Főiskolánk a Budapesti Tanítóképző Főiskola után másodikként vezette be az angol és a német nyelvű négy éves tanítói szakképzést 1990-ben és 1991-ben pedig az előzőeket a francia nyelvű szakképzéssel bővítette elsőként az országban. A francia nyelv az EU második munkanyelve, mégis nagyon kevesen tanulják, ezért hallgatóinkat felkészítjük arra, hogy képesek legyenek érdeklődést teremteni a francia nyelv és civilizáció iránt nemcsak tanórai, hanem francia nyelvű játszóházi vagy szakköri foglalkozásokhoz is. Ez ugyanúgy szolgálja a francia kultúra iránti érdeklődés iskolán kívüli környezetben való terjesztését, mint az általános iskolai francia nyelvtanítás iránti orientáció ösztönzését. Ahhoz, hogy városunk óvodásai iskolába kerülve a francia nyelvet válasszák, hallgatóink a város óvodáiba kijárva francia játszóházban készítik fel őket francia nyelvű énekek, játékok megtanításával.

A didaktikai szituáció is sajátosan motiváló mind a gyermekek, mind a hallgatók számára, mivel az újdonság varázsával is hat tekintve, hogy hallgatóink csak a II., illetve a III. évfolyamon kezdenek el valóban tanítani. A foglalkozások során hallgatóink ismeretlen óvónők és gyermekek előtt bátrabbak, magabiztosabbak, mint a Gyakorló Iskolai szervezett gyakorlaton. Mire a III. évfolyamos csoportelőtti pedagógiai gyakorlatukra sor kerül már két óvódás játszóházi foglalkozásra való felkészüléssel (12 óra), a francia nyelvi szóbeli kezdőszakaszának első részére jellemző pedagógiai gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek hallgatóink. Ez metodikai biztonságot nyújt számukra az általános iskolai pedagógiai gyakorlat során is.

A magyar nagycsoportos óvodás és a francia nyelv első játékos találkozásának optimális megszervezésére hallgatóinkat felkészítjük az óvópedagógiai szakirodalom alapján a felsorolt metodikai feltételek gyakorlati megvalósítására, az óvodás korosztály életkori és didaktikai sajátosságainak alapos ismeretére. Így a foglalkozásokra az az alapelv jellemző, hogy “az életkori sajátosságokból adódóan kizárólagos szerepe a szóbeliségnek van. Az ismeretelsajátítás imitatív - automatizáló játékos gyakorlással történik. A foglalkozások maximálisan idegen nyelvűek, de nem zárják ki kategorikusan az anyanyelv használatát. Alapvetően fontos a helyes kiejtés, beszédritmus, intonáció elsajátítása. Az ismeretek szituációkhoz való kötése." ¹ Hallgatóink a metodika órán ismerik meg és az óvódás foglalkozásokon kipróbálják a hallás utáni értés tudatos kialakítását jól szolgáló Total Physical Response (TPR – testi válaszadásra épülő módszer) módszert, amelyet James J. Asher a Kaliforniai San José Egyetem pszichológia professzora hozott létre. A módszer lényege, hogy a jobb agyfélteke kapjon késztetést ahhoz, hogy a kívülről jövő idegen nyelvi inger közvetlenül az agyba jusson el szóbeli magyarázat nélkül.

Bauer Nándorné dr. ajkai óvodai kísérletek alapján azt a véleményét hangsúlyozza, hogy az óvódáskor egyik leglényegesebb specifikuma a nyelvtanulás képessége. "Ebben a korban a gyermek épp olyan könnyen tanulja meg a második nyelvet, mint anyanyelvét" írja a szerző Imanadze, Ginsberg, Carapkina, Cszistyakova, Schmid-Schönbein, Fröchlichvard, Vilke, Karaus-Sebric szakirodalmi publikációi ismeretében.

"Az óvódások hangképző apparátusa nagyon hajlékony és ezért könnyen tudja utánozni az idegen nyelv hangjait és hangkapcsolatait. Helyes minta után a helyes kiejtést és a mondatok helyes intonációját hamar elsajátítja, és igen stabilan rögzíti."²

A gyermek számára olyan feltételeket kellett teremtenünk, mint az anyanyelv tanulásának feltételei. Óvodás korban alapvető tevékenységi forma a játék, a játékos tevékenység, mely jelentős hatást gyakorol a motivációra.

Célunk, hogy az idegen nyelvvel a gyermekek úgy találkozzanak, hogy személyes élményt nyújtson számukra.

Az óvódások közül jónéhányan, vagy a Gyakorló Iskolánkban tanulja tovább a francia nyelvet, vagy francia szakköri foglalkozáson vesz részt. Erről a továbbiakban szeretnénk számot adni.

A Kaposvári Egyetem CSPFK Gyakorló Általános Iskolájában az alsó tagozatos francia nyelvet tanuló gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy játékos francia nyelvű szakkör keretén belül gyarapíthassák idegen nyelvi tudásukat tanórán kívül heti 3 órában. Mivel tanulóim nagy része 1. osztályos, így a szóbeliség dominál.

Az idegen nyelvi tevékenységek és a kommunikációs magatartás tanítása, gyakoroltatása a korai nyelvtanításban dalok, versek, mesék, mondókák, kiszámolók, szerepjátékok felhasználásával történik. Ezek sok játékra adnak lehetőséget. A játék során a gyerekek gátlásai felszabadulnak, bátran, okosan fejezik ki magukat a célnyelven. A gyerekek fáradékonyak, így kb. 10 percig képesek ugyanarra a típusú feladatra koncentrálni. Figyelmük hamar elterelődik, azt állandóan ébren kell tartani. Ezért nagyon változatos tevékenységet kell biztosítani sok mozgással, zenével, akár minden érzékszervre hatást gyakorolva, azért, hogy minél élvezetesebben juttassuk el a tanulót az idegen nyelvi tudás birtokába. Vida Enikő szerint ³a 3 legfontosabb forrás a gyermek motivációjához:

1. Az illusztráció, mely vizuális ösztönzést ad,

2. Az elhangzó történet, mely auditív ösztönzést ad,

3. A játék, a játékos tevékenység, mely vizuális, auditív és mozgásérzeti (kinesztéziai) ösztönzést ad. Bábok használatával is érdekesebbé tesszük az órát. Maszkokat is készítettek a gyerekek, melyet szerepjátékban használunk fel. Papírdobozból TV készüléket csinálunk. E mögé ülnek a diákok, s így adják elő a tanultakat, dalt, verset, vagy akár szerepjátékot.

A legautentikusabb idegen nyelvi források a gyermek számára a mesék, fabulák, a kiszámolók, az altatók, a gyermekversek és dalok.

Sok olyan dal, mondóka, kiszámoló van, melynek szövege párbeszédet tartalmaz. Ezek jól használhatók szerepjátékokban.

A párbeszéd szövegének tanítása során ügyelni kell a megfelelő ismétlésszámra. Az ismétlés még egy alkalom arra, hogy játsszon a nyelvvel, azt jobban elsajátítsa. Az ismétlések változatosságára azonban nagyon figyelni kell. Pl.: halkan, hangosan, vagy akár rap formájában is ismételtethetünk. A sikeres szerepjáték jó hangulatot biztosít az órán, és talán a legösszetettebb formája a beszédre nevelésnek. A szerepjáték bemutatása mellett szervezhetünk szabad gyerekelőadásokat. Ez jó alkalom a nyelvhasználat mellett az alkotásra, az önkifejezésre, a szórakozásra.

A szerepjátékkal ellentétben a színdarabnak előre megírt forgatókönyve van. A szöveget a szereplők már nem alakíthatják. A színjátszás lehetővé teszi a gondolatbeli utazást, az álmodozást, a kalandot. Terjedelme miatt tartós koncentrációt igényel.

A játék nélkülözhetetlen a korai idegennyelv-tanításban. Néhány játék, melyet csak a felsorolás szintjén említenék meg:

Repül a, repül a ... hanggal, szóval;

Szólánc;

Mit visz a kishajó?;

Üzenet továbbítás suttogva, vagy hátra ujjal rajzolva;

Rajzos, színezős tollbamondás;

Találós kérdések;

Mi változott meg?;

Mi tűnt el?;

Barchoba;

Jacques azt mondta;

Ki a leggyorsabb?;

Lottó;

Bingo;

Memóriajáték;

Kakukktojás;

Igaz- hamis;

Szobrász- szobor játék.

A köszönések tanításakor: mindegyik kifejezéshez választunk egy gesztikulációt. "Az üres szék" számok tanításánál: Egy- egy számot kapnak a diákok. Az óra tanításakor 12 diák körbeáll. Megegyezünk abban, hogy ki hány órát képvisel. A színek tanulásakor "mozgó-beszélő szivárványt" alakítunk ki. Az élelmiszerek tanításakor kialakíthatjuk az "illatok laboratóriumát". A játék kiterjedhet az ízekre is, sőt versenyt is szervezhetünk belőle.

A ruhaneműk tanításánál képzeletbeli mosógépbe és centrifugába pakoljuk a ruhákat, aztán kiteregetjük egy szárító kötélre. Bármely szóanyag tanításánál rendezhetünk futóversenyt is. Pl.: A színek tanításánál.

A tevékenység eredménye is lehet a játék. Pl.: Az állatok tanulásakor papírállatkákat készítünk. Ismerkedünk az adott anyaggal, tulajdonságaival. Az utasításokat idegen nyelven kapják a tanulók, s folyamatosan mutatom mit is kell tenni. Az óra végén együtt játszhatnak az új játékkal.

Talán az egyik legfontosabb motiváló erő a gyermeknek a tanító személye, személyisége, aki referencia szerepet játszik. Ő a tanulandó idegen nyelv első számú megszemélyesítője a gyermek szemében. A pedagógusnak nagyon tudatosan kell élnie ezzel a szereppel. A tanulók, ha szeretik a taníót, szeretni fogják a nyelvet is. Hogyan motiválhat a tanár az említetteken túl a személyiségén keresztül?

• Az osztályba mosollyal lép be.
• Már az óra első részében a lehető legtöbb gyereknek megteremti az alkalmat az idegen nyelvű beszédre, tevékenységre.
• A tanulók között van, nem pedig előttük.

Ha tanár valóban szereti tantárgyát, ilyen módszerekkel valóban meg tudja szerettetni a nyelvtanulást.

Jegyzetek

¹ Dr. Bauer Nándorné: A korai idegen nyelvoktatás a didaktikai kérdései,
Pedagógiai Intézet, 2000. Veszprém. 60. oldal

² Dr. Bauer Nándorné idézett műve 16.-17. oldal

³ Vida Enikő: Módszertani segédlet. Szeged. 2000.