A kisgyermekkori nyelvi nevelés jelentősége

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, kiegyensúlyozott betagolódásunk, de hazánk speciális nyelvi izoláltsága is arra ösztönöz bennünket, hogy egyfelől anyanyelvünket igényesen használjuk, másfelől, hogy minél többen beszéljünk idegen nyelveket, használható nyelvtudásunk legyen. A cél eléréséhez fontos, hogy a gyerekek egyre korábban kezdjék el az első idegen nyelvvel való ismerkedést, melynek első lépcsője már akár az óvodáskorra is eshet.

Bár sokan még ma is azon vitatkoznak, hogy az általános iskola melyik osztályában érdemes elkezdeni azt, számunkra, akik már másfél évtizede az óvodások idegen nyelvi nevelésével foglalkozunk, egyértelmű, hogy nem szabadna azokat a nagyon kedvező lehetőségeket kihagyni, amelyeket csak ez az életkor kínál és amire az általános iskolai első osztályos idegennyelv-oktatás is épülhetne.

Ezek a nagyon kedvező lehetőségek később fokozatosan eltűnnek. A kisgyermekkori idegen nyelvi nevelésünk az anyanyelv tanulásához való időbeli közelsége miatt még ezekre az el nem vesztett képességekre épül:

• a kisgyermekek nagyobb befogadó képességű artikulációs bázisára
• a testbeszéd fokozott megértésre
• az utánzási képességre, mint speciális kisgyermekkori tanulási formára
• az adszorbeáló képességre,
• és a még élő, anyanyelv elsajátítását szolgáló tanulási - és kommunikációs stratégiákra

A kisgyermek értelmi és érzelmi fejlődésének középpontjában áll az anyanyelvének elsajátítása, melyen keresztül egész személyisége fejlődik. Erre a "nyelvek" iránti nyitottságára épül a kisgyerekkori nyelvi nevelés.
Az intézményi feltétele is adott, hisz a nemzetiségi óvodák tapasztalatokban gazdag nyelvi nevelése 19. század közepére nyúlik vissza. Továbbá a rendszerváltás óta több magyar és külföldi alapítású alapítványi óvodában is sikeresen foglalkoznak a kisgyermekek idegen nyelvi nevelésével.

Mit ajánlhatunk fel a kisiskolások idegennyelv-oktatásához ?

Mivel a kisiskolások még nem rég hagyták el az óvodát, az ő idegennyelv-"oktatásuk" átmenetet képezhetne az iskolai és az óvodai gyakorlat között. Nemcsak az életkori sajátosságaiknak kedvezne ez, hanem az első osztály fokozott terhei is ezt tennék kívánatossá. Nem szabad, hogy az idegen nyelvvel való ismerkedés újabb terheket rójon rájuk

Az átmeneti idő jobb kihasználását segíthetné a beszédközpontú "szelíd" nyelvi nevelés. Ezért szeretnék néhány, az óvoda gyakorlatában jól bevált lehetőséget bemutatni, amelyekkel a nyelvórák gyakorlatát is természetesebbé, játékosabbá lehetne tenni.

Beszédközpontú "szelíd" nyelvi nevelés a Habakukk óvodában az életkori sajátosságokkal harmóniában részben a kisgyermek életébe integrálva, részben komplex foglalkozásokon az általuk ismert tartalmakon keresztül történik. Az idegen nyelvi nevelés - az anyanyelv kizárásával, de az anyanyelv tanulásához hasonlóan zajlik.

Az "egy nyelv, egy szituáció, egy személy" elvét valljuk, azzal, hogy ugyanazok a személyek ugyanazokban a szituációkban mindig ugyanazon a nyelven beszélnek.

A beszédközpontú nyelvi nevelésnek az a célja, hogy - az idegen nyelv megszerettetésén túl, a nyelv kommunikációs eszközként való használata, a hallás utáni értés és a beszédkészség is fejlődjön. A célok megvalósítása az anyanyelv tanulásához hasonlóan csak "szelíden" történhet.

Óvodánk gyakorlatának fontos alkotóeleme a komplex foglalkozás. Mivel az anyanyelvhez hasonlóan a kisgyerek a szelíd nyelvi nevelés folyamatában egész személyiségével, - testével, lelkével részt vesz, ezért kell nekünk is a foglalkozások során a komplexitásra törekedni,

A komplex foglalkozásokon a gyerekek valóságos tárgyakkal tevékenykedve, játék, érzékelés és kísérletezés útján, a testbeszéd segítségével értik és értelmezik a kommunikatív helyzeteket.

Szemléltető, cselekedtető nyelvi nevelésünkben hangsúlyos szerepet kap egyes témák megmodellezése, a didakták, a reáliák és a sajátmagunk által kifejlesztett vizuális szemléltető eszközök. A könyvek és a társasjátékok is beleilleszkednek nyelvi nevelési módszerünkbe.

A "szelíd" nyelvi nevelés jelentősége

Ha a nyelv elsajátítása érzékszervi megismerés útján, játék és tevékenységek közben történik akkor szinte észrevétlenül zajlik a tanulási folyamat és nem jelent különösebb megterhelést a kisgyermekek számára. Így a beszéd megértése, a nyelv aktív használata is örömet szerez, sikerélményt jelent számukra.

Tolnai Katalin
óvodapedagógus
Habakukk Alapítványi Óvoda
habakukk@axelero.hu