2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A 2004. március 22-én kelt 11.599/2004. számú körlevél

2005. augusztus 1.
Melléklet a 11.599/2004 számú ügyirathoz

Tájékoztató
az oklevélmelléklet kiadásáról


A feladat nemzetközi háttere
 
Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a már végzett diplomás szakemberek nemzetközi mobilitása. A jelenség azzal a következménnyel járt, hogy a nemzetközi szervezetek foglalkozni kezdtek a képesítések, a fokozatok, a tanulmányi teljesítményt igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerésének megkönnyítésével.
  • Az Európai Bizottság 1988-as kezdeményezése alapján kidolgozták az Európai Kredit Átviteli Rendszert (European Credit Transfer System, ECTS), amely lehetővé teszi a tanulmányi terhelések ekvivalenciájának egyszerű megállapítását.
  • Az Európai Régió Kongresszusa 1989-ben elfogadta az oklevélmelléklet első változatát, amelyet az Európa Tanács és az UNESCO közreműködésével állítottak össze.
  • 1994-ben elkészült az oklevélmelléklet (Diploma Supplement, DS) ma is használt egységes, angol nyelvű változata, amely a tanulmányi kötelezettségek legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről nyújt tájékoztatást; létrehozásában az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO európai szervezete, a CEPES vett részt.
  • 1997-ben Lisszabonban aláírták az "Egyezmény a felsőoktatási képesítések elismeréséről az Európai Régióban" című dokumentumot, amely meghatározta a felsőoktatási képesítések és fokozatok elismerésének új rendszerét. Az egyezmény hangsúlyozta a diplomamelléklet fontosságát.
  • 1999-ben megszületett a Bolognai Nyilatkozat, amelyet 29 ország írt alá. Az elfogadott feladatok között első helyen szerepelt a jól áttekinthető és összehasonlítható képzési rendszerek bevezetése, azzal a céllal, hogy könnyebb legyen a felsőoktatási képesítések és tudományos fokozatok elismerése. Az elismerési eljárás részeként javasolták a diploma kiegészítő betétlap, a Diploma Supplement alkalmazását.
  • A 2001-es Prágai Konferencián a megjelent 32 ország oktatási minisztere megerősítette a diplomák összehasonlíthatóságának jelentőségét. Javasolták, hogy a felsőoktatási intézmények az európai és a nemzeti szabályokat egyaránt használják fel a diplomák, a tanult tantárgyak és egyéb tanúsítványok elismertetésének megkönnyítése érdekében.
  • Az oktatási miniszterek utolsó, 2003. szeptemberében Berlinben lezajlott konferenciáján a diplomamellékletről határidőt is tartalmazó állásfoglalás született: "Azt a célt tűzik ki, hogy 2005-től minden felsőoktatási intézményt végző diák automatikusan és ingyenesen kapja meg az oklevélmellékletet. Ezt elterjedten használt európai nyelven kell kiállítani."
A feladat hazai jogi háttere
  • Magyarországon a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény foglalkozott először a diplomamelléklettel. A 97. § (5) bekezdése a következőket tartalmazta: "Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről tájékoztat." A törvény megjelenését követően az intézmények némelyike az oklevél és a leckekönyv angol nyelvű fordítását készítette el az oklevélmellékletet kérelmező hallgatóknak.
  • 2000-ben az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központja kiadta "Az oklevélmelléklet felhasználói kézikönyve" című tájékoztatót, amellyel segíteni kívánta a felsőoktatási intézményeket a tanúsítvány kiállításában. Az intézmények közül a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara vállalkozott arra, hogy a kézikönyvnek megfelelő formátumú, de még kézzel előállított oklevélmellékletet ad ki hallgatóinak.
  • A felsőoktatási törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény kiegészítette az oklevélmellékletre vonatkozó 1993-as szabályozást és a 97. § (8) bekezdésének beiktatásával kimondta a következőket: "A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni."
A hazai és a nemzetközi szabályozás egymáshoz való viszonya, a 2004-es feladat
 
Az előzőkben ismertetett hazai szabályozás abban tér el a nemzetközi gyakorlattól, hogy míg külföldön az idegen nyelvű oklevélmelléklet kiállítása a cél, addig a 2003-as XXXVIII. törvény 2004-től a magyar nyelvű oklevélmelléklet hallgatói kérésre történő ingyenes kiállítását teszi az intézmények feladatává, és emellett rendelkezik az angol nyelvű oklevélmelléklet ugyancsak kérésre történő, költségtérítéses kiadásáról.

Mivel számítanunk kell arra, hogy - a felsőoktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel élve - a hallgatók egy része már 2004-ben is kéri az angol nyelvű oklevélmelléklet kiadását, a magyar és az angol nyelvű dokumentumok kiállításának előkészítését igyekszünk egyidejűleg elvégezni.

Előfordulhat, hogy 2004 előtt diplomázottak is kérik az oklevélmelléklet utólagos kiállítását, amely a jelenlegi körülmények között csak a dokumentum kézi előállításával oldható meg. Az igény kielégítésére törvényi kötelezettség nincs, annak teljesítéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Természetesen hosszabb távon Magyarországnak is az a célja, hogy általánossá és ingyenessé tegye az idegen nyelvű oklevélmelléklet kiállítását. Az erre való felkészüléshez jelentős segítséget nyújthatnak a magyar nyelvű oklevélmelléklet előállítása során szerzett tapasztalatok.

Az oklevélmelléklet célja és fogalma
 
"Az oklevélmelléklet felhasználói kézikönyve" című 2000-ben megjelent kiadvány az oklevélmelléklet célját a következőképpen foglalja össze: Az oklevélmellékletnek az a célja, hogy kellően tárgyszerű információt adva hozzájáruljon a képesítések "átláthatóságához" és megalapozott elismeréséhez mind a továbbtanulás, mind a hivatás gyakorlása szempontjából. Azért készül, hogy az eredeti képesítés illetve oklevél mellékleteként leírja a képesítés megszerzője által folytatott és sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét és tartalmát. Az oklevélmelléklet nem tartalmazhat értékítéletet, nem tartalmazhatja az ekvivalencia, az egyenértékűség megállapítását, és nem sugallhatja az elismerés tényét.

Az oklevélmelléklet tartalma:
 
A hazai oklevélmelléklet kiállításánál követjük az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO/CEPES által kifejlesztett, "Az oklevélmelléklet felhasználói kézikönyve" által közzé tett modellt, azzal az eltéréssel, hogy a magyar nyelvű dokumentum kérdéseit a magyar felsőoktatás fogalomrendszeréhez igazítottuk (lásd az 1. számú mellékletet).

Az oklevélmelléklet kiadásának tervezett rendje
  1. Az oklevélmelléklethez szükséges adatokat az Oktatási Minisztérium által kidolgoztatott, a felsőoktatási intézmények számítógépes rendszere mellé telepített program biztosítja. A program segítségével a következő információkhoz lehet hozzájutni:
    • a hallgatók adatai: kigyűjtésük a számítógépes Tanulmányi Nyilvántartó Rendszer adatbázisából, az egyéni azonosító alapján, automatikusan történik; azokban az esetekben, amikor az adatok hiányoznak a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerből, összegyűjtésük manuálisan végezhető el.
    • a felsőoktatási intézmények adatai: ide soroljuk a szakképesítések, a szakok, a képzési programok stb. leírását és az intézmények - szabadon választható- rövid ismertetését; a magyar és angol nyelvű információkat, leírásokat részben az Oktatási Minisztériumnak, részben az intézményeknek kell elkészíteni az Oktatási Minisztérium által összeállított minta és szempontok alapján.
    • a magyar felsőoktatásra vonatkozó információk: a magyar felsőoktatás rendszerének magyar és angol nyelvű rövid leírását foglalja magában, beleértve a teljesítmény-értékelés ismertetését is; összeállítása az Oktatási Minisztérium feladata.
    • A fenti információkat várhatóan úgynevezett XML (eXtensible Markup Language) fájlokban helyezzük el. Az információk átalakítása erre a formátumra a központi előkészítés során történik.
  2. Az oklevélmelléklet kinyomtatása az Oktatási Minisztérium által kidolgoztatott, és a felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátott nyomtató-program felhasználásával valósul meg. A nyomtatásnál ajánlott lézernyomtatót használni.
  3. Az oklevélmelléklet nyomtatása nyomdától megrendelhető, sorszámmal ellátott, nehezen hamisítható papírra történik. A nyomdát az Oktatási Minisztérium kéri fel, a papír megrendelése a felsőoktatási intézmények feladata.
  4. Az oklevélmelléklet kiadásának előzőkben ismertetett rendjét - kiválasztott intézmények közreműködésével -2004 első felében kipróbáljuk. A felsőoktatási intézmények ezt követően kezdhetik meg alkalmazását. Ez az első szakasz arra is lehetőséget nyújt, hogy a helyi problémákat (pl. hiányzó helyi információk, a helyettesített tárgyak kezelése, hibás adatok javítása stb.) összegyűjtsük és orvosoljuk.
Az oklevélmelléklet kiadásának - az Oktatási Minisztérium irányításával történt - eddigi előkészítése

Az Oktatási Minisztérium által szervezett és irányított előkészítő munkák során az alábbi feladatokat oldottuk, illetve oldjuk meg.
  1. A hallgatói Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerekben (ETR, Neptun) létrehozattuk, illetve most hozatjuk létre azokat a felhasználói felületeket, amelyekre az oklevélmelléklet magyar és angol nyelvű kiadásához szükség van. A Neptun rendszert kibővítése ezekkel "mezőkkel" már megtörtént az intézményeknél, csupán az angol nyelvű tantárgynevek és más angol nyelvű információk "bevitele" hiányzik. Az ETR rendszer hamarosan szintén alkalmas lesz a fenti funkciók ellátására.
  2. Folyamatban van egy-egy olyan, a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerekhez kapcsolódó program kidolgozása, amely a rendszerből egységes formában "kiemeli" az oklevélmelléklet kiállításához szükséges adatokat.
  3. Folyik az előkészítése annak az intézmények számára térítésmentesen biztosítandó felhasználói programnak, amely a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerből "kiemelt" adatokból oklevélmellékletet nyomtat és egyben annak archiválását is elvégzi.
  4. Elkészült a hazai felsőoktatás magyar és angol nyelvű leírása, valamint az intézményi ismertetők összeállításának szempontrendszere (lásd a 2-3. számú mellékleteket).
  5. Megtörtént a magyar felsőoktatásban oktatott szakok magyar és angol nyelvű listájának összeállítása (lásd a 4-5. számú mellékletet).
  6. Elkészült egy magyar és angol nyelvű szószedet a magyar felsőoktatásban használatos legfontosabb fogalmakból (6. számú melléklet).
  7. Folyik az oklevélmelléklet egységes formájának megtervezése: nyomdai úton előállított speciális papír, tartalmi és formai szempontból egyaránt elfogadható nyomtatás, a melléklet lapjainak összefűzése stb.
A felsorolt előkészítő munkák helyzetéről a továbbiakban az Oktatási Minisztérium honlapján adunk folyamatos tájékoztatást (http://www.om.hu/oklevelmelleklet/)

A felsőoktatási intézmények legfontosabb feladatai
Az alább felsorolt feladatok többségében a hallgatókra és a felsőoktatási intézményekre vonatkozó adatok összeállítását és a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerbe vagy a szövegszerkesztős állományba történő "bevitelét" jelentik (A feladatok mellett feltüntetett "DS sorszám" az 1. számú melléletben csatolt oklevélmelléklet-minta sorszámaira történő hivatkozás.)
  1. Ellenőrizni kell a felsőoktatási intézményekben oktatott szakok magyar és angol nyelvű listáját és a korrekciós igényeket jelezni az Oktatási Minisztériumnak (DS 2.2.)
    Az Oktatási Minisztérium által összeállított, és levelünkhöz a 2. számú mellékletben csatolt angol nyelvű szaklista két részből áll. Külön listán szerepelnek a főiskolai (F) és az egyetemi (E) szakok. A felsorolásban a szakokat magyar elnevezésük szerint rendeztük ABC sorrendbe. A magyar névnél ragaszkodtunk a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditációs határozatában szereplő elnevezéshez. Az angol elnevezés meghatározásánál a következő forrásokra támaszkodtunk: a) a felsőoktatási intézmények által javasolt elnevezések (ezek sok esetben annyi változatot jelentettek, ahány intézményben oktatják a szakot); b) a külföldi felsőoktatási intézményekben használt elnevezések; c) a szaklistát ellenőrző angol nyelvi lektor javaslatai.
    Határidő: 2004. április 15.
  2. El kell végezni a tantárgyak - legfeljebb 60 karakteres - magyar neveinek ellenőrzését, a magyar nevek angolra fordítását és az adatok "bevitelét" a szövegszerkesztői állományba (DS 4.3.) Ez a következő három feladatot jelenti:
    • a magyar tantárgynevek hibáinak (pl. gépelési hibák, ékezethibák stb.) javítása, a rövidítések feloldása, a megjegyzések törlése a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerben
      Határidő: 2004. április 30.
    • a tantárgynevek angol nyersfordításának elkészítése, majd a nevek egyeztetése a tanszékekkel
      Határidő: 2004. június 30.
    • a tantárgyak angol neveinek "bevitele" a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerbe.
      Határidő: 2004. július 15. (Ha a helyi Nyilvántartó Rendszer fogadóképessége az angol elnevezésekre később születik meg, akkor az ettől számított 15 nap.)
    • Össze kell állítani a felsőoktatási intézmény által kiadott szakképesítések megnevezésének listáját, illetve a szakképesítésekkel járó címek leírását magyarul és angolul és "bevinni" a szövegszerkesztői állományba (DS 2.1.pont)
      Határidő: 2004. május 31.
    • Az Oktatási Minisztérium mellékelt szaklistája alapján ellenőrizni, illetve javítani kell a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszerben azoknak a szakoknak a magyar és angol elnevezését, amelyek elvégzését az intézmény által kiadott szakképesítések megkövetelik (DS 2.2.pont)
      Határidő: 2004. május 31.
    • El kell készíteni a képzési programok követelményeinek (képzési cél, kreditérték, szakmai gyakorlat, diplomamunka megvédése, záróvizsga letétele)leírását magyarul és angolul, és a leírásokat "bevinni" a szövegszerkesztői állományba (DS 4.2.pont)
      Határidő: 2004. május 31.
    • Azokban az esetekben, ahol lehetséges, meg kell határozni magyarul és angolul a szakképzettséggel együtt járó szakmai jogosultságokat és "bevinni"a szövegszerkesztői állományba. (DS 5.2. pont)
      Határidő: 2004. május 31.

      Javasoljuk, hogy a fenti információk összeállításához - lehetőség szerint - használják fel a képesítési követelményeket.
    • Nem kötelező, de javasoljuk elkészíteni a felsőoktatási intézmények rövid, leíró jellegű ismertetését és "bevitelét " a szövegszerkesztői állományba. (DS 6.1.) A leírás szempontrendszerét mellékeljük (3. számú melléklet).
      Határidő: 2004. május 31.
    • Az oklevélmelléklet kiadásának szabályozásával kapcsolatos feladatok:
      • az angol nyelvű oklevélmelléklet árának meghatározása (az Oktatási Minisztérium által biztosított programokat az intézmények költségtérítés nélkül kapják meg; az oklevélmelléklethez felhasznált nyomdai előállítású papír oldalanként körülbelül 20 forintba kerül; az oklevélmelléklet terjedelme várhatóan 5-6 oldal lesz),
      • a magyar és angol nyelvű oklevélmellékletek másod- és további példányainak beárazása,
      • az oklevélmelléklet igényléséhez időpont, helyszín és hivatali felelős megjelölése,
      • az oklevélmelléklet kiadójának megbízása (javaslat: kari vezető, kari vezető-helyettes, tanulmányi osztály, vagy ezzel egyenértékű hivatal vezetője).
      Határidő: folyamatos
      A felsőoktatási intézmények további feladata az oklevélmelléklet kiadásának és archiválásának megszervezése lesz. Ennek határidejét addig nem tudjuk megjelölni, amíg a feltételét jelentő nyomtató/archiváló program nem készül el. A program első változatának elkészítése várhatóan két hónapot vesz igénybe. Úgy véljük, az volna a leghatékonyabb megoldás, ha a nagyobb egyetemek az oklevélmelléklet nyomtatását és archiválását egyaránt magában foglaló szolgáltatást indítanának, és a közeli kisebb intézmények megállapodnának velük a szolgáltatás igénybevételéről.
Hosszabb távú feladatok
A hosszabb távú feladatok az oktatási miniszterek berlini konferenciájának határozatából következnek. Ahhoz, hogy az idegen nyelvű oklevélmelléklet kiadását általánossá és ingyenessé tegyük, az alábbiakra van szükség.
  • A Nemzeti Univerzitas Program keretében készülő új felsőoktatási törvényben szabályozni kell az oklevélmelléklet - berlini határozatnak megfelelő- kiadását.
  • A világhálón (WEB) meg kell jelentetnünk a magyar felsőoktatás és intézményei leírását, legfontosabb adatait.
  • Az intézmények honlapján is hozzáférhetővé kell tenni az eligazítást nyújtó intézményi információkat. Ide sorolható a felsőoktatási intézmény felépítése, a képzés rendszere, a tanszékek illetve az oktatók szerint rendszerezett tudományos és oktatási tevékenység, a kapcsolatfelvételhez szükséges címek, elérhetőségek stb. A WEB-oldalak kialakításához segítséget nyújthat az Európai Kredit Átviteli Rendszer (ECTS) legutoljára kiadott Felhasználói Kézikönyve (Users'Guide), melyben meghatározták, mit kell tartalmazni az úgynevezett Intézményi Információs Csomagnak (Information Package).
  • Tervezzük, hogy a Tanulmányi Nyilvántartó Rendszer most létrejövő idegen nyelvű adatbázisa alapján elkészítünk egy olyan mintát, amely bemutatja, milyen jellegű és terjedelmű legyen a honlapon közzé tett Intézményi Információs Csomag. A minta alapján a felsőoktatási intézmények minden nehézség nélkül el tudják készíteni saját információs csomagjukat, amely az Erasmus programban való részvételnek is feltétele. A Intézményi Információs Csomag részét képezi az úgynevezett Kurzus Katalógus (Course Catalog), mely az oklevélmellékletnél sokkal részletesebb információt tartalmaz és elektonikus formában is elkészíthető.
  • Tervezzük azt is, hogy az Oktatási Minisztérium honlapján olyan információkat helyezünk el, melyek alapján az oklevélmellékletek valódisága ellenőrizhető. Ehhez arra van szükség, hogy a felsőoktatási intézmények rendelkezésünkre bocsássák az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat. Az első lépést szintén egy mintarendszer létrehozása jelenti majd.
Mellékletek:
  1. A Magyarországon kiadandó oklevélmelléklet mintája (PDF, 96,7 kB)
  2. A magyar felsőoktatás rövid leírása magyarul és angolul
  3. A magyar felsőoktatásban oktatott egyetemi szakok magyar és angol nyelvű listája
  4. A magyar felsőoktatásban oktatott főiskolai szakok magyar és angol nyelvű listája
  5. A magyar felsőoktatásban használt fogalmak magyar és angol nyelvű szószedete
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok