Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt Ungvári Imre!
A záróvizsga letétele és a nyelvi követelmények teljesítése között nincs határidő, akkor kapja meg oklevelét, amikor a nyelvi követelményt is teljesíti.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt „Wicus”!
A hivatkozott álláshirdetést nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium írta ki, így kérem, kérdésével keresse meg a pályáztató szervet (Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Telefon: (42) 598-930; E-mail cím: felsotiszavideki@zoldhatosag.hu).
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt Sándor Katalin!
Kérdésére a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet válaszolni.
Mivel nem írja, hogy a jelenlegi képzése államilag támogatott vagy költségtérítéses, ezért általában az mondható, hogy a törvény 55. § (2) alapján egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is.
Kérdésével kapcsolatosan különösen a törvény alábbi bekezdéseit ajánlom figyelmébe: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Mivel az alapképzés, a felsőfokú szakképzés és a mesterképzés különböző képzési ciklusok, ezért az alapvetően rendelkezésére álló 12 félévet ezen képzésekben egyidejűleg, illetve külön-külön is felhasználhatja. Ha már hetet elhasznált, akkor még maximum öt támogatott félévvel számolhat
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt Varga Tímea!
Kérdésére a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet válaszolni.
A törvény 55. § (2) alapján általában igaz, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is.
Kérdésével kapcsolatosan különösen a törvény alábbi bekezdéseit ajánlom figyelmébe: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Tehát az alapképzésben csak egy diplomát szerezhet állami támogatással (kivéve a párhuzamos képzést, de ez az Ön esetében már nem járható út). A fennmaradó 6 félévet felsőfokú szakképzés, illetve mesterképzés keretében használhatja fel.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt „cskmag”!
Sajnálattal tájékoztatom, hogy nincs lehetőség a nyelvi követelmény alóli felmentésre, mivel Ön 2003. július 1-jén ugyan hallgatói jogviszonyban állt, de nem töltötte be 40. életévét a szakra előírt képzési idő alatt.
A szakokra vonatkozó, a szakma döntése alapján meghatározott nyelvi követelményeket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek tartalmazzák. Ezek hatálya alól egyedi méltányosságból felmentés nem adható.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt „ritarigo”!
Az OKM Felsőoktatási Főosztályától kapott tájékoztatás szerint fejlesztőpedagógus képzés a jelenlegi jogi szabályozás szerint kizárólag szakirányú továbbképzés keretében történhet.
Az Ön oklevelében szereplő „Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztő pedagógiája” szakirány elvégzése megítélésünk szerint nem „váltja ki” a fejlesztőpedagógus szakképzettséget: a szakirány elvégzése önmagában ui. nem ad újabb (szakirányú) szakképzettséget.
Fejlesztő-pedagógus munkakör ellátásához tehát valóban el kell végeznie a fejlesztőpedagógus szakirányú továbbképzést. A képzési idő általában 4 félév. A képző intézményekről bővebb felvilágosítást az Oktatási Hivataltól kaphat (dr. Fekete Zsolt, tel: 374-2150, e-mail cím: Fekete.Zsolt@oh.gov.hu).
Alapképzésben szerzett szociálpedagógus oklevelével a közoktatásról szóló törvény 17. § (1) bek. f) pontjában foglaltak szerint napközi otthonban, tanulószobán vagy kollégiumban foglalkoztatható pedagógus-munkakörben.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "P. Anna"!
A levelében foglaltak szerint Ön a 2003/2004. tanévben kezdte meg a tanulmányait óvodapedagógus szakon, tanulmányai megkezdésekor a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) volt hatályban.
A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) 151. §-ának 3) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéssel – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t.
Az új Ftv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Az Ön nyelvvizsga kötelezettségére azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.
A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet tanító és óvodapedagógus szakra irányadó 13. számú mellékletének 9. pontja rendelkezik, illetve rendelkezett a szakcsoportra irányadó nyelvi követelményről. A rendelkezés szerint a szakcsoportban (kivéve a nemzetiségi tanító és nemzetiségi óvodapedagógus szakokat) egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga a nyelvi követelmény. Tanító, óvodapedagógus, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus szakokon az újabb oklevél megszerzésére irányuló képzésben az első oklevél megszerzésekor előírt nyelvi követelmények teljesítése az oklevél kiadásának feltétele.
A leírtak alapján az Ön óvodapedagógus szakos oklevele kiadásához egy idegen nyelvből alapfokú C típusú vagy középfokú A vagy B típusú államilag elismert, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga a nyelvi követelmény. Amennyiben az óvodapedagógus szak előtt már oklevelet szerzett, úgy a korábbi oklevél nyelvi követelményeinek teljesítése az oklevél kiadásának feltétele.
A jelenleg hatályos, az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet szerint óvodapedagógus szakon nyelvi követelmény egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, mely feltétele az oklevél kiadásának. A nemzetiségi szakirányon az idegen nyelv - kritériumfeltétel jellegén túl - kreditértékű szakismeret is. Azonban a fent leírtakra tekintettel még nem ezen szabályozás az irányadó Önre, hanem a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletben foglaltak.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt „corelces"!
Az Ön hallgatói jogviszonya a beiratkozással kezdődött a 2005/2006-os tanévben.
A felvétel időszakában az 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról volt érvényben:
27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója a felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű
alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre
… de tanulmányait A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg.
39. § (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.
Ez utóbbi törvény szerint a támogatási időre az alábbi rész vonatkozik:
55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.
(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
Ide kapcsolódik még a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet „A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről”
3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy…
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.
Mindent összevetve Ön a 12 félév finanszírozási lehetőségből 8 félévet már felhasznált, s így 4 félév finanszírozott képzése lehet, ami összefogott tanulással elegendő egy mesterképzési szak teljesítéséhez.
Üdvözlettel:
Dr. Palásti Kovács Béla
Tisztelt „Encu"!
Önre a 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet 2. a bölcsész szakcsoportra vonatkozó melléklet előírásai vonatkoznak, amely szerint főiskolai szakokon – mint az informatikus könyvtáros – középfokú C típusú nyelvvizsga a nyelvi követelmény. Feltételezem, hogy a félreértést az okozta, hogy a természettudományi karon, de a bölcsész szakcsoportba tartozó képzést végzett. A követelmények pedig a szakokra, nem az intézményekre, karokra vonatkoznak.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt „gabcsa"!
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg. Ekkor már nem volt határidő a záróvizsga és a nyelvvizsga bemutatása között.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt „Hermi”!
2006. március 1-je után megkezdett tanulmányokra már az vonatkozik, hogy a nyelvi követelményt teljesíteni kell, függetlenül a korábbi képzés nyelvi előírásától.
A záróvizsga letétele és a nyelvi követelmények teljesítése között nincs határidő, akkor kapja meg oklevelét, amikor a nyelvi követelményt is teljesíti. A szakmai tanulmányok lezárásáról az intézmény igazolást állít ki.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt Kovács István!
Kérdésére a tanulmányai megkezdésekor hatályos törvény ad választ.
A tanulmányai megkezdésekor hatályos, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése kimondta, hogy amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
Az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik
Az Ftv. értelmében abban az esetben mentesül a hallgató az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól, ha tanulmányai első évfolyamon történő megkezdése évében legalább a 40. életévét betölti. A 2003. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (6) bekezdése azt is kimondja, hogy az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató, illetve a tanulmányaikat a 2003/2004. évben első évfolyamon megkezdő azon hallgatókra is alkalmazni kell, illetve kellett, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik/betöltötték a 40. életévüket. Az Ön levelében foglaltak szerint tanulmányait 38 évesen, 2004-ben kezdte meg, míg a 40. életévet csak 2007-ben töltötte be, így ezen okból nem mentesülhet a nyelvvizsga teljesítése alól.
Kizárólag a felsőoktatási intézmény mentesítheti esetlegesen a hallgatót a nyelvvizsga kötelezettség alól, amennyiben azt szabályzata lehetővé teszi. Kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni az esetleges mentesítés ügyében.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt „sznéjudit”!
Kérdésére a tanulmányai megkezdésekor hatályos törvény ad választ.
A tanulmányai megkezdésekor hatályos, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése kimondta, hogy amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.
Az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik
Az Ftv. értelmében, abban az esetben mentesül a hallgató az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól, ha tanulmányai első évfolyamon történő megkezdése évében legalább a 40. életévét betölti. A 2003. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (6) bekezdése azt is kimondja, hogy az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató, illetve a tanulmányaikat a 2003/2004. évben első évfolyamon megkezdő azon hallgatókra is alkalmazni kell, illetve kellett, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik/betöltötték a 40. életévüket. Az Ön levelében foglaltak szerint tanulmányait 34 évesen, 2003-ban kezdte meg, míg a 40. életévet csak 2009-ben, a képesítési követelményben meghatározott képzési időt, valamint hallgatói jogviszonya megszűnését követően tölti be, így ezen okból nem mentesülhet a nyelvvizsga teljesítése alól.
Kizárólag a felsőoktatási intézmény mentesítheti esetlegesen a hallgatót a nyelvvizsga-kötelezettség alól, amennyiben azt szabályzata lehetővé teszi. Kérem, szíveskedjen az intézményhez fordulni az esetleges mentesítés ügyében.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt „vorsi”!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában meghatározott megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek szükségesek.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. § kimondja, hogy a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott vezető is aláírhatja az oklevelet. Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A kiadott igazolásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
A 63. § pedig rögzíti, hogy az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az egységes, osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél - jogszabályban meghatározottak szerint - munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
A fenti jogszabályok alapján szakmai véleményünk szerint az oklevél az, mely szakképzettséget és végzettséget igazol. Ebből következően az oklevél jogosít végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakör betöltésére. A felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást a közoktatási intézmény nem tekintheti végzettségnek, illetve szakképzettségnek.
Átmeneti szabályként a közoktatásról szóló törvény 127. §-ának (10) bekezdése – az ott írt feltételekkel – lehetővé teszi a pedagógus-képző felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójának alkalmazását is. Tekintettel arra, hogy a záróvizsga letételével megszűnik a hallgatói jogviszony, ezért nincs mód arra, hogy utolsó éves hallgatóként kerüljön sor a foglalkoztatásra.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Lokomotív"!
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezet 12. §-a szerint:
„A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.”
Kérdésére válaszolva közöljük, hogy a 3 gyermekes családban, ahol nappali rendszerű közoktatásban résztvevő két középiskolai tanuló és egy nappali rendszerű felsőfokú oktatásban részesülő tanuló végzi tanulmányait, a két közoktatásban résztvevő gyermek jogosult az ingyenes tankönyvellátásra. A felsőfokú tanulmányokat folytató tanuló kedvezményeit az illető intézmény szabályai befolyásolják.
Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "Kumullusz"!
A külföldön szerzett felsőfokú oklevél elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (MEIK) a feladata (www.ekvivalencia.hu; tel.szám: 061/374-2200).
Az erről szóló tájékoztatót és kéreleműrlapot letöltheti a MEIK honlapjáról, vagy közvetlenül az alábbi linkre klikkelve: http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres/kulfoldi_oklevelek.
Amennyiben további kérdése merülne fel, kérem, vegye fel a kapcsolatot a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal.
Üdvözlettel:
Szilágyi Judit
osztályvezető
Tisztelt "eve87"!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet válaszolni.
A törvény 55. § (2) alapján alapvetően egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Egyéb helyen a szabályozás ezt szűkíti, illetve bővíti is. Így pl. mind a 12 félév támogatás nem vehető igénybe alapképzés keretében. Az Ön által jelzett változat: 8 félév alapképzés + 4 félév mesterképzés, éppen a kívánatos összetétel, ez a 12 féléves támogatás célja.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.