Napirend:
1. Helyzetjelentés a kétszintű érettségiről
Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
Meghívott: Pósfai Péter főigazgató (OH)
Pongrácz László igazgató (OH)
2. Döntés kerettantervekről
Kerettantervi Bizottság javaslatát dr. Trencsényi László elnök ismerteti
3. Az OKNT ügyrendjének elfogadása
Előadó: dr. Loránd Ferenc elnök
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Loránd Ferenc, az OKNT elnöke
Az ülés résztvevői
Az Országos Köznevelési Tanács tagjai:
Barlai Róbertné
Dr. Cseh Sándor
Dr. Csermely Péter
Görbe László
Horn György
Dr. Hunyady Györgyné
Dr. Iker János
Dr. Karlovitz János
Dr. Loránd Ferenc
Dr. Mihály Ottó
Dr. Nahalka István
Dr. Szabados Lajos
Szakács Mihályné dr.
Dr. Szebedy Tas
Dr. Szenes György
Dr. Szilágyi János
Számadó Endréné
Dr. Trencsényi László
Dr. Vass Vilmos
Dr. Vekerdy Tamás
Dr. Závodszky Géza
Meghívottak:
Brassói Sándor
Pósfai Péter főigazgató (OH)
Pongrácz László igazgató (OH)
Makkai László (FTT)
Horváth Gréta
Napirend:
1. Helyzetjelentés a kétszintű érettségiről
Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
Meghívott: Pósfai Péter főigazgató (OH)
Pongrácz László igazgató (OH)
2. Döntés kerettantervekről
A Kerettantervi Bizottság javaslatát dr. Trencsényi László elnök ismerteti
3. Az OKNT ügyrendjének elfogadása
Előadó: dr. Loránd Ferenc elnök
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Loránd Ferenc az OKNT elnöke
Napirend előtt
Barlai Róbertné kérte, hogy az OKNT vegye fel tárgyalandó témái közé a kisiskolák, pedagógus-továbbképzés rendszer ügyét, kérjen tájékoztatást TÁMOP keretében tervezett fejlesztési fő irányokról és közoktatásra vonatkozó akciótervekről, pályázatokról.
Az OKNT a javaslatokról nem nyitott vitát, azokat az Egyebek napirend keretébe utalta.
Napirend
1. Helyzetjelentés a kétszintű érettségiről
Előadó: Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes
Meghívott: Pósfai Péter főigazgató (OH)
Pongrácz László igazgató (OH)
Az előterjesztők röviden ismertették az érettségi lebonyolításával és tartalmi korszerűsítésével kapcsolatban a közelmúltban történt intézkedéseket, fejlesztéseket.
Horn György az Országos Érettségi és Vizsgabizottság elnöke értékelő áttekintést adott az eredményekről és a megoldásra váró problémákról. Kiemelte, hogy az érettségi új szabályozási rendszere alapvetően bevált: felértékelte a középiskolák kimeneti szabályozó funkcióját, megváltoztatta a középiskolai stratégiákat, az eredeti durván információt elváró érettségi helyére egy kompetencia alapú szakmai követelményrendszer lépett. Kérte az OKNT-t: határozatban rögzítse, hogy a beszámolót jónak ítélte és elfogadta.
A hozzászólók - egy kivétellel - az érettségi reformját "sikertörténetként" értékelték, a beterjesztett tájékoztatást szakszerűnek, korrektnek minősítették. Ezt testületi határozatként rögzítették. Pozitívumként fogalmazódott meg, hogy a megreformált érettségi rendszer a műveltség-jellegű kompetenciák felé tereli a tanulást. Elhangzott, hogy mind a Gimnáziumok Országos Szövetsége, mind a szakközépiskolák, illetve az alapítványi iskolák szerint pozitív irányú elmozdulás történt.
Ugyanakkor számos kritikai észrevételt és az érettségi rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot tettek Ezek lényegében a következők voltak:
-
A legalapvetőbb tartalmi bírálatok megegyeztek abban, hogy az érettségi nem alkalmas arra, hogy egy átfogó, komplex műveltség meglététét lehessen vele megvizsgálni. Ez nem független attól, hogy a felsőoktatás nem nyitott az integrált tanár-szakokra. Miközben a középiskolától elvárja, hogy általánosan művelt, tanulni képes diákokat képezzen, a felsőoktatást a szakdiszciplináris szemlélet jellemzi. A Nemzeti alaptanterv és az érettségi követelmények között a kompetencia alapúság tekintetében nincs koherencia.
-
Szóvá tették a szóbeli vizsgák háttérbe szorulását.
-
Felmerült, hogy szakmai körökben kifogásolják: az érettségi tételeket összeállító "szűk kör" nem hallgat és nem is reagál a kritikákra. Ennek cáfolata is elhangzott. Az Oktatási Hivatal képviselője közölte, hogy a tételt összeállítók köre nem zárt: elnöke és a bizottság tagjai is időről-időre cserélődnek. Továbbá: minden szakmai vélemény eljut a tételkészítőkhöz, de ezek elfogadása vagy figyelmen kívül hagyása a tételkészítők szuverén felelőssége.
-
Ugyancsak éles bírálatként fogalmazódott meg, hogy miközben az új rendszer elfogadottsága szinte egyértelműen pozitív, a lebonyolítás rendkívül bürokratikus volta ellenérzéseket vált ki. Ezzel függ össze, hogy az érettségi nagyon drága miközben alulfinanszírozott.
Az egyszerűsítés és a fejlesztés érdekében javasolták:
-
a fejlesztés kutatásokkal való megalapozását, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítását,
-
a Nemzeti alaptanterv és az érettségi összehangolását, értvén ezen mindenek előtt a tantárgyi felaprózottság felváltását komplex tárgyakkal, illetve integratív szemlélet érvényesítését az egyes tárgyak követelményeiben,
-
az objektivitás érdekében a külső, azaz nem az iskola tanárai által bonyolított vizsgák arányának növelését,
-
az emeltszintű tantárgyak és az idegen nyelven letehető tárgyak számának csökkentését,
-
a kétszintűség újra gondolását,
-
a titkosítás egyszerűsítését,
-
feladatbank kidolgozását,
-
az érettségi vizsgarendszernek a standardizálás irányában történő továbbfejlesztését.
Az OKNT a maga számára feladatként fogalmazta meg, hogy:
-
felkéri az oktatási kormányzatot az érettségi egész rendszerének távlati újragondolására,
-
szorgalmazza az OKM-nél - mint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet "gazdájánál" - az érettségi egész rendszerével kapcsolatos fejlesztést megalapozó kutatást, feltárandó ennek keretében az egyszintű, kompetencia alapú érettségi irányában történő elmozdulás lehetőségeit,
-
szorgalmazza, hogy a Nat műveltségi területeihez igazodó komplex tárgyak jelenjenek meg érettségi tárgyakként,
-
külön is javasolja, hogy integrált vagy komplex tárgyként jelenjen meg az érettségi tárgyak sorában a társadalomismeret, a természetismeret és a művészetek,
-
de a tantárgyi szerkezettől függetlenül, az önálló tárgyak feladatrendszerében is érvényesüljön a komplexitásra törekvő, integratív szemlélet,
-
levelet intéz a felsőoktatási intézmények vezetőihez, kérve a fenti szempontok érvényesítésében való támogató részvételüket.
2. Döntés kerettantervekről
Kerettantervi Bizottság javaslatát dr. Trencsényi László elnök ismertette
Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az OKNT- nek van egy elvi állásfoglalása arról, hogy a Kerettantervi Bizottság javaslatait, hasonlóan a tankönyv bizottságéihez - ha csak különleges oka nincsen rá - nem részletesen tárgyalja, hanem bízik a Kerettantervi Bizottság munkájában.
Javasolta, hogy ez alkalommal - különféle okok miatt - csak a matematika és az idegen nyelv programcsomag ügyében foglaljon állást az OKNT. Javasolta, hogy az Educatio Kht által benyújtott matematika és az idegen nyelv 5. 7. és 9. évfolyamára benyújtott programcsomagról történjen szavazás, mert ezeket a Kerettantervi Bizottság elbíráltatta, és elfogadásra javasolja.
Az előterjesztést az OKNT 18 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta, illetve
támogatta.
3. Az OKNT ügyrendjének elfogadása
Előadó: dr. Loránd Ferenc elnök
Az OKNT a beterjesztett szövegváltozatot részletekbe menő szövegkritikai elemzés és kiegészítések után egyhangú szavazással elfogadta.
4. Egyebek
Az OKNT úgy döntött, hogy tájékoztatót kér a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől és az OKM-től a fejlesztés kiemelt fő irányairól, és konzultációra hívja meg e tárgyban képviselőiket.
Befejezésül az OKNT elnöke örömmel tudatta, hogy Szebedy Tas alelnök úr a közelmúltban sikeresen megvédte doktori Phd. disszertációját és gratulált a testület nevében.
Loránd Ferenc
az OKNT elnöke