2022. május 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Budapesti Műszaki Főiskola

2002. október 8.
A fejlesztés előtti állapot bemutatása

Budapesti Műszaki Főiskola

A fejlesztés előtti állapot bemutatása



A volt Bánki Donát Műszaki Főiskola. A Budapesti Műszaki Főiskola Nagykörúti épülete: a fejlesztési program ezt a tömböt nem érintiA Budapesti Műszaki Főiskola 2000. január 1-én alakult meg több intézmény - a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, és a Könnyűipari Műszaki Főiskola - összevonásával. Ennek megfelelően az új főiskola három telephelyen működik, melyek közül a legismertebb a volt Bánki Donát épülete a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán. Az intézmény abban a szerencsés helyzetben van, hogy a másik két helyszínen található épületeihez (III. Doberdó utcában és Bécsi úton, itt volt a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola egy része és a Könnyűipari Műszaki Főiskola, valamint a VIII. Tavaszmező utcában, ahol szintén a Kandó működött) új épületek is kapcsolhatók, melyeket a közeljövőben kívánnak megvalósítani az OM felősoktatási fejlesztési programjának keretében.

A Bánki Donát Műszaki Főiskola jogelőd intézménye 1879. december 7-én nyitotta meg kapuit mint Közép Ipartanoda, építészeti, gépészeti és vegyészeti szakosztállyal, s ez időben egybeesett a Technológiai Iparmúzeum szervezésével. Hamarosan elhatározták a két intézmény közös fejlesztését, s ennek eredményeképpen a József körút - Népszínház utca - Csokonai utca által határolt területen Hauszmann Alajos tervei alapján felépült a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum. Az épület átalakítását és emeletráépítését idősebb Janáky István tervezte 1942-ben. Az intézmény alapításának 75. születésnapján vette fel az egyik legkiemelkedőbb magyar gépészmérnök, Bánki Donát nevét. Az 1969-ben megjelent törvényerejű rendelet a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről intézkedett. A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban rangot kivívott főiskola képzési területeit szélesítve 1991-től elhagyta nevéből a "gépipari" jelzőt.



Épületek a Tavaszmező utcában (Budapest VIII. ker.)

A Kandó Kálmán Főiskola Pártos Gyula által tervezett épülete A volt Kandó Kálmán Műszaki Főiskola egyik része ugyanebben a kerületben van, aránylag közel a volt Bánkihoz. Első jogelődjét, a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát 1898-ban hozták létre. 1900-1901-ben épült fel Pártos Gyula építőművész tervei szerint a ma is üzemelő, a VIII. ker., Tavaszmező utca 15. szám alatt lévő iskolaépület. (Kétemeletes, alápincézett, eklektikus épület. Külső burkolata nyers tégla, a főhomlokzaton és az első emeleti ablaksor alatt velencei üvegmozaik díszítéssel, mely Róth Miksa üvegművész műhelyében készült, a kapubejárat felett pirogránit díszítéssel.)



A volt Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Tavaszmező utcai épületeAz 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve: Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett. Az itt hamarosan létrehozott elektrotechnikai felső tagozat tekinthető a főiskola tényleges jogelődjének. 1937 nyarán új épületszárnnyal bővült az iskola a Tavaszmező utcai fronton, mivel a századfordulón tervezett épület a nagyszámú hallgatóságnak már szűknek bizonyult. Az új rész építészetileg illeszkedik, stílusában és külső kivitelében teljesen hasonló az 1901-ben építetthez. Az 1941/1942-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megnyílt a villamosipari középiskola, s az intézmény felvette Kandó Kálmán nevét. Ekkor a felső tagozatot is átszervezték, létrehozták az erősáramú villamosipari, a gyengeáramú villamosipari és a műszerészipari osztályt.

1945 után az iskola jelentős változáson ment keresztül a magyarországi társadalmi és gazdasági átalakulások következtében. 1948 szeptemberétől megkapta a Tavaszmező utca 17. számú iskolaépületet, mert az itt lévő Zrínyi Miklós Gimnázium megszűnt. Az eklektikus kétemeletes, alápincézett iskolaépület (1894-1896) tervezője Wellisch Alfréd műépítész.



Épületek a Bécsi úton (Budapest III. ker.)

A volt Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Bécsi úti épület

A volt Kandó Kálmán Műszaki Főiskola épülete távolabbról

Amikor a korábbi intézményekből 1969-ben megalakult a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, egy része a III. ker., Nagyszombat utca 19-ben kezdte meg működését, a volt Erősáramú Kar a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum helyén, az eredetileg az Árpád Gimnázium céljára épült tömbben. Itt jelenleg két épületet használ a főiskola: 3526 illetve 1927 m2 területtel. Az 1970-es években jelentős építési beruházásokat hajtottak végre a Főiskola minden telephelyén. A Nagyszombat utcai épületek közelében, a Bécsi út 94-96/a szám alatt 1977-ben készült el az óbudai fejlesztés, melynek hasznos alapterülete 4206 m2.

A volt Könnyűipari Műszaki Főiskola Az óbudai "telephely" másik tömbje szintén ugyanitt, a Bécsi út fölötti Doberdó utcában a volt Könnyűipari Műszaki Főiskola. Ennek elődjét, a Felsőfokú Könnyűipari Technikumot, a magyar könnyűipar első önálló felsőoktatási intézményét 1962-ben alapították. A kitűzött cél az volt, hogy a könnyűipar részére a bőrfeldolgozó-, a nyomda-, a papír-, a ruha- és a textilipar számára szaktechnikusokat képezzen. A több tagozat és ágazat növekvő létszámú évfolyamainak tanóráit saját épület híján egyre több helyen, szétszórtan tudták csak megtartani. Ezért a Technikum elhelyezésére építkezés kezdődött 1969 tavaszán a III. kerületi Doberdó utcában, történetesen igen közel a Kandó Főiskolához. Az 1972 októberére elkészült tömb főépületének alapterülete 8476 m2, míg a közvetlenül mellette álló kollégium 4445 m2.



A Budapesti Műszaki Főiskola fejlesztési tervei

2000. január 1-től létrehozott "Budapesti Műszaki Főiskola" (BMF) jelenleg öt Karból álló intézmény (Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar (a volt Bánki Főiskolából); Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar (a volt Kandó Főiskolából); Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar (a volt Könnyűipari Főiskolából); Keleti Károly Gazdasági Mérnöki Főiskolai Kar; Neumann János Informatikai Mérnöki Főiskolai Kar (a három integrálódott intézmény hasonló profilú egységeiből).

A hallgatói létszám elmúlt 10 évben megvalósult jelentős növekedése a BMF-ben megegyezik az oktatáspolitikai célkitűzésekkel. A BMF törekvése, hogy a gazdaság igényei szerint képezze a műszaki-gazdasági szakembereket, informatikusokat. E feladatok megoldásához, a hagyományos képzési programok korszerűsítéséhez, az új programok indításához új oktatási épületek megépítésére, kellő számú és nagyságú előadótermek, tantermek biztosítására, laboratóriumok kialakítására van szükség.

A BMF fejlesztésére a jelenlegi saját tulajdonú telkeken nincs lehetőség, a több telephelyes fejlesztést az is alátámasztotta, hogy Óbudán mintegy 6000 m2, illetve Józsefvárosban összesen kb. 3000 m2 önkormányzati tulajdonú építési telek szerezhető meg a meglévő épületek közvetlen szomszédságában. Ezeken a hallgatói létszámhoz igazodó és az integrált intézmény vezetésének, új karainak helyet adó új épület-beruházások valósíthatók meg.

A Tavaszmező utcai építési terület

A Tavaszmező utcai iskola másik szárnya, ahol egy esetleges további bővítésre is van hely.

A Tavaszmező utca 14-18. sz. telken, szemközt az eddigi épületekkel mintegy 2000 négyzetméter alapterületű új épület készül, 1-1 db 350, 220, 150 fős előadóval, szemináriumi termekkel, laboratóriumokkal, három vendégszobával és a szükséges kiszolgáló terekkel.

A Doberdó utcai építési területA Bécsi úton, az eddigi épületek közvetlen szomszédságában mintegy 6000 négyzetméter alapterületű új épület készül, 1-1 db 300 és 350 fős, 2-2 db 100 és 150 fős valamint 4 db 50 fős előadóval, irodákkal (rektori hivatal, gazdasági főigazgatóság), a Neumann János Informatikai Kar új helyiségeivel, továbbá a szükséges kiszolgáló terekkel.

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok