A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Procter&Gamble Magyarország a "Nők a politikai döntéshozatalban" címmel konferenciát szervezett 2006. december 18-án a Magyar Országgyűlés Konferenciatermében. A szervezők az előzetes regisztrációk alapján több mint 500 résztvevőre számítanak.

A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a nők politikai hatalomban való részvételének előmozdítására. A változások elérése az ország gazdasági érdeke és presztízse szempontjából egyaránt fontos, hiszen az esélyegyenlőség elve és ezen belül is a nők politikai szerepvállalása nemcsak elvárás, hanem követelmény is az Európai Unió tagországaiban. A konferencia továbbá alkalmat nyújt arra, hogy széles körben felhívják a figyelmet a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének fontosságára.

A konferencia fővédnökei Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter és Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke. A konferencia felkért előadója Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára.

Fotó: Gordon Eszter

A rendezvényt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. A házelnök a nők politikai hatalomban való részvétele kapcsán kérdésként vetette fel, hogy a nők vajon tudnak-e hatalmon lenni, vagy csak szolgálni tudnak. Hozzátette: a demokráciában a hatalomnak szolgálatnak kell lennie. Kérdésként vetette fel azt is, hogy a nők akarnak-e bármilyen hatalomhoz jutni és erre milyen lehetőségeik vannak.

Szólt arról is, hogy az Országgyűlésben alig több, mint tíz százalék a nők aránya. Hozzátette: felvetődik a kérdés, hogy "mennyire szívesen szavaznak egy nőre, ha választásról van szó, mennyire bíznak meg egy nőben, egyáltalán hogy lehet biztosítani azt, hogy netán elérjük azt az arányt, ami tőlünk nyugatabbra levő országokban már kívánalomként megfogalmazódik".

Szili Katalin kiemelte: 2007 az esélyegyenlőség éve lesz, amikor reményei szerint azok a tulajdonságok érvényesülnek, például a konszenzusteremtés, higgadtság, nyugodtság, párbeszéd, amelyeket a nők testesítenek meg.

Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke a rendezvény megnyitóján arról beszélt: a konferencia célja felhívni a figyelmet a nők politikai hatalomban való részvételének előmozdítására. Hozzátette: a változások elérése az ország gazdasági érdeke és presztízse szempontjából egyaránt fontos, hiszen az esélyegyenlőség elve és ezen belül is a nők politikai szerepvállalása nemcsak elvárás, hanem követelmény is az Európai Unió tagországaiban.

Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke felszólalásában a világ igazságtalanságának nevezte, hogy sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Hozzátette: a teljes foglalkoztatásban 15 százalék a különbség a nők és a férfiak között, ezen szeretne változtatni a bizottság.

Hangsúlyozta: "Európa megértette, hogy nők nélkül nem megy", amit az is bizonyít, hogy a Európai Unió létrejöttének ötvenedik születésnapját úgy ünneplik meg, hogy 2007 az esélyegyenlőség éve lesz. Mint mondta, Magyarország a nők esélyegyenlőséget tekintve még mindig nincs az európai uniós szinten. Közölte: a nőkre akkor van szükség, amikor kampányolni kell, akkor nem, amikor pozíciókat osztanak.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a legtöbb európai uniós tagállamában még mindig jelentősek a bérkülönbségek, mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az egyes tagállamok között jelentősek a különbségek.

Hangsúlyozta: bár a jogszabályok garantálják nők és férfiak egyenlőségét, a gyakorlatban a nemek közöti egyenlőtlenség áthatja a gazdaság, politika, kultúra, oktatás és a magánélet minden szféráját.

Szólt arról is, hogy a nők életkorát tekintve négy évvel kitolódott az első gyermek vállalásának időpontja, elsősorban a munkaerőpiaci bizonytalanságok miatt. Hozzátette: a fiatal nők négyötödének van munkája a gyermekvállalás előtt, de ezt követően csak a nők fele tud elhelyezkedni. Közölte: családbarátabb foglalkoztatáspolitikára van szükség.

A konferencián díszvendégként megjelent April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.

Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa és Bogyay Katalin szakállamtitkár

Ha nem sikerül növelni a nők döntéshozatalban való részvételét, nem vagyunk képesek a nők egyenjogúságának és esélyegyenlőségének a megteremtésére - jelentette ki Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a konferenciáról tartott sajtótájékoztatón.

A biztos hozzátette: az Európai Unió 2007-ben ünnepli 50. évfordulóját, amely jó alkalom arra, hogy a gyökerekhez visszatérve előtérbe kerülhessenek az alakulás okai. Példaként említette az esélyegyenlőségen belül a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget.

Spidla hangsúlyozta: míg Európában a vezérigazgatók között a nők aránya három százalék, Törökországban ez a szám négy százalék. Ugyancsak példaként említette, hogy az egyes nemzeti parlamentekben 30 százalék a nők aránya, az európai parlamentben csak 22, Magyarországon pedig 11.

Koncz Katalin, a "Nők a politikai hatalomban" című kötet szerzője újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a nők körében a legalacsonyabb a foglalkoztatás a roma nők körében. Hozzátette: az ő foglalkoztatásuk növelését két tényező korlátozza. Az egyik az alacsony iskolázottság és a szakképzés hiánya, illetve az, hogy nagyszámban vállalnak gyereket. Mint mondta, a képzés elősegítésével, illetve a roma nők munkájának a családi feladatokkal történő összehangolásával lehet mindezen változtatni. Hozzátette: gyermekintézményi hálózatokra is szükség van, mivel "köztudott, hogy a roma gyerekek közül sokkal kevesebben járnak bölcsödébe, óvodába, mint a többségi társadalomban."

OKM-MTI