2022. szeptember 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Felsőoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 14:04
Tisztelt "Anna89"!

A passzív félév nem számít bele az államilag támogatott képzésébe, az államilag támogatott féléveibe.

Amennyiben 4 félév után nem folytatja a tanulmányait a jogász képzésben akkor egy másik szakon 8 félévig lehet még államilag támogatott hallgató.

Egy szakon annyi ideig lehet államilag támogatott hallgató, amennyit az adott szak képzési és kimeneti követelményei meghatároznak.

Üdvözlettel:
Bakos Károly

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:22

Tisztelt "Szanten"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62.§-ának (3) bekezdése értelmében az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

Az Ön által leírtak szerint az oklevélről kiadott igazoláshoz csatolt értesítő levélben az egyetem a diploma átvétele időpontját szeptemberben jelölte meg. A rendelkezés alapján a záróvizsgát tett végzősnek – kérésére – 30 napon belül kézhez kell kapnia az oklevelet.

Tájékoztatom, hogy az oklevél kiadása ügyében megkerestem rektor urat.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:37
Tisztelt "abcdef"!

A szociális ösztöndíjra vonatkozó feltételek megváltoztak 2010. január 1-jével. A rendszeres szociális ösztöndíjra vonatkozó változás lényege az, hogy nem alanyi jogon jár a támogatás, hanem a hallgató szociális helyzetétől függően.

A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni
a) a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.

Minderről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló, 2007. augusztus 1-jétől hatályos, azóta többször módosult 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.

A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg, javasoljuk, hogy azt részletesen tanulmányozza.

A hallgató szociális helyzetét – a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten egységesen vizsgálja az erre kijelölt bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:34
Tisztelt "Zoltan868686"!

Ön, bár az előző évben vették fel, 2005-ben létesített hallgatói jogviszonyt BSc képzésben. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló, 2007. augusztus 1-jétől hatályos, azóta többször módosult 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint az a hallgató, aki e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és az akkor hatályos felsőoktatási törvény szerinti első alapképzésben vesz részt és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, az államilag támogatott hallgatónak számít. Tehát például ha a BSc szakja 7 féléves képzési idejű, akkor ehhez még további legfeljebb két félév állami támogatás jár, azaz összesen legfeljebb 4,5 évig lehet államilag támogatott. Így a 2005-ben elkezdett képzésének a 10. féléve ebben az esetben már csak költségtérítéses lehet.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:25
Tisztelt "Parazita3"!

A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (9) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója tanítási évben (szorgalmi időben) a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át. A törvény 80. § (1) bekezdése szerint a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését a jegyző, főjegyző látja el. A jegyző, főjegyző illetékességét a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 17/D. § (1) bekezdése szabályozza. A gimnázium, szakközépiskola ügyeiben, nyilvántartásba vételében a főjegyző az illetékes.
A fentieken kívül, az intézménybe történő beiratkozáskor szerződést írtak alá, amelyben meghatározták a jogokat és a kötelezettségeket, amelyek mind az Ön, mind az intézmény részére kötelező érvényűek.
Jelen esetben a fenntartóhoz fordulhat pontos információkért, hogy valóban tervezik-e az intézmény jogutód nélküli megszüntetését.
Amennyiben intézményváltásra kerülne sor, a http://w3.kir.hu/intezmenylista2/lista.asp?lst_id=29 internetes oldalon tud a felnőttoktatás munkarendje szerint érettségit adó intézményi listából másik iskolát keresni.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:21
Tisztelt "Darel"!

Ebben a kérdésben az Egészségügyi Minisztérium az illetékes.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:18
Tisztelt "Bocbog"!

Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.

Első kérdésével kapcsolatosan: a 2009. évi CXXXVIII. törvény decemberben módosította a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezését, így az 55. (2) bekezdése a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdőkre már az alábbiak szerint vonatkozik:

„Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok”.

A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. az FSZ keretében) az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számít, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!

A hallgatói jogviszony megszűnése nem a záróvizsgához, hanem a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez kötődik, s a törvény 60. § (4) szerint:”A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető.” A hallgatói jogviszony megszűnésének eseteit a törvény 76. paragrafusa részletezi.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József

 

matula üzenete
2010.03.10. 09:14
Tisztelt Szerkesztőség!

Segítségüket szeretném kérni. Jelenleg költségtéritéses levelező tagozatos 3. éves hallgató vagyok. A tanterv szerint 7 féléves a képzés. Utolsó félévben a szakmai gyakorlat letöltésére illetve az esetlegesen elmaradt tantárgyakat van lehetőségünk pótolni. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a szakmai gyakorlatomat előbb tudom igazolni (6. félévben) valamint nincs elmaradt tantárgyam, az iskola kötelezhet-e engem arra, hogy az utolsó féléves teljes féléves tandíjamat kifizessem, hiszen tudomásom szerint ebben az esetben a 7. félév passzív félévnek fog minősülni. A szakdolgozatot október végéig kell leadnunk.

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: Zsanett
Zoltan868686 üzenete
2010.03.09. 16:31
Tisztelt Szerkesztőség!

2010. 02. 24.-én intéztem önökhöz egy kérdést, amire még mindig nem kaptam választ.
Szeretném megtudni, hogy a közel jövőben kapok-e rá választ, vagy önök sem tudnak az említett kérdésben segíteni?

Tisztelettel: Zoltán
A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:22
Tisztelt "JZsofi"!

Tájékoztatom, hogy a 2009. évi CXXXVIII. törvény decemberben módosította a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) kérdésével kapcsolatos rendelkezését, így az 55. (2) bekezdése a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdőkre már az alábbiak szerint vonatkozik:

„Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok”.

Ez a rendelkezés a végeredménye a jogalkotó azon törekvésének, amely korlátozni kívánta a tanulmányok elnyújtását, az összes támogatási idő egy képzési cikluson belül történő felhasználását, tehát egy képzési cikluson belül csak egy képzés folytatható állami támogatással, kivéve az államilag támogatott párhuzamos képzés esetét.
Mivel Ön korábban megkezdte párhuzamos tanulmányait, ezért az Ön kérdésére alapvetően a törvény alábbi rendelkezései adnak választ: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...”.
Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.

Mivel Önre nem vonatkozik az 56.§ (3) bekezdése szerinti kedvező lehetőség, ezért párhuzamosan folytatott tanulmányai külön féléveknek számítanak. A két képzésben így akár a 12 félévét is felhasználhatja, mindaddig, amíg egyik képzésében nem kap végbizonyítványt, illetve ki nem meríti a fenti (4) bekezdés szerinti feltételt.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:15
Tisztelt Pólya Franciska!

Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet...”.

Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.

A fentiek alapján tehát látszik, hogy meg kell különböztetni az egyén rendelkezésére álló támogatási időt és az egy képzéshez felhasználható támogatási időt. Amennyiben valaki kimerítette az egy képzéshez rendelkezésére álló féléveket, de még van felhasználható támogatási ideje, akkor ezt már csak egy másik képzési ciklus során áll rendelkezésére. Pl. ha valaki elsőként alapképzésben vett részt, akkor a még felhasználható féléveit felsőfokú szakképzésben, vagy mesterképzésben veheti igénybe.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:12
Tisztelt "Antsa"!

Tájékoztatom, hogy kérdéseire a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet...”.

Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.

A fentiek alapján tehát látszik, hogy meg kell különböztetni az egyén rendelkezésére álló támogatási időt és az egy képzéshez felhasználható támogatási időt. A hosszú képzési idő miatt ez az Ön esetében egybeeshet. Egyidejűleg, egy képzésben a hallgató vagy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vehet részt. Ha Ön költségtérítést fizetett, akkor nyilván az utóbbi volt.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:05
Tisztelt "KITI "!

A Gazdálkodási és menedzsment szak képzési és kimeneti követelményei szerint az oklevél kiadásának (alapfokozat megszerzésének) feltétele államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

A szak képzési és kimeneti követelményeit megtalálhatja az OKM honlapján a Képzési és kimeneti követelmények cím alatt.

Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 14:59
Tisztelt "koczka82"!

Amennyiben valaki felsőfokú szakképzésben szakképzettséget (szakképzettséget igazoló bizonyítványt) szerez, alapképzésbe történő felvétele esetén – amennyiben szakirányban tanul tovább – a szakképzésben szerzett 30-60 kredit beszámítását kérheti.

Alapképzésre a felvételre vonatkozó mindenkori szabályok szerint lehet jelentkezni, hasznos lehet a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tanulmányozása, ahol a lehetőségekkel, a pontszámítással kapcsolatos minden lényeges információ megtalálható. Javasoljuk még a http://www.felvi.hu/ honlapot, ahol ugyancsak minden lényeges információ megtalálható.

Üdvözlettel:
Dr. Veres Pál
szakmai tanácsadó

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 14:32
Tisztelt "indigo1"!

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. Rendelet) rögzíti a tanári mesterszak alapvető szerkezetét és az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. ( IV. 3.) OM rendelet 4. számú melléklete (továbbiakban: Rendelet) rögzíti a tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményeit. A Korm. Rendelet 12. § (3) bekezdése alapján a tanári mesterszak két szakképzettséget nyújt. A 13. § szerint a tanári szak három elemből áll:

a) a tanári szakképzettség szerinti - a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló - szakterületi ismeretekből, amelynek két tanári szakképzettség megszerzése esetén a kreditértéke 80;
b) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteiből, amelynek kreditértéke 40;
c) a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlatból, amelynek kreditértéke 30.
E paragrafus (9) bekezdése pedig kimondja, hogy tanári szakképzettség megszerzését követően újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanári képesítés követelményei teljesítettnek tekintendők. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését a tanári szak képzési és kimeneti követelményeinek az adott tanári szakképzettségre vonatkozó sajátos követelményei határozzák meg.

A szabályozás tehát alapvetően két szakképzettség elvégzéséről rendelkezik a tanári mesterszakon belül. A Rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja pedig rögzíti, hogy a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon, két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor a képzési idő 5 félév, a teljesítendő kreditek száma pedig 150 kredit, melyből a szakterületi kreditek együttesen 80, a pedagógiai és pszichológiai kreditek 40, az összefüggő szakmai gyakorlat pedig 30 kredit értékűek. A Rendelet szerint a mester szintű tanári végzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés 2 félév és 60 kredit, melyben a szakterületi kreditek értéke 40, a pedagógiai és pszichológiai 0, az összefüggő szakmai gyakorlat pedig 20.

Azonban a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (továbbiakban: Ftv.) 58.§ (4) bekezdése értelmében a hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében - költségtérítés fizetése nélkül - az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.

A felsőoktatási törvény rendelkezik az állami támogatás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról és a térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatásokról [Ftv. 125.§ (3) bek.] Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető:

a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek - a hallgató választása alapján - nem magyar nyelven történő oktatása,
b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek),
c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben,
d) kollégiumi és szakkollégiumi elhelyezés, ennek keretei között a kollégium létesítményeinek - így különösen a könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények - eszközeinek használata,
e) a kötelező, illetve e törvény alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.

A fenti szabályozás alapján, a kreditrendszerű oktatás keretei között a hallgató dönthet arról, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteken felül milyen tárgyakat vesz fel, illetve miért vállal önmaga is többletterhet. Tehát a 10%-os szabadon választható kreditmennyiség terhére, mely a 150 kredites képzés esetén 15 kredit, Ön költségtérítés nélkül is jogszerűen felveheti a spanyoltanár szakképzettséghez tartozó 40 kredites tanulmányokból.

A spanyoltanári szakképzettség megszerzésének azonban minden esetben feltétele kell, hogy legyen a tanári mesterszak spanyoltanári szakképzettségére való felvételi eljárásbeli jelentkezés. Amennyiben a tanári mesterszakra való felvételt követő két félévben nyújtja be jelentkezését, akkor párhuzamos hallgatói jogviszonyban végezheti tanulmányait. További lehetősége, hogy az angoltanári és a választott második tanári szakképzettség megszerzésére folytatott képzés végén, az oklevél birtokában jelentkezik újabb szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésre, melyben a spanyoltanár szakképzettséghez tartozó 40 kredit, (illetve amennyi abból még visszamaradt) és a szakmai gyakorat teljesíthető egy további év alatt.

Üdvözlettel:
Stéger Csilla
képzési referens

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 14:22
Tisztelt "BBarby"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 125-126. §-ai szerint a vizsgák első alkalommal történő letétele, illetve az első javítóvizsga az államilag támogatott képzésben ingyenes, míg a költségtérítéses képzésben a költségtérítés tartalmazza annak költségét, tehát nem kell külön fizetni. A második vagy további javítóvizsgáért azonban már kérhet díjat a felsőoktatási intézmény. Ezen utóbbi esetre vonatkozik a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésének szabálya, melynek alapján nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség e tételre. Ugyanakkor minden intézménynek van lehetősége – alapos indok esetén – méltányossági eljárásra. A pontos részletekért érdemes áttanulmányoznia a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatát.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
 

 

Atilosz üzenete
2010.03.07. 23:51
Tisztelt Szerkesztők!

2007 szeptemberében felvételt nyertem programtervező informatikusi alapképzésre, eddig 4
államilag finanszírozott félévet használtam el.
Arra a következtetésre jutottam, hogy nem szeretném tanulmányaimat ezen a szakon folytatni.
Amennyiben 2010 szeptemberében felvételt nyerek egy másik szakra, lehetőségem nyílik e arra,
hogy azt a szakot államilag finanszírozottan járjam ki?

Várom mielőbbi válaszukat.

Tisztelettel: Szél Attila László
A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 15:59
Tisztelt Kosán Gergely!

A szociális ösztöndíjra vonatkozó feltételek valóban megváltoztak 2010. január 1-jével. A nagycsaládosnak minősülő hallgatók esetében a változás lényege az, hogy nem alanyi jogon jár a támogatás, hanem a hallgató szociális helyzetétől függően.

A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni
a) a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.
A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.

A hallgató szociális helyzetének megállapításának részletes szabályait az intézmény térítési és juttatási szabályzata határozza meg, javasoljuk, hogy azt részletesen tanulmányozza.

A hallgató szociális helyzetét – a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, intézményi szinten egységesen vizsgálja az erre kijelölt bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Az intézményi vagy kari pontozási táblázatot a HÖK-től tudja megkapni. A pontozásnál megállapított határvonal intézményenként változik, arra már nincs központi szabályozás. Nagycsaládos hallgatóként is a fentieket kell figyelembe vennie.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 15:54
Tisztelt "BBernadett"!

A felsőoktatási intézménye a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el az Ön esetében. A 2004 őszén esti tagozaton államilag finanszírozott képzésben elkezdett tanító szakján a képzési idő 8 félév, ehhez további legfeljebb 3 félév államilag támogatott idő jár. Mivel nem halasztott, azaz hallgatói jogviszonya folyamatos volt aktív státuszban, így 2009 ősze volt az utolsó államilag támogatott féléve, és így 2010 tavaszával kezdődően Ön költségtérítéses hallgatóvá vált. Minderről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja rendelkezik.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

 

beatryx_07 üzenete
2010.03.04. 12:44
Tisztelt Szerkesztők!

Ebben a félévben kellene befejeznem az alapképzést(már a 8. félévben járok),de sajnos nem fogom tudni. A magyar szakomon ha mindent sikerül is megcsinálnom, a német minorom azaz közel 50 kredit még hiányozni fog ahhoz, hogy államvizsgázhassak. Annak idején költségtérítéses képzésre nyertem felvételt, de mivel árva vagyok,vagyis hátrányos helyzetűnek számítok átvettek államilag támogatott képzésre. Jelenleg is az árvaellátásomból élek,meg a szociális támogatásból,amiből nem fogom tudni finanszírozni az iskolát. Tehetek valamit, hogy be tudjam fejezni?Van esetleg valami kedvező lehetőség?Vagy mindenképpen költségtérítéses formában kell befejeznem?Hallottam olyat is, hogy kreditenként 3500ft-ot kellene fizetni.Ez valós adat vagy csak pletyka?(A Miskolci Egyetemre járok,ha esetleg ez iskolafüggő lenne.)
Segítségüket előre is köszönöm!
K.Beatryx
aleiksz üzenete
2010.03.03. 22:35
Jó estét kívánok mindenkinek!

Egy kérdésem lenne.
A barátnőm édesanyja azzal hitegeti a barátnőmet hogyha kimegy Olaszországba és elvégez egy 4 éves középiskolát akkor onnan mivel művészeti iskolát végezne úgy fog végezni,hogy egy stylist diplomát kap a kezébe. Ez lehetséges? Mivel itt Magyarországon egy sima érettségit kap négy év után és még 2 évig ha marad elvégezheti a szakmát.Erre is biztosan van valamilyen Uniós szabályzat.

Üdv: Kulcsár Alex
almacsutka üzenete
2010.03.03. 21:20
Nagyon köszönöm a választ! Azt fogom tenni! :)
A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 16:11

Tisztelt „Almacsutka”!

Javasoljuk, hogy kérdésével forduljon mihamarabb a Felvihez, ők az illetékesek az ügyben, ide kattintva érhető el az ügyfélszolgálatuk.

Üdvözlettel:
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 13:20
Tisztelt „valcsika”!

Második kérdésére válaszolva (az elsőre korábban már válaszoltunk): a 40 éves korhatárra vonatkozó mentesség nem mentesít a szak idegen nyelvi ismeretre vonatkozó felvételi követelménye alól, mivel azt a tanulmányok folytatásához elengedhetetlen nyelvtudás szükségessége indokolja.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 13:17

Tisztelt „agrarmoni”!

Az Ön esetére ugyanaz a válasz adható, mint amit két bejegyzéssel lejjebb, 1460-as sorszámmal olvashat.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 13:12
Tisztelt „Dorpis”!

Önre leírása alapján a 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet 2. számú melléklete vonatkozik, amely egy középfokú C és egy alapfokú C típusú nyelvvizsgát ír elő az oklevél megszerzésének feltételeként. Mivel a jogszabály nem nevesíti a magasabb szintű részvizsgával való kiválthatóságot - ezzel a komplex nyelvtudás szükségességét húzza alá – az alapfokú C típusú nyelvvizsgát középfokú szóbeli vagy írásbeli vizsgával kiváltani nem lehet.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:26
Tisztelt „Maldivia”!

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) módosító 2003. évi XXXVIII. törvény az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítését a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.

Az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdése szerint amennyiben a 86. § (2) bekezdése szerint a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik.

A hivatkozott rendelkezést a 2003. évi XXXVIII. törvény ugyancsak 2004. szeptember 1-jétől hatályos 33. §-ának (6) bekezdése alapján, az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik e törvény hatálybalépésekor folytatott, illetve a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket.”

A fentiek értelmében az Ftv. 123. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat a törvény hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket.

A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, valamint az azt módosító 2003. évi XXXVIII. törvényt, azonban az Ftv-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározottak az irányadóak, ugyanis az új Ftv. 160. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy 62. §-ban foglalt nyelvi követelményeket az új Ftv. alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. Valamint az új Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése azt is kimondja, hogy azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek.

A 40 éves korhatár tekintetében azonban a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150.§-a is megismétli, hogy a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik – első évfolyamon történő – megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát.

Összefoglalva: sajnálattal tájékoztatom, hogy Önre a nyelvvizsgamentesség nem vonatkozik, mivel Ön nem a szakra előírt képzési idő alatt töltötte be 40. életévét. A rendelkezés alól nem mentesít az sem, ha egy intézmény hibázott.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:22
Tisztelt „turiandras”!

Utolsó kérdésére válaszolva (a többire korábban már válaszoltunk): a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.)150.§-a megismétli az Ftv. 2004. szeptember 1-jétől hatályos 123. §-ának (10) bekezdésének rendelkezését, amely szerint azok a hallgatók, akik a beiratkozás naptári évében betöltötték/betöltik 40. életévüket, mentességet kaphatnak a nyelvvizsga-kötelezettség alól, amennyiben a nyelvi feltétel általános nyelvi (nem szaknyelvi) vizsga.

Amennyiben Ön olyan szakra jelentkezik, amelyen a nyelvi követelmény általános nyelvi vizsga, úgy mentesül a teljesítése alól.

Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:13
Tisztelt „mikloskaa”!

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 15. § (1) rendelkezése szerint: „a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év”. A támogatási normatívát 12 havi bontásban kapják az állami ösztöndíjas doktoranduszok.

Az I. évre felvettek 2010. szeptember – december hónapokra kapják havonta a támogatási normatíva éves összegének 1/12-ed részét.

Üdvözlettel:
Dr. Csákvári Éva

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:10
Tisztelt „anett_s”!

Nincs olyan rendelkezés, amire a kérdése utal.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartalmára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.”

Az e törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet lehetővé teszi azt, hogy engedélyezzék az árvaellátás meghosszabbítását. A 72/B. § (7) Bekezdése rendelkezik erről. „7) A 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy árvaellátásának meghosszabbítása az első - alap- és mester- vagy osztatlan - képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.”

Üdvözlettel,
Bakos Károly

 

  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok