2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Ajánlás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához

2004. március 19.

Ajánlás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához

2003. március 8.

Az ajánlás célja, hogy tantervi és módszertani útmutatóul szolgáljon a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához, különös tekintettel az intenzív szakaszra. A leírt törvényi háttér és a megfogalmazott célok tükrében javaslatokat tesz a lehetséges bemeneti és kimeneti szintekre, az ehhez szükséges óraszámokra, valamint módszertani részletekre. Mivel a nyelvi előkészítő osztály programja része az iskola helyi tantervének, így arra is a helyi tantervre vonatkozó szabályok érvényesek. A közoktatási törvényben megszabott feltételek betartásával, fenntartójuk jóváhagyásával, saját szakmai felkészültségükre építve az iskolák eltérhetnek az ajánlásainktól.

A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. A törvény előírja, hogy

  • a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon;
  • a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani;
  • az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire;
  • a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban a nyelvi előkészítő osztály a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető;
  • egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható.

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai

A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított intenzív nyelvoktatás az egyik legfontosabb elem az Oktatási Minisztériumban kidolgozott és a kormány által jóváhagyott Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztése programban. Ezt a lehetőséget már a 2004/2005-ös tanévben mintegy 500 középiskola kívánja felhasználni arra, hogy hatékonyan emelje a náluk tanulók nyelvtudásának szintjét.

Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is:

„Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni."

A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően a nyelvi előkészítő évfolyamon is bármely idegen nyelv választható.

Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is.

A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:

  • a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,
  • a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,
  • megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon.

Közvetlen céljai:

  • a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,
  • a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,
  • a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

A felsorolt célok megvalósításához ad keretet ez a tantervi és módszertani útmutató, mely alapul szolgálhat a helyi idegen nyelvi tantervek összeállításához, pedagógiai programok módosításához, az előkészítő évben folyó nyelvi képzés megszervezéséhez és megvalósításához. Nem tartalmaz részletes tantervi követelményeket, hiszen az itt folyó idegen nyelvi oktatás alapjául is a NAT 2003-at kell venni.

Ajánlások az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás megszervezéséhez és megvalósításához

A nyelvi előkészítő évfolyamon a nyelvtanulás a közoktatás egységes szabályozóihoz illeszkedik. Ezen ajánlás egy évre, a nyelvi előkészítő évfolyamra összpontosít, a következő évekre csak a legfontosabb alapelveket vázolja fel. Útmutatást, szakmai támogatást nyújt azoknak az iskoláknak is, ahol már korábban kidolgozott tantervek szerint tervezik a bevezetését. A közoktatási törvényben megszabott feltételekkel, fenntartójuk jóváhagyásával, saját szakmai felkészültségükre építve az iskolák az ajánlásoktól eltérhetnek.

A nyelvek száma és köre

  • Ahol a feltételek adottak, minden diák két idegen nyelvet tanuljon, az egyiket magasabb óraszámban (lásd táblázat lenn). Két idegen nyelv ismerete növeli a fiatalok versenyképességét és hozzájárul ahhoz, hogy megvalósíthassuk az európai háromnyelvű polgár (anyanyelv és kettő idegen nyelv) eszményét.
  • Kettőnél több élő idegen nyelv oktatása ezen az évfolyamon nem javasolt.
  • Egynél több új nyelv bevezetése ezen az évfolyamon nyelvpedagógiai szempontból nem elfogadható.
  • A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően bármely élő idegen nyelv szabadon választható.
  • Fontos hangsúlyoznunk, hogy a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás kiváló lehetőséget ad a kevésbé tanított nyelvek oktatására, súlyuk növelésére a közoktatásban. Ehhez külön támogatás igényelhető a Világ – Nyelv pályázati csomag 5. Élesztő elnevezésű alprogramjának keretében (lásd OM honlap).

A nyelvtanulás keretei

  • A kilencedik évfolyamon a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret 40%-át (legkevesebb heti 11 órát) kell idegen nyelv tanítására fordítani. Óratervi javaslatunkban - a jobb időbeosztás miatt - heti 12 idegen nyelvi órát szerepeltetünk.
  • A tantervi és módszertani ajánlás a 9. évfolyamos korosztályra épül. Ettől eltérő évfolyamokon való megvalósítás esetén figyelembe kell venni a diákok életkori sajátosságait.
  • A hozott nyelv esetében a NAT 2003 az A1 szintet tekinti induló szintnek, az új nyelv megkezdésének természetesen nem feltétele a korábbi nyelvtanulás.

Fejlesztési feladatok

Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.

A nyelvi előkészítő évfolyamra felvettek bemeneti nyelvtudás szintje különböző lehet attól függően, hogy a célnyelvvel foglalkoztak-e korábbi tanulmányaik során, s ha igen, akkor hogyan. Ezért a lehetséges nyelvtudásszinteket az Európa Tanács (ET) Közös európai referenciakeretében (KER) (magyar kiadás: PTMIK, 2002) meghatározott hatfokú skálán megadott nyelvi szinteknek megfelelően kategorizáltuk a program számára (ennek leírásai lent, táblázatos formában tájékoztatásul mellékelve). A tanév végére elérhető nyelvtudás-szintet ugyancsak sok tényező befolyásolja, de leginkább a tanári szakértelem. Ezen ajánlás a minimális nyelvi szintet határozza meg a négy alapkészségre, ám a helyi tantervek ennél magasabb szintet is kitűzhetnek.

Az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatáshoz javasolt változatok

Négy változatot határoztunk meg abból kiindulva, hogy amennyiben két nyelvet tanulnak a diákok, úgy az egyiket magasabb óraszámban érdemes tanítani. A kisebb óraszámban tanult nyelv esetében is minimum heti négy órát javaslunk. Az első két változat tehát ezt vázolja fel a hozott és az új nyelvre vetítve.

A harmadik és negyedik változatot azoknak az iskoláknak ajánljuk, ahol a feltételek nem adottak két élő idegen nyelv tanításához ezen az évfolyamon. A választott nyelv itt természetesen lehet hozott vagy új idegen nyelv.

A négy változat tehát a következő (táblázatos formában lásd lent):

  1. Ha a diák az A1 szinten hozott nyelvet heti 8, esetleg 7 órában tanulja, a tanév végére az A2+ szintet célszerű kitűzni célul. A második (új nyelv) kimeneti szintje 4 (5) heti óraszám esetén A1.
  2. Amennyiben az A1 szinten hozott nyelvet alacsonyabb óraszámban 4 (5) tanulják, a kimeneti szint a tanév végére A2-. A második (új nyelv) kimeneti szintje 8 (7) heti óraszám esetén A2.
  3. Ha a diákok az A1 szinten hozott nyelvet teljes óraszámban (12/hét) tanulják, a tanév végére a kimeneti szint B1.
  4. Ha a diákok 1 új idegen nyelvet tanulnak teljes óraszámban (12), a tanév végére a kimeneti szint A2+.

Tantervi választások

Bemeneti szint
(NAT és KER)

Javasolt minimum kimeneti szint a 9. évfolyamon

Javasolt minimum kimeneti szint a 13. évfolyamon

Javasolt óraszám a 9. évfolyamon

1

Hozott nyelv magasabb óraszámban

A1

A2+

B2

8 (7)

Új nyelv alacsonyabb óraszámban

--

A1

B1

4 (5)

2

Hozott nyelv
alacsonyabb óraszámban

A1

A2

B1+

4 (5)

Új nyelv magasabb óraszámban

--

A2

B2

8 (7)

3

Hozott nyelv teljes óraszámban

A1

B1

B2

12

4

Új nyelv teljes óraszámban

--

A2+

B2

12


Európa Tanács

NAT 2003

Érettségi vizsga

B1-B2
Önálló nyelvhasználó

B2 Európai középszint

Emelt szint

B1 Európai küszöbszint

Középszint

A1-A2
Alapszintű nyelvhasználó

A2 Európai alapszint

A1 Európai minimumszint

 

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata (az önértékelő táblázatot lásd a dokumentum végén)

Önálló
nyelvhasználó

B2

Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

B1

Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.

Alapszintű
nyelvhasználó

A2

Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

A1

Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.


Az A1, A2, B1 és B2 szintek, KER-re alapuló meghatározása a NAT 2003-ban

Szintek

A1
Európai minimum-szint

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség

Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokon, katalógusban.

Írás

Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözleteket megírni.


A2
Európai alapszint

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.


B1
Európai küszöb-szint

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről.


B2
Európai középszint

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon

A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola lehetőleg biztosítsa, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre, akár egy harmadik nyelvre fordítsa.

Ehhez a 10. évfolyamtól a NAT alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódjon a munka. Ennek kiegészítéséül javasoljuk a nyelvórák összekapcsolását a közismereti, illetve a szakmai tantárgyakkal (például idegen nyelvű források felhasználása). Ehhez szakmai és anyagi támogatás pályázható az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati csomagja 2. Váltogató alprogramjának keretében (pályázati felhívás: az OM és a Tempus Közalapítvány honlapján – www.tka.hu, 2003-ban elkészülő segédanyagok összesítése ugyanott).

Módszertani javaslatok a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegennyelv-oktatáshoz

Az OM célja a 2004 szeptemberétől beindítható nyelvi előkészítő évfolyamok létrehozásával az, hogy tanulva az extenzív nyelvoktatás adta tapasztalatokból, minélszélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget.

Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az intenzív programokon megszerzett tudás könnyebben elkopik, ha nem készítik fel a tanulókat a folyamatos szintentartás, az egész életen át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés (lásd Európai nyelvtanulási napló).

A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák „kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál.

Szervezési kérdések

Ahhoz, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam jó működjön, komoly szervezési és döntéshozó feladatokat kell megoldani az iskolán belül, különböző szinteken.

Iskolaszintű feladatok és döntések a következőkről:

  • heti hány órában, melyik nyelvet tanítsuk (hozott nyelv / új nyelv);
  • kislétszámú csoportok esetén több tanárra, teremre van szükség, az így felmerülő nagyobb költséget az állami finanszírozásból a fenntartónak kell eljuttatnia az intézményekhez;
  • tanulói csoportlétszám;
  • új munkaközösségek létrehozásának kérédése;
  • az együttdolgozás, konzultáció, adminisztráció biztosítása;
  • a tankönyvhasználat lehetőségei - a diák:
    • teljes áron nyelvkönyvet vesz;
    • az iskolai könyvtárból kölcsönözheti a tankönyveit, 2-3-4 nyelvkönyv/év;
    • a könyvtári állomány amortizációja szerint kb. 1/3 árat fizet használati díjként, és visszaadja a könyvet a könyvtárnak);
  • könyvtárbővítési költségek (a közelben lévő – országosan közel 80, listáért lásd www.tka.hu) – Forrás központ kihasználásának lehetőségei).

Tantestületi feladatok és döntések a következőkről:

  • nyelvtanárszám / csoport;
  • javasoljuk, hogy a tanulócsoportoknak is legyen vezetőjük az osztályfőnökön kívül, kb. 15 diák / csoportvezető tanár;
  • az évfolyamon belül a speciális programokkal (például a nyelvoktatás, informatika, anyanyelvi beszédkultúra) foglalkozó tanárok csapatának vezetője.

A nyelvoktatással kapcsolatos feladatok és döntések a következőkről:

  • homogén / heterogén tudásszintű csoportok kialakítása;
  • tananyag kiválasztás (tankönyvlista, a kiegészítő anyagok kiválasztásában segítséget nyújtanak a Világ – Nyelv pályázati csomag Forrás és Nyelv + számítógép alprogramjaihoz készült beszerzési listák);
  • a munka megosztása a tanárok között, például készségek szerint;
  • az egyes készségek súlyozásának meghatározása.

A nyelvtanítás hatékonysága, intenzitása

A következő pontokat tartjuk fontosnak a nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében figyelembe venni. A felsorolás abból indul ki, hogy létezik intenzív nyelvoktatás, tehát vannak minőségi és mennyiségi különbségek az alacsonyabb (pl. heti 3 óra) és a magasabb óraszámban (>6 óra/hét) való tanítás között.

  • A közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszám felénél ne legyen nagyobb létszámú a nyelvi csoport.
  • Lehetőség szerint több nyelvtanár vegyen részt a munkában. Munkájukat folyamatos konzultáció keretében hangolják össze. Ez vonatkozzék a különböző nyelveket tanítókra is.
  • Olyan tevékenységi formákat válasszunk, amelyek már a tanulási folyamat során a diákokat sikerhez, az erőfeszítést visszaigazoló eredményekhez juttatják. Derüljön ki a számukra ebben a tanévben is, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén.
  • Ebben a programban az együttműködés, a kapcsolatteremtés mindenképpen intenzívebb, mint az idegen nyelvet nem ilyen magas óraszámban tanuló diákoknál. Így szorosabb a kötelék a
    • tanuló és a tanár között,
    • tanuló és a tananyag között,
    • tanulók között.
  • Az odafigyelés, a motiváció foka várhatóan magasabb a programban.
    • A ide jelentkezett gyerek (feltehetően) érdeklődőbb, mint az, akinek a nyelvóra csak egy a sok közül.
    • Az odafigyelés a tanár részéről is várhatóan nagyobb. A heti 8-10 órában tanító tanár többet látja a tanulókat, alkalma van megismerni, rátapintani az erős és gyenge pontjaira és azokat fejleszteni. Intenzívebb lehet az ellenőrzés, a visszacsatolás is, ami segíti a folyamatos és eredményes munkát.
  • Az intenzív nyelvoktatást folytató iskolák tapasztalataira alapozva, a következő tevékenységek, elemek megvalósítására érdemes törekedni:
    1. folyamatos, lehetőleg mindennapos nyelvtanulás;
    2. a célok és a tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében;
    3. munkamegosztás a tanárok között;
    4. nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka (a házi feladatokban is);
    5. tanulási stratégiák oktatása, fejlesztése (segédeszközök használata, média, digitális anyagok, internet, könyvtár stb. );
    6. a szókincs aktívabb, rendszeres, változatos gyakorlása;
    7. több autentikus anyag használata;
    8. kiegészítő anyagok változatossága;
    9. az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete, az anyanyelvi beszédkultúrával való (esetleg tantárgyként is) szorosabb kapcsolat;
    10. fokozott interkulturális közelítés (pl. nyelvterületi ünnepekről megemlékezés);
    11. projektek előkészítése és megvalósítása;
    12. könnyített/szintezett olvasmányok használata;
    13. újság, faliújság írása, szerkesztése;
    14. kiejtésgyakorlás;
    15. nyelvi klub;
    16. idegen nyelvi színjátszó kör;
    17. videófilm készítése;
    18. változatosabb évközbeni értékelés, osztályzás;
    19. év végi szintfelmérés, értékelés (önértékelés – Európai Nyelvtanulási Napló, egymás értékelése, alapkészségek értékelése);
    20. informatikai és egyéb eszközök változatos használata (lásd például Nyelv + számítógép alprogram).

A nyelvtanárok felkészítése a nyelvi előkészítő évfolyamra

1.
Az Oktatási Minisztérium 30 órás továbbképzést állított össze és akkreditáltatott „Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" címmel. Érdeklődni a kurzussal kapcsolatban a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus Továbbképzési Kht.-nál (Pilisborosjenő, www.ptmik.hu) lehet.

A továbbképzés a következő résztémákat dolgozza fel az intenzív nyelvoktatás tükrében:

  • A nyelvi előkészítő évfolyam helye és szerepe a közoktatásban.
  • Az intenzív nyelvoktatás az iskolában, gyakorlati sajátosságok.
  • Az intenzív nyelvoktatás elméleti alapjai: kommunikatív kompetenciák. Az ET Közös európai referenciakeretének értelmezése.
  • A nyelvi készségek fejlődését befolyásoló szociokulturális tényezők.
  • A pszichológiai tényezők, egyéni különbségek hatása a nyelvtanulásban; affektív elemek.
  • A tudás illetve a nyelvtudás fogalma, szerveződése, megnyilvánulása.
  • Alapelvek a négy alapkészség és a részkészségek fejlődésében.
  • Az értékelés funkciói, formái, eljárásai; a nyelvtudás mérése.
  • Reflektivitás a tanításban és a tanulásban.
  • A tanulás tanítása.
  • A portfolió. Konstruktív tanuláselmélet a gyakorlatban.
  • A tervezés funkciói, eszközei; az ellenőrzés-értékelés tervezése. Tananyagterv.

Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" című továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanárok, akik ezzel az új iskolai feladattal találkoznak, felfrissítsék, szükség szerint bővítsék nyelvpedagógiai és módszertani tudásukat. A továbbképzés

  1. koherens elméleti keretbe foglalja az idegen nyelvi készségek intenzív fejlesztésének gyakorlati kérdéseit;
  2. elősegíti, hogy a résztvevők megismerjék és a gyakorlatban alkalmazzák a tanulóközpontú nyelvtanítást, a reflektív értékelési technikákat, a tanári és tanulói kooperációt és a diákokhoz, valamint a helyi kontextushoz rugalmasan igazítható osztálytermi eljárásokat,
  3. képet ad a nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános és különös vonásairól, ezzel a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy saját helyi tantervüket és tanmenetüket a lehető legjobban megtervezhessék és megvalósíthassák.

A továbbképzés két tematikus egységre épül: az első az idegennyelv-tanítás elméleti kérdéseit, a második a kommunikatív nyelvtanítás gyakorlati megvalósítását tekinti át a nyelvi előkészítő évfolyamnak megfelelő intenzív keretek között. Az első tematikus egység alapvetően elméleti jellegű, ezért az előadás módszere, a frontális munka a jellemzőbb, de itt is szerepet kap a páros és csoportfoglalkozás. Munkanyelve a magyar. A gyakorlati kérdések megvitatása a második tematikus egységben folyik, szemináriumi formában. A csoportszervezés szempontja és a munkanyelv a nyelvi előkészítő évfolyam célnyelve. A kisebb létszámú vagy az ún. kevéssé tanított nyelvekből kialakuló szemináriumi foglalkozás magyarul folyik.

2.
2004 szeptemberében az Oktatási Minisztérium konferenciát szervez a nyelvi előkészítő évfolyamot indító középiskolák nyelvtanárainak. A fórum a szakmai előadásokon túl lehetőséget ad az addig felmerülő kérdések megvitatására is.

A részletekről a minisztérium levélben ad tájékoztatást az érintett intézményeknek.

2. táblázat. Közös Referenciaszintek: önértékelési táblázat

   

A1

A2

B1

B2

C1

C2

SZÖVEG-ÉRTÉS

Beszéd-értés

Megértek ismerős szavakat és nagyon alapvető fordulatokat, amelyek a személyemre, családomra vagy a közvetlen környezetemben előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak, feltéve, hogy lassan és világosan beszélnek.

Megértek egyes fordulatokat és a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számomra legközvetlenebb személyes dolgokról van szó (pl. nagyon alapvető információk a személyemmel, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban). Megértem a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét.

Főbb vonalaiban megértem a köznyelvi [1] beszédet, ha az számomra rendszeresen előforduló ismerős témákról (iskola, munkahely, szabadidő stb.) folyik. Megértem a legfontosabb információkat azokban a rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körömhöz vagy munkámhoz kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Megértem a hosszabb beszédeket és előadásokat, valamint követni tudom az összetettebb érveléseket is, ha annak témájában valamelyest jártas vagyok. A televízióban megértem a legtöbb hírműsort és az aktuális eseményekről szóló műsorokat. Megértem a játékfilmek többségét is, amennyiben köznyelvet beszélnek.

Megértem a hosszabb beszédeket akkor is, ha nem világosan tagoltak, és az összefüggésekre csak utalnak, de azokat nem fejtik ki. Különösebb erőfeszítés nélkül megértem a televíziós programokat és játékfilmeket.

Nem okoz nehézséget bármiféle beszélt nyelv megértése, legyen az élőbeszéd vagy tv/rádió-közvetítés, még akkor sem, ha gyorsan, anyanyelvű beszélőkre jellemző sebességgel beszélnek, amennyiben van egy kis időm, hogy megszokjam a kiejtést.

Olvasás

Megértem az ismerős neveket, szavakat és nagyon egyszerű mondatokat, például feliratokon, posztereken és katalógusokban.

El tudok olvasni nagyon rövid, egyszerű szövegeket. Egyszerű hétköznapi szövegekben (pl. hirdetések, prospektusok, étlap vagy menetrend) megtalálom az elvárható keresett információt és megértem a rövid, egyszerű magánleveleket.

Megértem azokat a szövegeket, amelyek elsősorban gyakran előforduló hétköznapi vagy a munkával kapcsolatos szókincset tartalmaznak. Megértem az eseményekről, érzelmekről és kívánságokról beszámoló magánleveleket.

El tudom olvasni a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Értem a kortárs irodalmi prózai szövegeket.

Megértem a hosszú, összetett tényszerű és irodalmi szövegeket, és észlelem a stílusbeli különbségeket.
Megértem a szakcikkeket és a hosszabb műszaki leírásokat akkor is, ha nem kapcsolódnak a szakterületemhez.

Könnyedén el tudok olvasni szinte bármilyen típusú, akár elvont, akár szerkezetileg vagy nyelvileg összetett írott szöveget, mint pl. kézikönyveket, szakcikkeket és irodalmi műveket.

BESZÉD

Beszél­getés

Tudok egyszerűen kommunikálni, ha beszélgetőtársam hajlandó egyes dolgokat lassabban elismételni vagy másképpen megfogalmazni, és segít formába önteni az én mondandómat. Fel tudok tenni és meg tudok válaszolni egyszerű kérdéseket, amelyek a közvetlen szükségletekre vagy nagyon ismerős témákra vonatkoznak.

Tudok kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, melyek egyszerű és közvetlen információcserét igényelnek ismerős témákkal és tevékenységekkel kapcsolatban. Boldogulok nagyon rövid társasági beszélgetés során is, még ha általában nem is értek eleget ahhoz, hogy magam tartsam fenn a párbeszédet.

Meg tudok birkózni a nyelvterületen utazás közben felmerülő legtöbb helyzettel. Ismerős, számomra érdekes vagy mindennapi témákra (pl. család, hobbi, munka, utazás és aktuális események) vonatkozó beszélgetésekben felkészülés nélkül is részt tudok venni.

Tudok olyan mértékben folyékonyan és természetes módon kommunikálni, ami lehetővé teszi a normális interakciót anyanyelvű beszélőkkel. Aktívan részt tudok venni az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudom indokolni és fenn tudom tartani nézeteimet.

Folyékonyan és természetes módon ki tudom fejezni magam, anélkül hogy feltűnően gyakran keresgélném a szavakat. Társasági és szakmai célokra rugalmasan és hatékonyan tudom használni a nyelvet. Pontosan meg tudom fogalmazni gondolataimat és véleményemet, és azokat képes vagyok ügyesen más beszélők gondolataihoz kapcsolni.

Erőfeszítés nélkül bármilyen társalgásban vagy beszélgetésben részt tudok venni, és jól ismerem az idiomatikus kifejezéseket és hétköznapi szófordulatokat is. Folyékonyan tudok beszélni, és a kisebb jelentésárnyalatokat is pontosan ki tudom fejezni. Beszéd közben felmerülő kifejezési nehézségeimet olyan gördülékeny átfogalmazással oldom meg, hogy mások alig veszik észre.

Össze-függő beszéd

Lakóhelyemet és ismerőseimet egyszerű fordulatokkal és mondatokkal le tudom írni.

Több fordulattal és mondattal egyszerű módon le tudom írni pl. a családomat, más embereket, lakóhelyemet, tanulmányaimat, jelenlegi és legutóbbi munkahelyemet.

Egyszerű, összefüggő fordulatokkal le tudok írni élményeket és eseményeket, valamint álmaimat, vágyaimat és céljaimat. Röviden meg tudom indokolni és magyarázni a véleményeket és terveket. El tudok mesélni egy történetet vagy egy könyv vagy film cselekményét, és le tudom írni, hogyan hatott rám.

Világos, részletes leírást tudok adni az érdeklődésemmel kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudom fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontomat, és el tudom mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait.

Összetett témákat világosan és részletesen be tudok mutatni úgy, hogy az egyes alpontokat egymással összekapcsolom, egyes szempontokat külön kifejtek és a végén a mondandómat megfelelő befejezéssel lekerekítem.

Elő tudok adni világosan, gördülékenyen kifejtett leírást vagy érvelést az adott helyzetnek megfelelő stílusban. Előadásomat logikusan fel tudom építeni oly módon, hogy az a hallgatók segítségére legyen a fontos pontok felismerésében és megjegyzésében.

ÍRÁS

Írás

Meg tudok írni egy rövid, egyszerű képeslapot, például az üdülésemről. Formanyomtatványon (pl. egy szállodában) ki tudom tölteni a nevemre, címemre és állampolgárságomra vonatkozó személyes adatokat.

Meg tudok írni rövid, egyszerű feljegyzéseket és üzeneteket, amelyek a közvetlen szükségletekre vonatkoznak. Meg tudok írni egy nagyon egyszerű magánlevelet, például hogy köszönetet mondjak valakinek valamiért.

Meg tudok fogalmazni egyszerű, összefüggő szöveget ismert vagy engem érdeklő témákban. Magánlevélben be tudok számolni élményeimről és benyomásaimról.

Világos, részletes szöveget tudok írni az érdeklődésemmel kapcsolatos témák széles körében. Fogalmazásban vagy beszámolóban át tudom adni az információkat, vagy ki tudom fejteni érveimet egy adott álláspont mellett vagy ellen. Levélben meg tudom fogalmazni az események és élmények személyes jelentőségét.

Bizonyos részletességgel ki tudom fejteni véleményemet világos, jól szerkesztett szövegben. Tudok összetett témákról levelet, esszét vagy beszámolót írni, és a szerintem fontos szempontokat ki tudom emelni. Írott szövegben meg tudom választani az olvasónak megfelelő stílust.

Világos, gördülékeny és megfelelő stílusú szöveget tudok írni. Meg tudok fogalmazni olyan összetett leveleket, beszámolókat és cikkeket, amelyek az adott témát olyan hatékony logikai szerkezettel mutatják be, amely segíti az olvasót a fontos pontok felismerésében és megjegyzésében. Szakmai és irodalmi művekről összefoglalót és recenziót tudok írni.



[1] "Köznyelv"-en a "köznyelvi norma szerinti" nyelvhasználatot értjük. (A ford.)

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok