1. OKNT Bizottsági jelentés a természettudományos oktatás helyzetéről

Az eredetileg tervezett napirend új témákkal gazdagodott. Az alábbi kérdések kerültek megvitatásra:

Elnököl: Dr. Szebedy Tas, az OKNT alelnöke

Barlai Róbertné

Bátyai László

Dr. Cseh Sándor

Dr. Csermely Péter

Görbe László

Dr. Hadházy Tibor

Horn György

Dr. Hunyady Györgyné

Dr. Iker János

Dr. Karlovitz János

Dr. Nahalka István

Dr. Szabados Lajos

Szakács Mihályné dr.

Dr. Szebedy Tas

Dr. Szenes György

Dr. Szilágyi János

Dr. Trencsényi László

Dr. Vekerdy Tamás

Dr. Závodszky Géza

Meghívottak:

DR KERTÉSZ JÁNOS professzor, a Természettudományos Bizottság elnöke

Makkai László FTT

Tartalomjegyzék

A természettudományos közoktatás helyzete

DR. KERTÉSZ JÁNOS szóbeli előterjesztése

HORN GYÖRGY tájékoztatója az Országos Érettségi Vizsgabizottság véleményéről

DR. CSERMELY PÉTER kiegészítése az elhangzott előterjesztéshez Hozzászólások

DR. KERTÉSZ JÁNOS válasza az elhangzottakra Javaslatok, hozzászólások a vita lezárásával kapcsolatban

Hozzzászólások

Dr. Szenes György,Dr. Hadházy Tibor,Dr. Vekerdy Tamás,Görbe László,Dr. Trencsényi László,Dr. Hunyady Györgyné,Dr. Karlovitz János,Dr. Závodszky Géza,Horn György,

Dr. Cseh Sándor

DR. KERTÉSZ JÁNOS válaszai az elhangzottakra

További hozzászólások

Dr. Nahalka István, Szakács Mihályné dr, .Dr. Iker János, Dr. Szilágyi János, Barlai Róbertné, Makkai László, Dr. Szabados Lajos, Bátyai László, Dr. Trencsényi László, Görbe László,

Horn György javaslata

További hozzászólások

Makkai László

HATÁROZATOK

-------------------------------------------

Általános bevezető

DR. SZEBEDY TAS az OKNT alelnöke bejelenti, hogy előre jelzett konferencia elfoglaltsága miatt Loránd Ferenc OKNT távolmarad az ülésről, a természettudományos oktatás helyzetéről szóló rendkívüli ülést ezért az alelnök vezeti. Az ülés megkezdését és a határozatképességét megállapítja az elnök, 18 tag jelent meg.

Az esetleges vita és véleménycsere lehetőségéhez az elnök javasolja az akadémiai háromperces hozzászólás rendszerét. A résztvevők a javaslatot elfogadják.

A természettudományos közoktatás helyzete

DR. KERTÉSZ JÁNOS szóbeli előterjesztése

DR. KERTÉSZ JÁNOS professzor elmondja, hogy a műszaki szakemberek utánpótlása az ipar és a gazdaság egyik fő gondja. Miközben baj van az egész oktatással, azon belül a természettudományos oktatással.

Helyzetelemzésüket internetes kérdőív kidolgozásával és feldolgozásával, hazai és külföldi tanulmányokra támaszkodva és statisztikák alapján végezték. Tíz pontban foglalták össze a helyzetelemzéssel kapcsolatos megállapításaikat.

Az okok között a drámai társadalmi változások állnak, a gyorsított fejlődés: és azt az utat, amit az úgynevezett fejlett országok viszonylag hosszú idő alatt tettek meg, sűrítve teszi meg Magyarország mindezt rosszabb anyagi, infrastrukturális feltételek mellett.

A PISA-felmérések szerint a magyar diákok teljesítménye természettudományos tárgyakból közepes a nemzetközi összehasonlításban, a gyakorlati jellegű alkalmazásoknál pedig a közepesnél gyengébb. Felmérések kimutatták, hogy a felsőoktatásba kerülő diákok műszaki-természettudományos alapismeretei rendkívül hiányosak.

Az OECD adatai szerint Magyarországon a legalacsonyabb a természettudományos diplomák aránya, és a mérnöki diplomák tekintetében is nagyon rosszul állunk.

A magyar népesség korfája mint háttér előtt, hogy az első ábrán a kémia- és a fizikatanárok vonatkozásában gyakorlatilag nincs új generáció. természettudományos tanárképzés, különösen a fizika és a kémia területén válságba került.

A csökkenő óraszámokkal párhuzamos tananyagcsökkentés nem járt tartalmi megújulással, hiányzik az integrált szemléletű ismeretanyag és az integrált szemléletű, megfelelő segédanyagok, korszerű pedagógiai eszközök. Ezek nagyon lassan terjednek, a differenciálás nem jellemző, az intézményes tehetséggondozás néhány nagy hagyományú iskolára korlátozott; a tanárok túlterheltek, az óraterhelésnél nem veszik figyelembe a kísérleti oktatással járó többletmunkát, nincs asszisztens, olyan alacsony óraszámok vannak.

A továbbképzések többnyire formálisak, nem szaktárgyi alapúak és a finanszírozásuk esetleges. A természettudományos tanári pályák vonzereje csekély, a fizika és a kémia területén mára már válságos helyzet alakult ki. A műszaki-természettudományos pályákra jelentkező hallgatók száma és általános felkészültsége nem kielégítő.

JAVASLATOK:

A tantárgyi koncentrációt, integrált szemléletű, modernizációt tükröző általános iskolai és középiskolai minisztériumi kerettanterveket kidolgozni, a középiskolákban ez három kategóriában történjék. A "reál" és a "humán" szó használata nem igazán szerencsés, de megmaradunk ennél, mint jelzésnél. Tehát egy általános reál és humán középiskolai minisztériumi kerettantervben gondolkodnak.

Javasolják, hogy legyen egy természettudományos tantárgyból kötelező érettségi vizsga, és, hogy a középszintű érettségit a természettudományos területen a humán tantervhez illesszék, és az emelt szintű érettségi legyen egy mélyebb, tényszerű, az ismeretek ellenőrzésére is felhasznált számonkérés.

Legyen Magyarországon természettudományos tantárgyakból rendszeres és általános kompetenciamérés. Hozzon létre az OKM szakemberekből valamint munkaerő-piaci képviselőkből intézményes szervezetet a megújulási folyamat koordinálása céljából.

Valójában itt két pontról van szó. Nem nevezték meg konkrétan, hogy ezt milyen formában gondolják, de nem a kompetenciamérésre gondoltak, hanem ellenkezőleg, a megújulási folyamat koordinálására.

Javasolják a szaktanácsadói rendszer megújítását és beillesztését a minőségbiztosítási rendszerbe.

Javasolják a természettudományos tanártovábbképzés akkreditációs rendszerének szakmai alapokon történő megújítását, a felsőoktatás bevonásával.

Az óraterhelésnél vegyék figyelembe a kísérleti munkával járó sajátosságokat - asszisztensek, minimális kontaktóra.

A kormányzat a természettudományos közoktatás fejlesztésére különítsen el támogatási összeget. Azzal értenek egyet, hogy mélyreható változásokra van szükség. Ám világos, hogy anyagi háttér nélkül ezeket a változtatásokat nem lehet végrehajtani.

Vonzóvá kell tenni a természettudományos tanári pályákat, például speciális ösztöndíjakkal.

Meg kell jegyeznem, mert nagyon sok impulzust kaptunk rá,

A kétszintű tanárképzéssel kapcsolatban a természettudományos tanárképzésben kulminálnak a problémák, és ennek a vizsgálatát is javasolják.

Nagyon veszélyesnek gondolják azt, ha a pillanatnyi helyzetben, amikor a gondok érezhetően terítéken vannak, tehát ezekről a gondokról, ma már a napi sajtó is ír, itt elkezdődik egy nagyon hosszan tartó vita, elvekről, és megint nem történik semmi.

Végül néhány szóval bemutatja Dr. Kertész János a résztvevők és a segítők körét, akik áldozatkészen munkálkodtak, minden ellenszolgáltatás nélkül, hiszen büdzsé nem volt. 1033-an töltötték ki a kérdőívet. Rendeztek ebből az anyagból egy nyilvános fórumot, ami, szintén nagy siker volt, és nagyon remélik, hogy az OKNT felismerve az ügy fontosságát, lehetővé teszi az előrelépést.

Az elnök megadja a szót Horn Györgynek, az OKNT Országos Érettségi Vizsgabizottság elnökének, aki ismerteti a bizottság már írásban kiküldött véleményét, melyben sok ellenvélemény kapott megfogalmazást, az érettségi fejlesztésének elvei miatt.

HORN GYÖRGY elmondja, hogy a középiskolai képzés tekintetében a helyzetértékelés a hallgatóságnak csak az egyharmadára vonatkozik, elsősorban a középiskolai, a gimnáziumi rétegre. A helyzetértékelés helyett a "jól strukturált, szisztematikus problémalista" kifejezést tartja reálisnak.

Az érettségi bizottság nem támogatta a természettudományos tárgy ötödik kötelező tárgyként való bevezetését, sőt, általában az az OKNT érettségi bizottságának az álláspontja, hogy az érettségi tárgyak és a tantárgyak különválasztására kell koncentrálni, és egyáltalán a kötelezőséget, mint működő elvet utasítja el az OÉVB.

Támogatja bizottság a természettudományos kerettanterv alternatíváját.

Támogatják, hogy az alapvető kompetenciamérésben jelenjék meg egy harmadik nagy terület, a természettudományos kompetenciáké ezeket semmiképpen nem javasolják tárgyakhoz kötni, és ennek szigorúan kormányzati felelősségként kell megjelennie.

Az elnök megadja a szót Dr. Csermely Péter professzornak is, aki tagja volt a természettudományos bizottságnak.

DR. CSERMELY PÉTER kifejezte elismerését a bizottságnak, és elismeri, hogy kevés ideje volt a munkában részt venni. Ugyanakkor fontosnak tarja hangsúlyozni, hogy a változásokat rendeletekkel nem tartja lehetségesnek elérni. Arra is utal, hogy a pályázati fejlesztési források kellenek, de nem elegendőek, hiszen az új körszerű eszközöket használni is kell, erre kell a tanárokat megtanítani.

Dr. Csermely Péter javasolja, hogy alakuljon egy olyan fogalmazóbizottság, amely az előterjesztőket tartalmazná, de a vitában hozzászóló, más véleményt markánsan megjelenő OKNT-tagokat is, amelyik átdolgozná azt az összefoglalást, amelyet a bizottság letett az asztalra úgy, hogy az, immár átdolgozott formájában az OKNT állásfoglalásaként is kiadható legyen.

Ezt követően az elnök megnyitja a hozzászólások és kérdések körét.

DR. SZENES GYÖRGY megemlíti, hogy a jelentés nem szól a korosztály 2/3-át kitevő szakmai képzésről.

A felsőoktatás is tehetne bizonyos lépéseket. A közoktatásban lehetőség lenne arra, hogy ha nem is érettségi vizsgatantárgyként, de tanulmányi pontként kötelezően kelljen választania a gyermeknek egy természettudományi tantárgyat. Hiszen az érettségi vitt pontszámok azokból a tanulmányi pontokból is állnak, amelyekből számítjuk aztán a teljeset, ne lehessen kikerülni a tanulását, az eredményes elvégzését.

DR. HADHÁZY TIBOR kifejezte elismerését, tagja lehetett a bizottságnak, méltatta és korrekt látleletnek nevezte. Utalt a tanárképzés nehéz helyzetére, főleg a főiskolai képzés válságára.

DR. VEKERDY TAMÁS dicsérte a tudományos igényű anyag érthető, magyar nyelvezetét is. Egyetért Csermely Péterrel a rendeletek hatástalanságával kapcsolatban. Nem ért egyet a kerettantervekkel. Életszerű tudományt javasol, és véleménye szerint a tanárképzés, a módszertan, a tanártovábbképzés oldaláról lehetne kizárólag eredményesen megragadni, az a kiinduló pont.

GÖRBE LÁSZLÓ az orosztanárok átképzési tapasztalatát említi negatív példaként. A természettudomány oktatásában a világgal való találkozásra érdemes nevelni, a tananyagot pedig emészthetővé, csökkentetté kell tenni.

DR. TRENCSÉNYI LÁSZLÓ az egész kérdésnek a kultúraelméleti és eszmetörténeti problematikájáról, most csak addig, hogy az egész természettudományos műveltség presztízsének a visszaesése mögött - new age meg egyéb ilyen marhaságok által - persze társadalmi okok vannak, nem annyira a természettudomány önfejlődése. Kiegészíti, hogy lehetetlen a dolgot tárgyalni az ifjúságot elérő sajtó és médiafelületek és a természettudományos kultúra viszonya nélkül. Valamint az ének-zenében és a vizuális kultúrában, vagy akár az anyanyelvben kimutathatóak-e rendszerszerűen a természettudományos műveltségre utaló elemek, és ezek vagy rontják, vagy javítják a képet. Végül kifejti, hogy azt szeretné és indítványozza, hogy fokról fokra a többi műveltségterület elemzését is hasonló mélységben végezze el az OKNT, és valóban derüljön ki, hogy ezek a kiemelt elemek csak a természettudományos kultúraközvetítésre érvényesek, vagy legalább annyira érvényesek az összes többire.

DR. HUNYADY GYÖRGYNÉ megemlíti, hogy az előterjesztésben azonban tulajdonképpen nincs szó az okok között a tanárok minőségéről. Kik okozzák ezt a mai viszonyt a gyerekek és a természettudomány között? Nem indokolt a kétszintű képzés kritikája. Erről ne határozzon az ülés.

DR. KARLOVITZ JÁNOS négy javaslattal ál elő.

DR. ZÁVODSZKY GÉZA hozzászólásában a Gutemberg-galaxis és Comenius-galaxis keretibe illeszthetőnek tarja a kérdést. Említi az Orbis Pictust, a Magna Didacticát, és ide idézi mutatis mutandis a reformáció és a katolikus megújulás eszmei problematikáját. Egyetért Vekerdy Tamással, hogy máshonnan kellene kiindulni, és nem átgondolt intézkedések születnek. Beszél társadalmi kohézióról, értékkonzervativizmusról. Helyesli a kötelező természettudományos érettségi bevezetését és nem helyesli a teljes választhatóságot.. Mélyen egyetért a tanárképzés katasztrofális helyzetével. Támogatja a szaktanácsadói rendszer megerősítését. Hiányzik a rendszerből a külső szakértő, aki megvédi a jó szaktanárt.

HORN GYÖRGY elmondja, hogy z az ezer-valahányszáz tanár, illetve a szerzők lényegében egybeesnek azokkal, akik a mai érettségi követelményeket, tankönyveket, tanterveket készítették. a kritikai észrevételt tevők azok, akik ma ennek a szakmának az elitjét és szerzőit képviselik.

Nincs adat a felső tíz százalékra a felsőoktatásban. Elhangzik a 70 százalékos beiskolázási szám, de nincs információ arról, hogy annak a populációnak is csökkent-e a tudása, aki a korábbi expanzió előtti állapotban a felsőoktatásba került.

Nem világos, hogy romlott a képzés színvonala vagy a XXI. század kihívásának nem felel meg.

Támogatja a kiemelt kormányzati programot, és mint ilyet a műszaki és természettudományos képzés prioritását. Egyetért azzal, hogy nem tartható a felsőoktatás változatlan struktúrája - már a képzési irányokra vonatkozóan.. Hazánk utolsó a műszaki-természettudományos képzésben. Továbbá Horn György egyetért a hálózatépítéssel, kiemelt feladatnak tartja a szakmai modernizáció konkrétumainak meghatározását és az erre vonatkozó stratégia megjelölését. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a természettudományos szakma megfogalmazza azokat a kompetenciákat, amit kimenetként meg akar jelölni.

DR. CSEH SÁNDOR véleménye szerint. a természettudományok oktatásával kapcsolatban az alsó tagozaton történő képzés pozitív minta lehetne. Ott az integrált képzés gyakorlatilag megvalósul, még a tanítóképzésben is, valahol utána van egy töréspont. Elmegy az oktatás a diszciplínák irányába, de utána ez az integrált szemlélet nem jön vissza. Pedig meg lehetne valósítani a felső tagozatban és a középiskolában is.

Sajnos anyagi háttér, személyi háttér és idő háttér szükséges. A kísérleti megvalósítás a jelenlegi tömegoktatási keretek között nagyon nehézkes.

A kísérletekhez ma már nagyon korszerű eszközök vannak, ezek nagyon anyagigényesek, de egy jó kémiai szertár működtetéséhez egy iskolának komoly előírásoknak kell megfelelnie.

DR. KERTÉSZ JÁNOS reagál az elhangzottakra.

Először az érettségi vizsgabizottság véleményére reagál. Nem sarokköve a javaslatnak a kötelező természettudományi érettségi.

Az egyetemi felvételinél egyszerűen megoldható lenne: egyszerűen a pontszámmal kellene súlyozni a normatívát, és nem felvenni a nem oda valókat.

Ez az elemzés valóban inkább egy helyzetkép, nem egy helyzetértékelés. Semmiképpen sem helyzetelemzés, csak bemutatása a helyzetnek. Nyilván nagyon összetett a kép.

Többször fölmerült, hogy túlságosan a gimnáziumokra koncentrál. Ez egy jogos kritika. Valamennyire ezt érzékelték

Az iskolák 80%-a a központi tantervet használja. Az új tanterv egy eszköz lehet a megújításához. A tanárok minősítése nem vezethetett a megnyerésükhöz, ezért itt mérsékeltek voltak. Egyetértett azzal, hogy az alsó-tagozat módszereit kellene továbbvinni.

A felsőoktatással viszont ne szabad várni, mert nem lesz egy fizika tanár sem.

A második körben hasonlóan mindenki elmondta megerősítő vagy ellenkező véleményét.

DR. NAHALKA ISTVÁN tagja volt ennek a bizottságnak, és úgy látja, hogy nem kutatási anyag, de nagyon jó anyag. Érvel a természettudományos érettségi mellett. Elmondja, hogy az anyag rengeteg kompromisszumot tartalmaz.

Választ kellene adni arra, amit korábban Mihály Ottó kifogásolt, hogy miért nem tud ez az anyag elég mélyre menni, és miért nem mondja meg, hogy a jól feltárt problémákkal szemben mi az az igazi lépés, a mit meg kellene tenni? Dr. Nahalka István válasza az, hogy, azért nem lehet ma megtenni, mert egy olyan paradigmaváltásra van szükség a természettudományos nevelésben, ami a mai magyar állapotokat messze-messze meghaladja. Nagyon-nagyon messze van tőle a magyar természettudományos társadalom, elsősorban pedagógiai szempontból, nem szakmai téren, hogy ezt a bizonyos paradigmaváltást megtegye. Alapvető kérdésekben kellene változni: a társadalomorientáltság kérdésében, a tanuláshoz való viszony kérdésében, az egész esélyegyenlőség-kezelés problémakörében. Sajnos ezt ma még nem lehet megtenni. Valóban arra az apró lépések politikájára van szükség.

Hozzászólnak, Dr. Iker János, dr. Szilágyi János, Makkai László, Dr. Szabados Lajos, Görbe László, Bátyai László is.

SZAKÁCS MIHÁLYNÉ DR. elmondja, hogy a zöld, az öko-intézmények, az erdei óvodák és iskolák mozgalma mind azt bizonyítja, hogy a korai gyermekkorban a gyerekek érdeklődésével nincs gond. Én viszont azt mondom, hogy nem megtörik, hanem kisiklik valahol ez a dolog, és biztos, hogy ott kellene egy kicsit elmélyültebben kutakodni, ahol ezt a kisiklást, ezt a törésvonalat tapasztalják. Az OKNT-ben a tagoknak azt a következtetést nyilván meg kell fogalmaznia, hogy a tanári pálya iránti érdeklődést is erősíteni kell.

DR. IKER JÁNOS a módszertani megújulás szükségességét hangsúlyozta, elmondta, hogy a a természettudományos kompetencia mérése hasonló eredményt érhet el, mint a matematika tanárok munkájában a matematika kompetencia mérés eredményezett.

DR. SZILÁGYI JÁNOS a természettudományos oktatás gyakorlatorientáltságára és az integrált oktatásra tenné a fő hangsúlyt, nyugati példákra hivatkozva. az érettséginél valamiféle mozgásteret kell teremteni a természettudományos tantárgyaknak. Az érettséginél valamiféle mozgásteret kell teremteni a természettudományos tantárgyaknak. Valamint szakfelügyeleti rendszer helyett inkább támogató, mentori rendszert kellene kiépíteni, amelyik ezeknek a szaktanároknak a szakmai fejlesztését segítené elő.

BARLAI RÓBERTNÉ elmondja, hogy az iskolák azt nézik meg, honnan tudnak forrást szerezni, és ezt helyezik fókuszba. Így került be a kompetenciamérés fontossága miatt a matematikai gondolkodás fejlesztése, és a minisztérium forrást is biztosít ahhoz, hogy tanácsadókat vegyenek igénybe, hasonlót kellene tenni a természettudományos oktatás esetében is. Konkrét javaslata, hogy a TÁMOP-pályázatokat kell megragadni ehhez. Fontos még a szakmai tapasztalatcsere, ami jöjjön létre az intézmények között, és legyen egy olyan mentori vagy tanácsadói hálózat, aki őket ebben segíti. A szaktanácsadói segítséghez nincs forrás, két éve megszűnt az a normatíva, aminek a segítségével ők szakmai szolgáltatást igénybe vehettek.

MAKKAI LÁSZLÓ beszél a színvonalesésről, a természettudományos tárgyak népszerűségvesztését valamiképpen a tömegoktatásra, a gyerekek rossz felkészültségére, alkalmatlanságára próbálják visszavezetni. A felsőoktatásnak is tudomásul kellene vennie, hogy azt kell megtanítani, aki oda bemegy, és nem kizárni kell a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem meg kell tanítani. Pontosan az a probléma a természettudománynál, hogy már nincsen hallgató! Az nem megoldás, hogy nem veszik fel!

kötelezőséget érinti még. Amiben nem hisz. A diákok körében általában nem a népszerűségét szokta növelni valaminek, ha kötelező. Viszont a tanárok esetében a kötelezőséget egy kicsit jobban erőltetni kellene, ami a továbbképzéseket illeti, különösen módszertani tekintetben.

DR. SZABADOS LAJOS megköszöni, hogy évek óta először az OKNT ülésen fontos dolgokról van beszélgetés, ennek örül.

Megemlíti, hogy 1978-ban 7293 órából 884 esett ezekre a tárgyakra, ami 12,1 százalékot jelent.

2007-ben a NAT-ban, amit én nem tartok tantervnek, csak irányelvnek, ez 7,2 százalék, tehát majdnem 5 százalékos volt a visszaesés. Bajnak tartja a nem szakrendszerű oktatásra fordított időt, ami miatt csökkent a természettudományos oktatás óraszáma. A kétszintű érettségi helyett négyszintűt javasol, szójátékkal, kettestől ötösig lennének a szintek. Véleménye szerint a pedagógusoknak nincs közös szaknyelve.

BÁTYAI LÁSZLÓ elmeséli, hogy földrajz szakja miatt mit érez, a természettudomány nevelő erejéről. A szakképző iskolákban rosszabb a helyzet a természettudományos oktatás terén.

Az érettségi kötelezővé tételével nem ért egyet. A tanártovábbképzés módszertanával és az egész pedagógus-továbbképzés módszertanáról azt mondja, hogy katasztrofális. Nincs módszertani oktatás jelenleg. De sajnos nincs megfelelő ember arra, hogy megfelelő módszertani továbbképzést adjon.

A tanárok átlagukban nem olyan rosszak, csak hagyni kellene őket azt csinálni, ami a dolguk, készülni az óráikra és tanítani., nem adminisztrálni, stb.

DR. TRENCSÉNYI LÁSZLÓ elemzi az ügy liberális és nem liberális összefüggéseit, és figyelmeztet az óvatosságra, nehogy elrontsa az OKNT az egész kezdeményezést.

GÖRBE LÁSZLÓ a hospitáló tanárok szomorú példájára utal. Említést tesz arra is, hogy az anyag elkészítése során rengeteg szakképző iskolai tanár is véleményt mondott, tehát igenis van az anyagban ilyen tapasztalat alapján történt konklúzió.

HORN GYÖRGY áll elő a végén egy javaslattal:

Kéri, hogy bízzon meg a Köznevelési Tanács egy fogalmazó bizottságot, amely bizottság saját maga határozza meg az ügyrendjét. Konkrét javaslatokra van szükség, és az irányok ebből vagy összeállnak, vagy nem. A javaslata az, hogy a válaszokat követően azokat a kollégákat kellene magukra hagyni, akik a következő ülésre konkrét javaslatokat tesznek.

Az ülést vezető DR. SZEBEDY TAS elnök utal arra, hogy a "Zöld könyvben" szereplő tanárképzési dilemma megoldásai nélkül csak diagnózisok születnek, előrelépés nem várható. A felsőoktatás üzleti jellege komoly ellenerő a minőségi tanárképzésnek.

DR KERTÉSZ JÁNOS válasza az elhangzottakra

jó megoldásnak tartja, hogy egy fogalmazó bizottság álljon össze, de az már nagy dolog lenne, ha a helyzetképet mint reálisat az OKNT elfogadná.

Azért nem megy elég mélyre a javaslatcsomag, mert egy nagy paradigmaváltásra lenne szükség, amit nem lehet a résztvevők támogatása nélkül elérni. Ez pedig csak ezt a kislépéses taktikát teszi követhetővé. Utal Nahalka István szavaira.

Egyetért Trencsényi Lászlóval, hogy horizontálisan kell ezt nézni, mert természettudományos tartalmak nagyon sokféle tárgyban, szinte minden tárgyban előfordulnak. Abszolút így van, és nagyon támogatnánk, hogy egy ilyen szemléletű, megközelítésű vizsgálat, illetve hozzáállás legyen a többi tantárgynál is, de amikor integrált szemléletről beszélünk, akkor igenis, ezekről a társadalomközpontú, globális problémákat érintő kérdésekről is szó van.

Úgy érzi a jelen megbeszélésen támogatóbb a légkör a kérdések zömével kapcsolatban.

Pazarlásnak tarja, hogy az egyetemen a 40% alatti eredményű félévi zárthelyit íróknak gimnáziumi kurzust kell tartani. Ez pazarlás.

Elfogadja azt a javaslatot, hogy csökkenteni kellene a kötelező érettségi tárgyak számát. A történelem és a matematika eltűnése nélkül.

MAKKAI LÁSZLÓ elmondja, hogy amikor ő járt biológia szakra, akkor sem volt elit a képzés. A felsőoktatásnak el kell fogadnia, azokat képezheti, akik jelentkeznek. A képzésben jó lenne egy általános tanári bemenet, ami később válna szakirányúvá. Említi, hogy akkreditációs tapasztalata szerint sok módszertani képzés van. De nem tudni, hogyan működnek.

DR. KARLOVICZ JÁNOS javasolja, hogy az érettségivel kapcsolatban legyen néhány alternatív javaslat, amit az OKNT továbbküld megfontolásra.

DR. ZÁVODSZKY GÉZA kiemeli, hogy az anyagot csak a jelenlegi érettségi tárgak meghagyása esetén támogatja, ezt ki kellene emelni.

DR. TRENCSÉNYI LÁSZLÓ a MAB szigorú voltára utal, amelynek tagja, tehát van kontrollja a tanárképzésnek szerinte.

DR. HUNYADY GYÖRGYNÉ javasolja, hogy az OKNT ennek a helyzetelemzésnek az alapján hatalmazza föl azt a bizottságot - aminek a törzse, magja természetesen az eddigi bizottság, ha kiegészül még tagokkal, -, hogy javaslatokat hozzon ide. Ne ezen az ülésen szavazzanak az elfogadásáról.

DR. NAHALKA ISTVÁN: ezzel szemben azt javasolja, hogy szavazzon az OKNT a helyzetelemzésről, és fogadja el. Nem a helyzetelemzést fogadná el ugyanis, hanem a bizottság munkáját.

Ezt követően egyeztetés indult arról, hogy mit szavazzon meg határozatként az OKNT.

Az OKNT nagyra értékeli a bizottság munkáját, a problémát pedig kiemelt fontosságúnak tartja. Egyhangúlag elfogadva.

Az OKNT a természettudományos bizottság által elkészített dokumentumot alkalmasnak tartja, hogy ebből javaslatokat fogalmazzon meg. Egyhangúlag elfogadva

Az OKNT egy bizottságot alakít, amely a jelentés és az OKNT-ülésen kialakult vita álláspontjait is figyelembe vevő javaslatokat fogalmazzon meg, és hogy ennek az alapját az eddig ezzel foglalkozó tagok jelentsék. Elfogadva. A többség által.

A jelenlegi bizottság két taggal bővül, Horn György és Dr. Trencsényi László részvételével.

Következő ülésen a javaslatok kerülnek elő, az ülés 1 11-kor kezdődik várhatóan.