2022. május 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A Miskolci Egyetem

2002. október 8.

A Miskolci Egyetem



A Miskolci Egyetem jogelődjének tekintett Selmecbányai Bányászati-Kohászati Akadémiát 1735-ben hozta létre a bécsi udvari kamara. Ez volt Magyarország első, nem egyházi felügyelet alatt álló felsőoktatási intézménye, és egyben a világ első műszaki főiskolája is. Az intézmény fő célja a Habsburg Birodalom területén jelentős nemesfém- és rézbányászathoz szükséges szakemberek képzése volt.

Az 1867-es kiegyezést követően az Akadémia Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola néven a magyar állam tulajdonába került. Az oktatásban bevezették a magyar nyelvű képzést, majd az eddigi egységes bányászképzés helyett négy szakirányt indítottak, illetve az erdészszakot is kétfelé választották. A századfordulóra új épületeket és korszerű felszerelést kapott az intézmény, amelynek ekkor már több mint félezer hallgatója volt.

Az Egyetemváros madártávlatból

A felfelé ívelő pályát az első világháború törte ketté. A határrendezést követően 1919-ben a határon túlra kerülő Selmecbányáról a Főiskola kénytelen volt Sopronba átköltözni. 1949-ig "a hűség városa" adott otthont a főiskolának. Az országgyűlés az 1949. évi 23. törvényben Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését határozta el Miskolcon. A törvény előírta, hogy ". a felsőfokú szakemberképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni, amely Bánya- és Kohómérnöki Karra, valamint az újonnan létrehozandó Gépészmérnöki Karra tagozódik."

Miskolcon a Gépészmérnöki Karon 1949-ben megkezdődött az egyetemi képzés a Földes Ferenc Gimnázium épületében, majd 1950-ben kijelölték az intézmény mai helyét. A 85 hektáros területen Janáky István tervei alapján indult meg az építkezés. A korábban Sopronban működő Bánya- és Kohómérnöki Kar véglegesen 1959-ben költözött Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyére.

Díszaula

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több karon és szakon folyt a képzés: a nyolcvanas évektől kezdve jogtudományt és közgazdaságtant, 1992- től bölcsészettudományt, 1997-től pedig zeneművészeti tanulmányokat is folytathatnak a hallgatók az egyetemen. A tervek között szerepel még a korábban gazdasági kényszerből megszüntetett egészségügyi képzés újjáélesztése, illetve a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola integrálásával az egységes tanító- és tanárképzés létrehozása.

Az elmúlt két évtizedben megkezdődött a kapcsolatfelvétel a környező felsőoktatási intézményekkel. Így körvonalazódtak egy észak-magyarországi egyetemi integráció keretei, amelynek eredményeként 1992-ben a Miskolci Egyetem partnerintézeteivel együtt életre hívta az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülést és a tagokkal karöltve jelentős átalakításokba kezdett. A fejlesztések kezdetben önerőből történtek, amelyhez az Oktatási Minisztérium által kiírt Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében most jelentős forrásokhoz jutott az intézmény.

A Bartók Béla Zeneintézet főhomlokzata

A fejlesztési program célja az oktatás és kutatás rugalmasságának, és a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a hallgatók életkörülményeinek javítása.

A képzési-kutatási feltételek javítására, fejlesztésére fordítják a pályázaton elnyert mintegy 7,5 milliárd forint jelentős részét. A program keretében Miskolcon, az Egyetemvárosban új előadókat építenek, és a régi előadókat, tantermeket is felújítják. A program keretében korszerűsítik a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet belvárosi épületét: beépítik a Zenepalota tetőterét, ennek révén kétszeresére nő majd a képzésre használható terület. A 2000-ben a Miskolci Egyetemhez csatlakozott Comenius Tanítóképző Főiskola új oktatási központhoz jut, ezáltal magasabb szinten képes lesz ellátni a regionális át- és továbbképzési feladatokat.

Az A4-es épület belső kialakítása

A pályázat kiemelt részét képviseli a könyvtárfejlesztés, amely két területen zajlik. Egyrészt felújítják és kibővítik a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárát, másrészt Sárospatakon új épületbe költöztetik a Comenius Főiskola nagyértékű tudományos gyűjteményét.

Az utóbbi években a diákok száma tartós és jelentős növekedésnek indult, ezért halaszthatatlanná vált a kollégiumi férőhelyek növelése is. A pályázat egy része ezért a meglévő kollégiumi épületeken tetőtér beépítéssel férőhelybővítést tervez, amely révén nyolcvan férőhellyel nő kollégiumonként a kapacitás, másrészt a kollégiumok belső komfortjának jelentős javítását kívánják megvalósítani.

A kollégiumok mögött a város

A tervezett beruházások befejeztével mind az oktatás, mind a kutatás körülményei számottevően javulnak, a diákok pedig a megfelelő tanulási környezeten túl szabadidejük kultúrált eltöltésére alkalmas lehetőségekhez jutnak.

 

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok