Budapest, 2005. január 12. - A L'ORÉAL Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság közös ösztöndíjprogramjában három, anyag- vagy élettudomány témájában kutató hölgy kapta az egyenként több ezer értékű ösztöndíjat. Az idén második alkalommal meghirdetett pályázaton olyan 30, 35 és 45 év alatti kutató nők nyújthatták be jelentkezésüket, akik a magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.

 

A Magyarországon első ízben két éve meghírdetett, a L'ORÉAL-UNESCO nemzetközi együttműködésének keretében létrehozott kutatói ösztöndíjprogram védnökei Dr. MAGYAR Bálint oktatási miniszter és dr. TELEGDY Gyula, az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnöke. A külföldön már többéves hagyománnyal rendelkező pályázatra olyan nők jelentkezését várták, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak.

 

Az egyedülálló kezdeményezés célja, hogy felhívja a társadalom és a gazdasági szféra figyelmét a tudományos életben gyakran háttérbe szoruló tehetséges nők kutatási eredményeire és elismertesse azokat. A beadott pályázatok alapján szakmai zsűri választotta ki azt a három kutatót, akik a két 3500, illetve az egy 4000 eurós ösztöndíjat átvették. A program lezárására hivatalos díjkiosztó ünnepségen került sor 2005. január 12-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

A Prof. Dr. Ádám Veronika akadémikus vezette szakmai zsűri Dr. SPERLÁGH Beátának, az ATP molekula jelátviteli szerepének vizsgálatáért a központi és perifériás idegrendszer működésében, Dr. REGLŐDI Dórának, a PACAP (hipotalamikus neuropeptid) idegrendszeri védő hatásának tanulmányozásáért és SCHLOSSER Gittának, a toxikus fehérjék kimutatása és vizsgálata tömegspektrometriás módszerrel - tárgyban végzett kutatásai alapján ítélte oda az elismerést. Tudományos munkájuk mellett Dr. Sperlágh Beáta két gyermeket nevel, Dr. Reglődi Dóra egy gyermek édesanyja.

 

(Schlosser Gitta, dr. Reglődi Dóra, dr. Sperlágh Beáta)

Dr. DOBREV Klára, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének felesége beszédében kiemelte, hogy aki a tudománnyal és a kutatással foglalkozik, az gyermekeink jövőjével is foglalkozik.

 

Béatrice DAUTRESME a L'ORÉAL Csoport kommunikációs és külkapcsolatokért felelős elnökhelyettese: A L'ORÉAL Csoport számára kiemelten fontos az UNESCO-val való partnerség, melynek keretében világszerte támogatjuk és bátorítjuk a kutatásban tevékenykedő nőket. A L'ORÉAL 14 kutatóközpontjában dolgozó 2900 kutató 55%-a nő, így alkalmunk van látni nap mint nap azt az egyedülálló hozzájárulást, amellyel ők a tudományos életet gazdagítják.

 

Dr. RÁNKY Katalin, a L'ORÉAL Magyarország vezérigazgatója így indokolta az Ösztöndíj létrejöttét: "Magam vegyészmérnök (is) vagyok, egy évtizeden át foglalkoztam analitikai kutatásokkal. Azóta is szívügyem maradt a tudomány. A L'ORÉAL-nál dolgozó nőként büszkeséggel tölt el, hogy a világon nők milliói részesednek "a tégelybe zárt tudományból", hiszen nagyon sokan szépülnek a L'ORÉAL készítményeivel. Éppen ezért teremtettünk forrásokat ahhoz, hogy Magyarországon, a magyar tudós hölgyek között is meghirdethessük a L'ORÉAL - UNESCO Ösztöndíjat a Nőkért és a Tudományért."

Az UNESCO képviseletében Dr. GRESICZKI Péter, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára hangsúlyozta: "Az UNESCO, az ENSZ oktatási, kulturális, tudományos és információs szakosított szervezete tudatában van annak, hogy a nők a tudományos életben még az európai országokban is hátránnyal indulnak. Ezért indította útnak a "Nők, tudomány, technológia" elnevezésű programját, amelynek keretében az ezzel a tudománypolitikai-szociológiai kérdéssel foglalkozó egyetemi tanszékek hálózatát hozta létre (az "UNESCO Chair" hálózat részeként). Külön öröm számunkra, hogy a L'ORÉAL magyarországi képviseletével hagyományt teremtettünk, megalkotva a FWIS pályázat hazai változatát a magyar kutató nők részére is. A Magyar UNESCO Bizottság nevében örömmel köszöntöm az idei nyerteseket, és további pályájukhoz sok sikert kívánok."

 

Zachár Aranka

L'ORÉAL kommunikációs vezető

30 966 4014

 

 

 

 Az ATP molekula jól ismert, mint a sejtek központi energiavalutája, amely az energia termelő biokémiai folyamatokból átváltja az energiát a különböző életműködésekhez szükséges mechanikai és kémiai energiává, mint például az izomösszehúzódás, vagy az idegsejtek működésének alapját képező nyugalmi membrán potenciál fenntartása. Ugyanez a molekula ugyanakkor a sejtek közötti információátviteli anyagként is fontos szerepet játszik a központi és perifériás idegrendszer működésében, sőt az azokkal kapcsolatban lévő nem idegi szervek, mint pl. az immunrendszer működésében is. Dr. Sperlágh Beáta kutatásai ennek a jelátviteli szerepnek az igazolásához szolgáltattak igen fontos bizonyítékokat. Így többek között egy magas érzékenységű neurokémiai módszer segítségével kimutatta, hogy az ATP idegi aktivitás során felszabadul az idegsejtekből az agy számos területén, ezt követően kapcsolódik specifikus jelfelismerő molekuláihoz, a P2 receptorokhoz, majd inaktiválódik a sejt közötti térben egy metabolizáló enzimrendszer segítségével. Leírta emellett az ATP hatását egyéb neurotranszmitterek felszabadulására és azonosította az ezekben szerepet játszó P2X receptorok típusait. Felismerte, hogy az ATP felszabadulás a sejtekből nemcsak a normális idegi aktivitás, hanem számos kóros inger, mint pl. gyulladás, vagy energia hiány hatására is létrejöhet. Legújabb vizsgálatai az ATP receptorok idegrendszeri betegségek gyógyszeres terápiájában történő felhasználását célozzák, különös tekintettel az idegsejtek számszerű pusztulásával járó neurodegeneratív betegségekre. Ezek a rengeteg idős embert érintő kórképek, melyek közé tartozik az Alzheimer kór, vagy a vérellátási zavar következtében létrejövő idegsejtpusztulás, oki kezeléssel sajnos ma még nem gyógyíthatóak. Az ATP-t kötő P2X receptorok befolyásolása azért tűnik igen ígéretes lehetőségnek ezeknek a betegségeknek a gyógyítására, mivel általuk az idegsejtelhalás bonyolult, eddig visszafordíthatatlannak tűnő eseménysorába több támadásponton is be lehet avatkozni: a P2X receptorok gátlásával az idegsejtelhalást előidéző kóros idegsejtkisülés, a sejtelhalási folyamatot súlyosbító gyulladást keltő anyagok szintézise, valamint az immun illetve gliasejtek kórós szöveti védekező reakciója egyaránt meggátolható. Sőt, mivel a P2X receptorok a fájdalomérzés közvetítésében részt vevő idegi pálya aktivitását is befolyásolják egyéb érző funkciók épen hagyása mellett, az ezeken a receptorokon ható gyógyszerek alkalmazása fájdalomcsillapítóként is hasznosnak tűnik. A kutató ezeknek a hatásoknak a feltárása és gyógyszercélpontként történő hasznosítása céljából kutatásaiba, melyet többek között a Volkswagen Alapítvány forrása is támogat, több nemzetközi együttműködő kutatólabort, illetve ipari partnereket is bevont.

A kutató általános orvosként végzett a Semmelweis Egyetemen 1987-ben, majd tudományos pályafutását Vizi E. Szilveszter akadémikus neurofarmakológiai munkacsoportjában kezdte meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetében, ahol a purinerg jelátvitellel foglalkozó kutatásokba kapcsolódott be. Ugyanezt a kutatási témát folytatta és vitte sikerre önálló tudományos irányvonalként kandidátusi fokozatának megszerzését követően, majd ebből a témából szerzett MTA nagydoktori fokozatot is 2004-ben. Ezenkívül az utóbbi években az abuzusdrogok, így a nikotin és a kannabinoidok agyi hatásmechanizmusával kapcsolatban is gyümölcsöző kutatásokat folytat. Több alkalommal dolgozott külföldön, a new yorki Center for Neurochemistry vendégkutatójaként. Jelenleg a Molekuláris Farmakológiai kutatócsoportot irányítja és emellett az intézet tudományos igazgatóhelyettesi feladatait is ellátja. 1997 óta mind az egyetemi alapképzésben, mint a posztgraduális képzésben oktat. Elismertségét több rangos kutatási díj és ösztöndíj mutatja, így az 1992-ben elnyert IBRO-Mcarthur ösztöndíj, a 1998-ban elnyert TEVA-Biogal Természettudományos Kutatási Díj, illetve a 2000-ben elnyert Széchenyi Professzori ösztöndíj.

 

 

 

A PACAP (pituitary adenylate cyclase activating peptide) egy olyan peptid transzmitter, melynek hatását először a hipofízisben írták le, de más szövetekben is fontos szerepet játszik a sejtműködés szabályozásában. Dr. Reglődi Dóra 1989-90-ben 16 hónapos tanulmányúton vett részt az Amerikai Egyesült Államokban, és ott kezdte el tanulmányozni e peptid idegsejteket védő hatásait. Hazatérte után e kérdés vizsgálatát folytatta. Kimutatta a PACAP védő hatását számos sejtkárosodással járó kóros folyamat során, és azonosította a hatások hátterében álló biokémiai folyamatokat. Munkájának eredményességét nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent közleményei tanusítják. További kutatásainak fő célja olyan védő mechanizmusok feltárása, melyek terápiásan felhasználhatóak az agyi keringés elégtelensége, az újszülöttkori agykárosodás, a Parkinson kór és más sejtkárosodással járó betegség terápiájában. Dr. Reglődi Dóra angol, spanyol és német nyelven felsőfokú, francia nyelven középfokú nyelvismerettel rendelkezik. Tudományos munkája mellett magyar, angol és német nyelven végez kiemelkedő színvonalú oktató munkát munkahelyén, a Pécsi Tudományegyetem Humán Anatómiai Intézetében, melynek elismeréseként az elmúlt 5 évben 4 alkalommal nyerte el az egyetem végzős orvostanhallgatóinak szavazatai alapján a kiváló gyakorlatvezető kitüntetést.

 

 

 

 

A Staphylococcus aureus az egyik legveszélyesebb emberi megbetegedéseket is okozó baktérium. A fertőzés által okozott tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és a jóindulatú bőrelváltozásokon keresztül olyan potenciálisan halálos kimenetelű megbetegedésekig terjednek, mint a toxikus sokk szindróma. A fertőzések hatékony kezelését megnehezíti, hogy egyes baktérium-törzsek szinte az összes általunk ismert antibiotikummal szemben ellenállóak, és a gyorsan kialakuló rezisztencia miatt gyakran kórházakban okoznak súlyos fertőzéseket. A megbetegedésekért a baktérium által termelt fehérjék tehetők felelőssé, elsősorban az ún. enterotoxinok. Ezek a fehérjék szuperantigénként viselkedve erősen stimulálják a szervezet védekezőrendszerét meghatározó T-sejtek szaporodását, függetlenül a sejtek antigén-specifikusságától. A pályázat egyik fő célja a különböző Staphylococcus aureus törzsek által termelt exoproteinek (vagyis a baktérium által a környezetbe kiválasztott fehérjék) azonosítása, és a sejtméregként működő fehérjék termelődésének összehasonlító vizsgálata. Az élelmiszerekben elszaporodó baktériumok által termelt toxinok súlyos ételmérgezési tüneteket váltanak ki, és feltétezik, hogy ez a baktérium okozza a halálos kimenetelű ételmérgezések döntő hányadát. Az ételmérgezések megelőzését, illetve kezelését megnehezíti, hogy az esetek nagy részében a tüneteket már nem az élő és fertőzőképes baktériumok, hanem az általuk termelt, hőkezeléssel el nem távolítható toxikus fehérjék okozzák. Az egyik legfontosabb veszélyforrást a tejtermékek jelentik, mivel a tej ideális táptalaj a baktérium számára, azonban a toxinok kimutatására szolgáló gyorstesztek az ilyen magas zsír- és fehérjetartalommal rendelkező élelmiszerek esetén gyakran adnak hamis eredményt. A pályázat második fő célja éppen ezért olyan új, általánosan alkalmazható módszer kidolgozása, amely lehetőséget ad a Staphylococcus aureus törzsek által termelt legjellemzőbb enterotoxinok egyszerű kimutatására akár élelmiszerek esetén is. A fehérjetoxinok gyors kimutatási lehetősége ma már nemcsak az élelmiszerek szükséges kontrollálása miatt játszik egyre nagyobb szerepet, hanem azért is, mert ezeket a fehérjéket - illetve magát a baktériumot is - potenciális biológiai fegyverként tartják számon.

 

Schlosser Gitta 1999-ben kapcsolódott beaz elte Szerves Kémiai Tanszékén működő MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkájába. Kísérleti kutatómunkája herpes simplex glikoproteinből (gD) származó lineáris és ciklusos epitóp peptidek szintézisére és kémiai jellemzésére irányult. E vegyületek alkalmasak lehetnek korszerű immundiagnosztikai módszerek, illetve mesterséges vakcinák kialakítására. Eredményeiről már diákként tartott előadást a MTA Peptidkémiai Munkabizottságának tudományos ülésén, majd tudományos diákköri dolgozatban (OTDK 2. díj) számolt be. Kutatómunkája és tanulmányai alapján elnyerte a Köztársasági Ösztöndíjat és az ELTE TTK Kar Kiváló Hallgatója címet. 2001-től az ELTE Kémiai Doktori Iskola keretében készíti.

Kimagasló tudományos tevékenységét 14 külföldi folyóiratban megjelent cikk, 19 nemzetközi és 22 hazai konferencián tartott előadásban jelzi.