2020. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Alap-osan alprogram: Idegen nyelvi tantervi ajánlás az 1-3. évfolyam számára

2004. február 17.

Az általános iskolákban egyre erősödő az igény arra, hogy az idegen nyelv tanulását a 4. évfolyam előtt kezdjék meg a tanulók. Ezért vált szükségessé az első három évfolyamra tanterv kidolgozása. Az 1-3. évfolyamos tantervi ajánlás összhangban van a Nemzeti alaptantervvel (NAT 1995 és 2003), a 4. évfolyamos kerettantervvel, valamint az Európa Tanács ajánlásaival.

Célok és feladatok

Az 1-3. évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-tanítás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása és más népek kultúrájának megismerése iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a szóbeli készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat igen lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.
A kerettanterv az óvodában és az 1-3. évfolyam anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből, valamint autentikus anyagok (dalok, mondókák, mesék, képeskönyvek) értelmezéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.

Fejlesztési követelmények

A nyelvtanulás kezdetétől függően, a nyelvtanulás első, második vagy harmadik évének végére a tanuló(ban)

  • alakuljon ki kedvező hozzáállás a nyelvtanulás iránt;
  • ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával;
  • fejlődjön együttműködési képessége;
  • legyen nyitott és érdeklődő más népek kultúrája iránt;
  • vegye észre, hogy anyanyelvén kívül más nyelven is kifejezheti magát.

Nyelvi szempontból a kerettanterv 4. évfolyam végére meghatározott továbbhaladás feltételei az irányadók.(lásd Kerettanterv 2003 28. old. Idegen nyelv 4. évfolyam)

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok