Xinhua kínai hírügynökség tudósítása alapján, február 15-én a Wenhui Bao című napilap fél oldalas összeállítást közöl "Petőfitől Hudecig" címmel, melyben Hudec László magyar építész erős sanghaji kötődését és épületeit részletezi, életrajzi adatokkal kiegészítve. A cikk idézi Hajba Tamás magyar főkonzult, aki szerint Hudec épületeit sokan jól ismerik, s most, Hudec Év jó alkalmat teremt arra, hogy a híres épületek építészének neve, mint magyar építész, fennmaradjon. Az újságíró kiemeli, hogy Hudec és Petőfi Sándor neve kultúraközvetítőként rendkívül értékes, és jól reprezentálja Magyarországot Sanghajban. A tudósítás általános adatokat közöl Magyarországról (ország területe, lakossága, stb.), majd felhívja a figyelmet arra, hogy egyre több ország használja a kultúrát, mint közvetítőt a kétoldalú kapcsolatok erősítésében. A cikk szerint a 2010. évi Sanghaji EXPO ismét jó lehetőség lesz a kulturális bemutatkozásra. A tudósítás szerzője úgy véli, hogy a sanghaji "Hudec Év" kiemelkedő példája az országok közötti kulturális hídépítésnek.

2008. február 18-án, a Shanghai Evening Post féloldalas, színes összeállítást közöl Hudecről, a Park Hotelről és saját rezidenciájáról. A cikk kiemeli, hogy felmerült a lehetőség, miszerint Hudec maga tervezte rezidenciáját (Panyu lu 137) a jövőben talán múzeumnak alakítják át, s ezzel is emléket állítva a magyar építésznek Sanghajban.

A cikk felsorolja Hudec fontosabb épületeit, s a Hudec Év rendezvényeit. Kiemeli, hogy az Emlékév a Magyar Főkonzulátus és a Sanghaji Várostervezési Hivatal közös szervezésében valósul meg. Hua Xiahong, a Tongji Egyetem építészmérnöki karának tanára, aki maga is Hudec kutató, a következőképp nyilatkozik a cikkben: Hudec épületei meghatározóak a sanghaji városképben. Több mint hatvan épületet tervezett, melynek egyharmada Sanghaj kiemelkedően modern épületeinek listáján is szerepel. Építészetének csúcsmunkájaként tartják számon a Park Hotelt. Az 1934-ben épült, 24 emeltes épület Kelet-Ázsia legmagasabb és legmodernebb felhőkarcolója volt az 1980-as évekig. Hudec az 1930-as években liftet, IDD telefonvonalat és földalatti páncélszobát is tervezett az épületbe. A magyar építész más, híres munkái között a legjobban ismert a Nagy Színház (Ever Shining Theatre), illetve a mai Xinhua utcában álló háza (többek között a Circular house), ahol határozottan megjelennek az európai építészet elemei. Saját rezidenciájának jellegében fedezhetők fel legjobban a magyar építészet hagyományai. Az elegáns épület belső terei is klasszikus európai stílust tükröznek.

Márciusban a Tongji Egyetem lapja Hudec Lászlóról jelentetett meg fényképes, egyoldalas cikket.

A cikk Hudec építészeti örökségét elemezve leszögezi: Hudec László az 1920-30-as évek kiemelkedő építésze volt Sanghajban. Legismertebb épületei a Park Hotel, a Union Brewery, a Country Hospital (ma Huadong kórház), a Grand Theatre és Wu Tongwen háza. A tehetséges építész divatos munkái stílusukban is változatosak, beírták magukat az építészet történetébe.

2008 januárjában a Sanghaji Magyar Főkonzulátus sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Hudec László születésének 115. és halálának 50. évfordulója alkalmából a "Hudec Év" rendezvény-sorozattal emlékezik meg a híres magyar építészről. Ez Sanghajban a legnagyobb komplex rendezvény, amellyel Hudec építészeti örökséget és életét mutatják be a közönségnek.

A cikk részletezi a magyar építész kalandos életútját, Besztercebányától budapesti tanulmányain és orosz hadifogságán át Sanghajba érkezéséig. A Sanghajban töltött több mint harminc évét nemcsak építészeti szempontból mutatja be, hanem Hudec gazdag társadalmi életére is kitér. Építészetileg az1930-as évek voltak a legfontosabbak Hudec életében: több modern stílusú, híres épülete ebben az időben készült. A Grand Theatre (1933) és a Park Hotel (1934) a világ legjobb építészeinek sorába emelték. Wu Tongwen villája (1937) korának legmodernebb lakóháza volt a Távol Keleten, külföldi építészeti magazinok is cikkeztek a különleges épületről. Hudec 1918-1947 között, Sanghajban több mint 60 épületet tervezett, melyek közül 27 Sanghaj modern épületeinek listáján szerepelt hosszú évekig.

A tehetséges építész színes társadalmi életét jellemezte, hogy jó kapcsolatot tartott megrendelőivel, amellett, hogy különféle klubok tagja is volt. Nyitottság, kreativitás, komoly munkabírás és jó probléma megoldó-készség jellemezte. Mindezek a tulajdonságai összhangba állíthatók Sanghaj virágkorával, a város akkori gyors, dinamikus fejlődésével. Hudec László Sanghajba érkezése után 8 évvel saját céget alapított, s nagyon gyorsan a város legfoglalkoztatottabb építészévé vált. Jól felszerelt irodájában tehetséges külföldi (magyar) és kínai építészeket foglalkoztatott. 1936-ban mindössze 36 építészeti cég létezett Sanghajban. A cikk szerzője egy 1933-as építészeti kiadványra hivatkozva, 6 kiemelkedő építészt említ, ahol négy kínai mellett két külföldi építész neve szerepel: G.L. Wilson a Palmer-Turner-től és Hudec László. A két külföldi építész munkáját összehasonlítva, Wilson stílusa visszafogott, klasszikus, míg Hudec változatos stílusával, életszerű design-elemek és modern technikák alkalmazásával tűnt ki a többiek közül, ami tükrözi az akkori Sanghaj kozmopolitaságát, a felszín alatt megbúvó "színeit".

A Sanghaji Xinwen Wanbao ("Esti Hirlap") április 11-i számában hosszú elemzés jelent meg Hudec László magyar építészről, a sanghaji Hudec Év kapcsán.

Az újságíró kiemeli: Hudec Sanghajba érkezése után, 25 évesen csatlakozott az amerikai R.A. Curry építészeti céghez, ahol hét év alatt tulajdonostárssá vált s olyan maradandó épületeket alkotott, mint a Moore Memorial metodista templom. 1925-ben saját céget alapított. Ebben a korszakában született meg a Park Hotel, s Nagy Színház. 1926-ban Liu Jisheng gazdag üzletember feleségének 4o. születésnapjára tervezte a ma "Erosz kertje" néven ismert házat (ma a Sanghaji Írószövetség székháza), ahol a görög mitológia elemei jelennek meg. Hudec kivitelezésében és díszítésében is méltóságteljes épületet alkotott.

Az 1930-as években, Európa és Amerika után, Sanghajt is elérte az Art Deco stílus. Ez nagy hatással volt Hudec építészetére, aki a hagyományos építészeti stílus helyett ekkor már modernista, innovatív elemekkel dolgozott, s a Modern Art Deco épitészet úttörőjévé vált Sanghajban. A legutóbbi kutatások szerint Sanghaj azon kevés város közé tartozik a világon, ahol arányaiban a legtöbb art deco stílusú épület található. Hudec fokozatosan Sanghaj legismertebb és legfoglalkoztatottabb építészévé vált. Nemcsak tehetsége, de alkalmazkodóképessége is hozzásegítette a sikerhez. Megrendelőivel jó kapcsolatott alakított ki, amelynek köszönhetően maga is átérezte: közülük sokan törekedtek a modern, de stílusos környezet megteremtésére. Az 193o-as évek végét épített "Zöld házról" (Wu háza) maga az építész úgy nyilatkozott: "Olyan épületet terveztem, mely hosszú évek múlva is modernnek számít majd."

Hudec 1947-ben hagyta el Sanghajt, és Svájcba költözött. Évekkel később egy svájci stílusú nyaralót tervezett, amelyhez csak faanyagot használt, még csavarok sem voltak benne. Hudec Sanghajban több mint 124 épületet tervezett, ami önmagában is egy önálló építészeti örökségnek számít. A cikk írója kiemeli, hogy a Sanghaji Magyar Főkonzulátus, az építészeti örökség megőrzésére irányuló kezdeményezése, egyedülállónak számít.

(Készítette: Hajbáné Nagy Judit oktatási-kulturális szakdiplomata)