2025. szeptember 12.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Juhász Gábor: Az Európai Unió és a nyelvek szükség van-e európai uniós nyelvstratégiára, avagy a nyelvoktatási módszerek szerepe

2004. június 10.

Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Pusztaszabolcs

Napjaink Európája sokkultúrájú és soknyelvű kontinens. Ez a sokszínűség történelmének gyümölcse és ez adja kulturális gazdagságát, erejét. De ez teszi szükségessé a népek közötti kommunikációt, ezért merül fel egymás megértésének és a tolerancia kialakításának igénye is. Ebben a helyzetben magától értetődik az idegen nyelvek oktatásának időszerűsége. Európa emberét hozzá kell juttatni ahhoz a nyelvi tudáshoz, amelynek a segítségével új lehetőségekkel élhet munkájában, személyes életében. Az Európai Bizottság Fehér könyve, amely az oktatás és a képzés helyzetével foglalkozik, világosan megfogalmazza, hogy minden fiatalnak az Unió nyelvei közül legalább kettőt el kell sajátítania, és mindennapossá kell tenni az idegen nyelvek tanítását az oktatás minden szintjén. Szép elképzelés, de mindezt milyen módszerrel valósítsuk meg?

A nyelvtanulás, illetve a nyelvtudás jelentősége az utóbbi években egyre inkább reflektorfénybe került. A világon mindenhol komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy javítsák a nyelvtanításban használt módszereket: tantervi reformok, az idegen nyelvek oktatására szánt óraszámok növelése, a nyelvtanárok módszertani továbbképzése stb. A középpontba az idegen nyelvek minél hatékonyabb oktatása, elsajátítása került (ld. az Oktatási Minisztérium Világ-nyelv programjának elindítása). A cél az, hogy az idegennyelv-tanítás segítsen különböző anyanyelvű embereknek abban, hogy szóban vagy írásban tudjanak az élet lehetőleg minél több szintjén érintkezni, kapcsolatot teremteni, kommunikálni. De a kérdés újra csak megfogalmazódik: ha ilyen hasznosítható nyelvtudáshoz akarunk jutni, illetve akarunk juttatni másokat milyen stratégiát, nyelvoktatási módszert válasszunk?

Az előadásban azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogy a nyelvoktatásban szükség van-e közösségi stratégiára, illetve melyik az a nyelvoktatási módszer, amelyik hatékonyabbá, eredményesebbé teheti az idegen nyelvek oktatását. Áttekintettem a nyelvoktatás módszertanának fejlődését, majd a napjainkban legelterjedtebb kommunikatív nyelvoktatási módszerre tértem ki.

A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. Legeredményesebben akkor sajátítható el, ha kommunikációs célokra használjuk. Miután ez a nézet a kommunikatív nyelvtanítás keretein belül fogalmazódott meg hangsúlyosan, ezért tartottam fontosnak ennek a módszernek a bemutatását.

Fontosnak tartottam kitérni a kommunikatív nyelvoktatási módszerhez szorosan kapcsolódó projekt módszer bemutatására. Egy francia nyelvórákon megvalósított projekten keresztül tértem ki a módszer lényeges pontjaira. A projekt sikere után elmondhatom, hogy a nyelvoktatás igen hatékony módszerének tartom. Első alkalommal az Európa Tanács által szervezett tanártovábbképző szeminárium alkalmával volt alkalmam a projekt módszerrel találkozni Belgiumban. A módszer ott nagyon jól működik, hatékonysága, sikere bizonyított. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság oktatáshoz kapcsolódó akciói is projektmunkában gondolkodnak.

Az első projektmunka során én választottam a témát, a tervezés folyamatába nem vontam be a tanulókat. A téma központi szereplője Picasso; abból az alkalomból, hogy Ličge (Belgium) városában éppen megnyitottak egy kiállítást Picasso ritkán látható képeiből. A kiállítást beárnyékolta a hír, hogy a város anyagi helyzete miatt el kívánja adni a birtokában lévő híres Picasso képet, a Soler családot. Ebből a témából kiindulva kellett egy jó képességű, középhaladó, kis létszámú nyelvi csoportnak a fent vázolt feladatokat elvégeznie.

Egy-egy feladat megoldása több tanítási órát vett igénybe, az éves óraszámból pedig, körülbelül 60 órát vett igénybe a projekt.

A projekt végterméke a város kulturális tanácsosához írt levél, melyben a diákok a kép eladása ellen érveltek. A levelet természetesen megfelelő formába kellett önteni a korábbról már ismert levélírási szabályok szerint.

A feladat végére egy komoly dosszié állt össze a festő életrajzáról, a képeiről, a Soler család című képről. A tanulók kifejezhették érzelmeiket a festővel, képeivel kapcsolatban. Képzeletben megszervezték a múzeum meglátogatását (az odautazástól, a jegyvásárláson keresztül a látogatásig). Ehhez internetes honlapokig minden elérhető eszközt felhasználhattak.

Mi történt? Egy célfeladatnak köszönhetően a szóbeli és írásos kommunikáció számos rétegét érintettük, s mindezt a célnyelven.

A tanulók rendkívül kreatívan dolgoztak, s a siker feledtette, hogy a módszer komoly előkészületeket vett igénybe. A tanulók olyan alapismeretekhez jutottak, amelyek segítik boldogulásukat bizonyos helyzetekben. A módszer fejlesztette a tanulók felelősségérzetét, a csoportmunka szellemét, a kutatás és az önálló munka igényét.

Számomra, tanárként, a legszélesebb befogadó közeget azok a tanulók jelentik, akiknek a francia nyelvet tanítom. Nemcsak befogadó közegem, de elsődleges tesztalanyaim is. A velük elért eredmények bizonyítják leginkább, hogy a módszer működik, hatékony.

Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy a magyarországi idegen nyelv oktatás európai színvonalú legyen szükséges, hogy ezeket a nyelvoktatási stratégiákat, módszereket bátran alkalmazzuk, a felelős döntéshozók pedig bátran szálljanak síkra ezen módszerek mellett.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok