Az Európai Unió bővítése kapcsán vizsgálat tárgyává lett az Európa Tanács szerepe, a két európai szervezet együttműködésének lehetőségei. Az Európa Tanács 2005-ben Varsóban megrendezte a tagállamok állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóját. Itt született döntés arról, hogy az Európa Tanács felkéri Jen-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt egy olyan jelentés elkészítésére, amely a két európai szervezet közti együttműködés lehetőségeit taglalja. A Juncker-jelentés 2006. tavaszára készült el. Legfontosabb megállapításai a következők:

1. Az elválasztó vonal nélküli Európa (a schengeni határ ne válassza ketté Európát úgy, mint régebben a Vasfüggöny) kialakítása érdekében a két szervezetnek példás együttműködést kell kialakítania az ifjúságpolitika, az oktatás, a kultúra és a kultúraközi párbeszéd terén. Ennek érdekében az eddigi felső vezetői megbeszéléseken kívül a jövőben sor kerül majd rendszeres konzultációkra a két szervezet középvezetői közt is.

2. Az Európa Tanács fennállásának 50 éve alatt értékes szakmai ismeretanyag halmozódott fel a szervezet bizottságaiban és egyéb szervezeti egységeiben, és ez a szakismeret a szervezet jogi dokumentumaiban (egyezmények, ajánlások, útmutatások) írásos formát is öltött. Ezek a dokumentumok gyakorlatilag az európai alapnormákat rögzítik a demokrácia, az emberi jogok, a szabad információáramlás és a kultúra szélesen értelmezett területein. Az Európa Tanács mint a viták "laboratóriuma" és a közösen elfogadott gondolatok összegzője, továbbra is jelentős szerepet tölt be Európában.

3. Az Európa Tanács és az Európai Unió egymást kiegészítő (complementary) és nem egymással (not competitive) versengő szervezet. A két szervezet együttműködése ko- ordinálható és egymásra építhető. Így pl. az Európa Tanács interkulturális párbeszédre vonatkozó szakértői dokumentumai és a két deklaráció forrásértékű szövegek azoknak a pályázatoknak megformálásához, amelyeket az Európai Unió az Interkulturális Párbeszéd Éve (2008) alkalmából meghirdet. Hasonlóképpen, az EU társadalmi kohéziós erősítő pályázataihoz forrásértékűek az Európa Tanács identitástudattal és állampolgári tudatosságra neveléssel foglalkozó szakmai anyagai.

4. A fentiekből adódóan az egyes tagállamokban is szükség van arra, hogy a kormányzati szervek a tagállamon belül tudatosan koordinálják a munkát a két szervezet vonatkozásában.

Az európai multilaterális kapcsolatokról bővebben Szabó-Pap Gabriella: Egy? Kettő? vagy több? Az európai kulturális együttműködés különféle szintjei című kiadványában olvashat.