunyady György akadémikus

     

Az Oktatatási és Gyermeksegély Kerekasztal által megküldött javaslat véleményezése

 

 

2/ Tájékoztató a művészeti alapfokú oktatás minősítési eljárásainak tapasztalatairól

 

    előadó:  Horn György

    meghívott:  Szűcsné Hobaj Tünde OKM

 

 

Az ülés levezető elnöke Loránd Ferenc az OKNT elnöke

 

 

 

 

 

Bevezetőjében Dr. Rádli Katalin hangsúlyozta, hogy a vonatkozó kormányrendelettel a magyar felsőoktatásban a tanárképzés része lett a kétciklusú képzésnek. Társadalmi igény van arra, hogy a mesterképzés a bölcsészettudományi és természettudományi képzéshez kapcsolódva a tanárképzésben is meginduljon..

Dr. Hunyady György kardinális jelentőségűnek ítélte, hogy a tanárképzés így két szakképzettséget nyújt: egyet a szaktárgyi képzés,  egyet pedig a tanárképzés. Kiemelte, hogy a szakmai moduloknak is pedagógiai karakterűeknek kell lenniük, ami jelentős elmozdulás a korábbiakhoz képest. Fontos változás az ötödik félév, amely gyakorlati jellegű képzést nyújt.

  A hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek a vonatkozó kormányrendelettel, az annak 3.sz. mellékletében felsorolt szakokkal, amellyel önálló professzióként került elismerésre  több, nem szaktárgyi, de  a közoktatás demokratizálása, a hátrány kompenzálás és a tehetséggondozás szempontjából fontos szaktudás.

  Fontos megállapítása volt az OKNT-nek, hogy az a levél, amelyet Manherz Károly államtitkár úr véleményezésre küldött meg az OKNT-nek, és amelynek öt szakember között Az Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal elnöke is szerepelt, ettől még nem tekinthető a Kerekasztal véleményének.

A levél aláírói 15 általuk is fontosnak elismert tanári kompetenciának a szaktárgyak rangjára emelését kifogásolták, többféle indokkal. Az OKNT úgy döntött, hogy a levél állításaira érdemi választ kell adni, méghozzá az OKNT testületi állásfoglalásaként.

  Ez meg is történt. Az elnök által megfogalmazott állásfoglalással való egyetértésükről az OKNT tagjai írásban nyilatkoztak. Az Állásfoglalás a levél egyes állításaira a következő választ fogalmazta meg:

 

"1. Hamis analógia a filozófiatanár, erkölcstantanár, esztétikatanár külön mesterszintű tanári szakként való értelmezése ellen azzal érvelni, hogy ez olyan, mintha "ezután külön tanárszak lenne az algebra és a matematika". Az esztétika meg a filozófia között minőségileg más a viszony, mint az algebra meg a geometria között.

2. Nem helytálló az az érv, hogy itt nem "óraszámtermelő" szakképzettségekről van szó, hiszen mind a minőségfejlesztő munkának, mind a tehetségfejlesztő tevékenységeknek, mind a gyógypedagógiai tevékenységnek időbeli igényei is vannak..

3. Mélységesen nem értett egyet az OKNT a levélben megfogalmazott azon javaslattal, hogy a tehetségfejlesztő tanár szak - mint olyan, amelynek "bizonytalan" a szakmai háttere -, vagy a nevelőtanári önálló professzió kerüljön ki a mesterszintű tanárképzés szakjai közül.

4. Nem tartotta helytállónak az OKNT a levélnek azt az érvét sem, hogy a kisiskolák hátrányba kerülnének a javasolt képzettségű tanárok alkalmazása terén, tekintve, hogy  ma már kiterjedt folyamat a kisiskoláknak nagyobb - térségi, kistérségi   rendszerekben való szervezett együttműködése. "

 

 

A témához hozzászólók egyetértettek abban, amit az előterjesztő Rádli Katalin úgy fogalmazott meg, hogy a szakképzettségi rendszer "nem nélkülözheti azt, hogy egy olyan terület, mint a neveléstudomány alapképzési és mesterképzési szakrendszerrel bírjon."  Általános volt az a vélemény is, hogy ma még nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a bachelor képzettségi szintnek mi lehet a szerepe a munkaerőpiacon. Mint ahogy azzal sem vagyunk tisztában, hogy az eddig végzett pedagógiai szakosok hol helyezkedtek el eddig, s hogy milyen változások várhatók az ilyen képzettségű szakemberek iránti kereslet területén.. Kutatások kellenek!

  Elhangzottak olyan felszólalások, is, amelyek sorolták azokat a gyermekellátási feladatokat, amelyekre pl. ifjúsági házakban, ÁMK-kban, a gyermekvédelemben, a veszélyeztetett gyerekek pártfogásában, az egészségügyben, a szociális gondoskodás területén egyre nagyobb szükség van, és amelyekhez nem kell tanári végzettség kell.

  Nyomatékos érvek hangzottak el amellett, hogy ki kellene dolgozni a hároméves képzés saját tematikáját, mert jelenleg az látszik, hogy "derékban" egyszerűen kettévágták a tanárképzést. Tisztázni kell, hogy mi célja a hároméves képzésnek, és hogy ennek milyen munkaerő-piaci kilátásai lesznek.

  Érdemi határozat nem született a témában, de egyetértés volt abban, hogy az ONT-nek kötelessége e problémára az illetékesek figyelmét nyomatékosan felhívni.

 

 

 

Csillag Márta főosztályvezető asszony bevezetőjében ismertette, hogy 2007. szeptemberértől az az alapfokú művészetoktatási intézmény jogosult 100 százalékos állami normatívára, amelyik átment egy előminősítő eljáráson. Az OKM megalkotta a szakmai előminősítés eljárásrendjét és szabályait, ennek megfelelően elkezdődött az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítése. Öt szakmai szervezet delegált tagot a minősítő testületbe. Ez a testület - státusát tekintve egy társadalmi szervezet, amely szakmai alapon működik. .

  A minősítésre az intézményeknek kellett jelentkezni, és vállalni a minősítés költségét. 814 intézmény adta be igényét, 60 nem. Az illetékes felelős szakember hangsúlyozta: a minősítés célja nem ezen intézmények megfojtása, hanem a munka színvonalának emelése.

A minősítés első szakasza, amely lényegében dokumentumelemzésből állt, befejeződött. A második szakaszban, azoknál az intézményeknél, amelyek megfeleltek az első szakaszban történt minősítésnek, a szakmai munka értékelésére kerül sor előre megadott szempont rendszer szerint. Ezt a munkát az alapfokú művészetoktatásban jártas gyakorlati szakemberek végzik.

Az egész vizsgálattal kapcsolatos alapproblémaként fogalmazódott meg, hogy a minősítő testület ítéletétől intézmények fennmaradása vagy bezárása függ. A szakmai ítélkezés tehát jogi intézkedés lapjául szolgálhat.

Túl az egyes intézmények sorsán - mint ezt többen kifejtették - magának az alapfokú művészetoktatásnak a sorsa a tét. Ha tovább csökken az alapfokú művészeti oktatás finanszírozása, ez azzal a következménnyel járna, hogy csak a felső-középosztályra szakosodott intézmények maradnak meg, ahol szülői forrásokból ki lehet pótolni az elvonásokat. Ezért határozott kérésként fogalmazódott meg, hogy az OKNT foglaljon állást amellett, hogy az alapfokú művészetoktatás a közoktatás államilag finanszírozott integráns része maradjon. A jelenlévők (10 fő) ezt egyhangúan támogatták. Vita volt arról, hogy egy intézmény további működése függjön-e egy szakértői testület minősítésétől. 2 tartózkodás mellett a jelenlévők úgy foglaltak állást, hogy a működés alapfeltételeinek biztosítása nem függhet ettől.

Tekintettel arra, hogy a határozathozatalban csak 10 fő vett részt, a határozatok nem tekintetők testületi határozatnak.

 

 

 

 

1. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat oktatást érintő változásai

Előadó: Dr. Szüdi János

 

2. A 100/1997. számú kormányrendelet módosítása

Előadó: Brassói Sándor

   Pongrácz László (OH)

 

3. Javaslat a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló jogszabály módosítására

Előadó: Brassói Sándor

 

4. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994-es rendelet módosítása

Előadó: Nagy Gyöngyi Mária

 

Az ülés levezető elnöke Szebedy Tas, az OKNT alelnöke

 

Napirend előtt a levezető elnök bejelentette, hogy Ballér Endre, az OKNT volt tagja, a magyar közoktatás elmúlt több évtizedének kiemelkedő alakja és fontos személyisége a közelmúltban elhunyt. Az OKNT nevében szólt, amikor kifejezte, hogy szomorúan vettük tudomásul távozását, és javasolta, hogy az OKNT emlékezzen meg erről a szomorú tényről.

Napirend előtt még három kérdés hangzott el:

 

 

 

 

 

 

 

1. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat oktatást érintő változásai

 

 

Az előadó közölte, hogy a költségvetésben a közoktatás célú támogatások 22,5 milliárd Ft-al csökkennek, amiről a 2007. évi költségvetési törvény elfogadásával döntött az Országgyűlés. Bizonyos tételeket viszont a Nemzeti Fejlesztési Terv költségkeretéből fognak finanszírozni. Új elemként szerepel az intézményi társulások ösztönző szabályozórendszere.

 

A hozzászólásokban megfogalmazódott legfőbb kritikák, aggodalmak:

-     A 7 százalékos inflációs előrejelzések szerint a közoktatás alulfinanszírozottá válik. Bizonyos számítások szerint az iskolák által igénybe vehető normatívák összege 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál.

-     Lényegében pénzügyi restrikció történt az idén, és ez várható jövőre is. Az oktatás fontosságáról stratégiai döntéseket kellene meghozni.

-     A költségvetés nem biztosítja a reformcélkitűzések megvalósíthatóságát. Inkább válságkezelésnek tűnik fel.

-     Ellentmond a minőségi fejlesztésnek, hogy a finanszírozás az intézményi összevonásokat támogatja. A nemzetközi tendencia az egyénre szabott képesség- és kompetencia fejlesztést preferálja, épp ellenkezőjét annak, amit a magyar költségvetés mint tendenciát támogat.

-     A költségvetés nem nyújt fedezetet a fejlesztésre, csupán a működésre. Kiépítünk működési rendszereket, mint pl. az értékelési rendszer, de működésük pénzügyi fedezetét nem biztosítjuk. Évek óta nincs forrás az intézmények belső igényeinek megfelelő fejlesztésekre. A fejlesztéseket kizárólag pályázati forrásokra utalni bizonytalanságot visz a rendszerbe.

-     A stabilitás garanciáját biztosító rendszerben kellene gondolkodni.

-     Szükséges volna a gyakorlóintézmények oldaláról is képet kapni a költségvetésről. Nem világos, hogy a pedagógusképzés keretében a gyakorlati képzés financiális háttere biztosított-e?

 

Az előterjesztők minden felvetett kérdésre válaszoltak, illetve minden érintett problémára reagáltak. Felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a GDP-n belül a közoktatásra fordított összeg aránya csökkent: 1990-ben 5,8 százalék volt, míg 2005-ben más csak 5,3-5,4 százalék.

 

 

 

 

Az előadó közölte, hogy a rendeletmódosítást az Országos Érettségi és Vizsgabizottság már megtárgyalta. Ennek eredményéről a bizottság elnöke, Horn György számolt be. A rendelet az érettségi szabályozását több ponton finomította. Az adminisztrációt csökkentette.

 

 

 

 

Az előadó bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a rendeletmódosítás szövege viszonylag kis terjedelmű, viszont van egy terjedelmes melléklete, ami nem egyéb, mint az elsőként kiadott OM-kerettanterv. Ez az Oktatási Hivatalon keresztül eljutott a kerettantervi szakértőkhöz. A teljes szöveget a Kerettantervi Bizottság egy hét múlva tárgyalja, ezért most csak a rendelkező részt javasolja megbeszélni.

A következő héten tárgyalandó OM-kerettantervről elmondta, hogy ennek a műfaja nem egy teljes mértékű innováció bevitel a közoktatásba.  Az 1-8. évfolyamon jelentős változás nem történt. A 9-12. évfolyamok vonatkozásában a régi, 2003-as OM-kerettantervet kellett teljes mértékben a 2007-es NAT-hoz hozzáigazítani, tehát itt alapvetően megváltoztak a tantárgyi tartalmak. Törekvés volt a tartalmak korszerűsítése, amennyire lehet, kompetenciaközpontúvá tétele, az integráció beépítése a struktúrába.

  Kérdések elsősorban a kerettantervi jóváhagyás adminisztrációjára és anyagi vonzataira vonatkozóan hangzottak el. 

 

 

 

Az előterjesztő bevezetőjében ismertette a rendeletmódosítás előzményeit. A sajátos nevelési igényű tanulók definiálása, illetve az ebbe a körbe tartozó gyerekek meghatározása volt az előkészületek során a legtöbb vitát kiváltó kérdés. Ezért a rendeletmódosítás megelőzően felülvizsgálatot rendeltek el annak megállapítására, hogy ki maradhat bent a sajátos nevelési igényű körben. A szakmai törekvés az volt, hogy ebben a körben csak azok a tanulók maradjanak, akik esetében ezzel a minősítéssel gyermekpszichiáter, gyermekneurológus szakorvos is egyetért. A korrekt meghatározást nehezítette, hogy a sajátos nevelési igényűvé minősítés ma a diszkrimináció egyetlen törvényes lehetősége, továbbá, hogy ezzel a minősítéssel többletforrások vehetők igénybe. A beterjesztett rendeletmódosítással a kérdés még nincs lezárva. A megnyugtató rendezéshez szükség van egy szakmai koncepció elkészítésére és megvitatására.

  A vitában felmerült, hogy a nevelési tanácsadók húzódoznak a rendeletben nekik címzett ellenőrző funkciótól.  Ugyanakkor egyértelmű helyeslésre talált a sajátos nevelési igényűvé minősítettek felülvizsgálatának igénye, illetve kötelezettsége. Problémaként fogalmazódott meg a feladatmegosztás e téren az oktatási intézmények és a nevelési tanácsadók között.

 

 

 

 

 

1.    Előterjesztés "A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosítására

 

2.    Döntés kerettantervekről

A KTB álláspontját Trencsényi László elnök ismertette

 

Az ülés levezető elnöke Loránd Ferenc az OKNT elnöke

 

 

 

 

Az előadó bevezetőjében ismertette, hogy a Parlament a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben 2007 júniusában változásokat eszközölt. Ennek megfelelően szükségessé vált a tankönyv-jóváhagyás rendjéről szóló 23/2004-es rendelet törvényhez való hozzáigazítása. Ennek első verziója 2007 júniusában, a törvénnyel párhuzamosan elkészült. Ehhez képest az államigazgatási egyeztetés során a szövegen számos változás történt.. A módosításnak több eleme volt. Az egyik magának az eljárásrendnek a pontosítása, egyértelműsítése, a másik a tankönyvpiac rendjéről szóló törvénynek való megfelelés biztosítása. A Minisztérium számít az OKNT két illetékes bizottsága: a Tankönyv és Taneszköz Bizottság és a Digitális Tananyag Minősítő Bizottság szaktudására a tankönyvvé nyilvánítás szempontrendszerének fejlesztésben, ugyanakkor egyedi tankönyvvé nyilvánítási ügyekben - tekintve, hogy ez hatósági jogkör ezen jogosítványok átruházása nem megengedhető.

  Hadházy Tíbor ismertette a Tankönyv és Taneszköz Bizottság és a Digitális Tananyag Minősítő Bizottság véleményét a rendelettervezetről. Pozitív értékelést kapott a rendelet tartalmi, szakmai bővülése, de a hozzászólások során negatívumként fogalmazódott meg a fogalmi tisztázatlanság, legfőképpen pedig az, hogy a szempontrendszer felülírja a tanári szabadságot a tankönyv választásban, és a módszerek megválasztásában. Volt, aki kifogásolta az OKNT szerepének kiiktatását a jóváhagyási folyamatból, más az OKNT szerepének túldimenzionálást kifogásolta, amennyiben a tervezet szerint csak az működhet közre szakértőként a tankönyvvé nyilvánítás folyamatában, aki elvégezte az OKNT által e témában jóváhagyott továbbképzést. Erőteljes bírálat érte a tervezetet egységesítő, homogenizáló tendenciája miatt. Az OKNT felszólíttatott arra, hogy állást foglaljon arról, egyetért-e azzal hogy a közoktatás egykönyves rendszer felé mozduljon el.

Azt OKNT kinyilvánította, hogy ezzel a tendenciával nem ért egyet.

A rendelettervezetet úgy értelmezte, mint áttérést az egyértelmű államigazgatási szabályozásra, amelyet a jóváhagyási folyamatban elfogadhatónak tart, de szükségesnek tartja ettől élesen elválasztani az OKNT szerepét a tankönyvvé nyilvánítás kritériumrendszerének jóváhagyásában.

 

 

 

2.   Döntés kerettantervekről

 

A KTB álláspontját Trencsényi László elnök ismerteti

 

Trencsényi László ismertette a Kerettantervi Bizottság előterjesztését, miszerint a bizottság mind az óvodai program csomagot, mind a SuliNova program csomagot egyhangú határozattal jóváhagyási javaslattal terjeszti az OKNT elé.

 

 

A másik jóváhagyásra beterjesztett kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium kerettanterve volt. A bizottság elnöke ismertette a bizottság határozati javaslatát. Eszerint: "A Kerettantervi Bizottság hangsúlyozottan fontosnak tartja, hogy az OKM nevével és felségjelével közreadott kerettanterv a kerettantervek legjobbika legyen, leginkább kövesse azt az oktatáspolitikai intenciót, amit a Nat-2007 megjelenít."  A szakértői vélemények alapján KTB három kiegészítést kért a szerzőktől, ezek végrehajtásának utólagos ellenőrzését a referensre bízta. A kerettantervet ezzel a kiegészítéssel jóváhagyásra javasolta az OKNT-nek.

  Felmerült viszont, hogy - különös tekintettel arra, hogy a referens konkluziója és a részletekre vonatkozó megállapításai között ellentmondások fedezhetők fel - mindenképpen szükség volna az OKM-kerettanterv OKNT szintű vitájára.

 

 

 

(Decemberben az OKNT nem ülésezett.)