A Tanács 4 napirendet tárgyalt.

1. napirend: "Koncepció a közoktatás rendszere, működésének hatékonyságát, minőségét javító intézkedésekhez" című szakmai dokumentum vitája alapján készült határozati javaslatok jóváhagyása. E témával kapcsolatosan az OKNT az alábbi állásfoglalást hozta.

1. Az Országos Köznevelési Tanács 2007. március 8-i ülésén a nagyfontosságú kérdések sorában tárgyalta meg a "Koncepció a közoktatás rendszere, működésének hatékonyságát, minőségét javító intézkedésekhez" című szakállamtitkári előterjesztést.

2. Az OKNT méltányolja azt az oktatási kormányzati törekvést, mely szerint a minisztérium az államháztartási reform keretei között korszerűsítési és ésszerűsítési megoldások ösztönzésével kíván eleget tenni a konvergencia-program elvárásainak, egyben megfelelni az intézményfenntartás korszerű nemzetközi trendjeinek. Az OKNT mindezzel együtt felhívja a figyelmet arra, hogy a nevelési-oktatási intézmények működési céljai közt mindenek felett való prioritást kell biztosítani az oktatás-nevelés minősége, színvonala kívánatos fejlesztésének (akár a NAT-ba foglalt kompetenciafejlesztésben, akár a rendszerben jelenlévő szelekciós hatások fékezésében jelenítjük meg a célokat). Az intézmény-működtetési-intézménygazdaságossági átalakítások során különös hangsúllyal kell biztosítani mindazokat a garanciákat, melyeket az intézményi autonómia, a szakmai támogatottság, társadalmi elfogadottság, az organikus fejlesztés jelent. Ez utóbbiak együtt elengedhetetlen zálogát képezik a változtatásoknak, csorbulásuk azok sikerét kockáztatja!

3. Az OKNT vitájában megszólalók túlnyomó többsége a tervezetet kiérleletlennek, átgondolatlannak, inkoherensnek nevezte. Ebben a kritikában megjelent a kiindulópontul szolgáló helyzetelemzések hiánya, bizonytalansága, kifejtetlensége, olykor tendenciózus-prekoncepcionált értelmezése (pl. a minőségirányítási programok értékelése, a kollégiumi, napköziotthoni funkciók teljesülése stb.).

4. Az OKNT elismeri, hogy funkciók összevonásával, intézményi integrációkkal, így a regionalitás elvének fokozott érvényesítésével lehet, érdemes hatékonyságot (s nem csupán költséghatékonyságot, de minőséget is) fejleszteni. Aggodalommal hívja fel, azonban a figyelmet arra, hogy bizonyos szervezeti integrációk végrehajtásában ott a bürokratikus centralizálás veszélye, a pedagógiai hatékonyság esélyeinek csökkenése. Kiemelt aggodalom fogalmazódott meg a gyermekjóléti, gyermekegészségügyi, nevelésitanácsadó ellátások összevonása tervével kapcsolatba. Többen féltették a művészetoktatás expanziójában rejlő érzelmiintelligencia-fejlesztés érdemi hatását. Miközben a szakképzéssel összefüggő törekvések fontosságát elismerte az OKNT, fontosnak tartja jelezni, hogy a szakképzés központosításáról is vannak kedvezőtlen tapasztalatok - többen nem látták reálisnak az egy tanulócsoportban összevont többfunkciójú képzésre vonatkozó elképzelést, mások a kis szakmák védelmét hangsúlyozták.

5. A tervezetben szereplő több rendelkezés az oktatáspolitika szándékai ellenében fokozhatja a szelektivitást, a szegregációt a közoktatás-köznevelés rendszerében. A "rehabilitált" SNI-gyerekek "visszatelepítése" kijelölt intézménybe voltaképpen újrateremti a kisegítő iskolát, a napköziotthoni, a kollégiumi nevelőmunka (hivatalos programokba foglalt komplex személyiségfejlesztés) súlyának lebecsülése - a hozzáférés radikális szűkítése - a leszakadókat sújtja majd.

6. Mind adatkezelés, mind a hatékony pedagógiai nyomonkövetés, mind a "hozzáadott érték" elismerése irányában ható törekvések szempontjából igen aggályosak azok a nyilvántartási elképzelések, melyek a tervezetben megfogalmazódnak. A legnagyobb gond, hogy a fejlődés (a nevelési-oktatási intézmények voltaképpeni teljesítménye) nem csak mérhető jellemzőkkel írható le, fennáll a veszélye annak, hogy a pedagógiai folyamatokat pusztán az "intellektuális" teljesítmények regisztrálására szűkíti, de még e körben sem képes a "hozzáadott érték" beszámítására.

7. Több ponton súlyos bírálat érte az előterjesztés nyelvezetét. Túl azon, hogy az igazgatási-közgazdasági szöveg több pontján nem teremt szinergiát lehetséges pedagógiai szakmai értelmezésekkel, több helyütt a hatályos közoktatási, gyermekvédelmi törvény szövegével, vagy éppen a hatályos NAT-tal sem konvergál (pl. a gyermekjóléti szolgálat elnevezése, a többcélú intézmény definíciójából a közművelődés kimaradása, az egységes iskolának tulajdonított sajátos értelmezés, a 'fogyatékos' kifejezés használata stb.).

7. Az OKNT a jogalkotó fokozott felelősségére hív fel a koncepció nyomán születő törvénymódosítások kapcsán.

2. napirend: Az OKNT elnökének megválasztása

Az elnöki tisztségre 2 jelölés érkezett Dr. Loránd Ferenc Dr. Závodszky Géza A jelöltek titkos szavazással 9 -9 szavazatot kaptak. Így az elnökválasztás sikertelen volt.

3. napirend: Az OKNT kerettantervi bizottsága javaslatára a Sulinova Kht által első és második osztály számára kifejlesztett programcsomagról döntött.

A tanács javasolja az Oktatási és Kulturális miniszternek a programcsomag kiadását.

4. napirend: A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata

Az Oktatási Törvény értelmében az Oktatási miniszternek 3 évenként felül kell vizsgálni a Nemzeti alaptantervet. E felülvizsgálatot Dr. Vass Vilmos által vezetett bizottság elvégezte. A bizottság alapos vita után 10 igen 2 nem 5 tartózkodás mellett elfogadta a felülvizsgált NAT-ot és javasolja a miniszternek a kiadását.

Budapest, 2007. március 23.

Dr. Szenes György

az OKNT ügyvezető elnöke