2023. december 11.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.11.17. 11:55

Tisztelt "testnevelő"!

A testnevelés órán a diák számára ugyanúgy kötelező a részvétel, mint bármely más tanórán. A testnevelés tantárgy sajátosságai folytán a diák csak akkor tud teljes mértékben részt venni a tanórai foglalkozásokon, ha az óra előtt a megfelelő felszerelésbe átöltözik. Amennyiben a diák jelenlétével részt vesz a tanórán, de az érdemi munkában nem vesz részt, mert nem öltözött át, akkor nem tekinthető hiányzónak, s mivel megfelelő igazolása sincs, ezért felmentettnek sem. Mivel a diák jelen van a tanórán, így tudatában van annak, hogy ott milyen feladatokat, milyen követelményszinten kell végrehajtani. A tanár által közölt utasítások által tudomást szerez arról is, hogy mikor kerül sor a tanult anyagból annak a tanár általi értékelésére, osztályzására. A diák számára két lehetőség adott a számon kérő órák esetében. Átöltözik és megpróbálja teljesíteni a számon kért követelményeket, vagy nem öltözik át és nem teljesíti azokat. Az első esetben a tanár a diák által bemutatott gyakorlatokat azok színvonala szerint leosztályozhatja. Amennyiben a diák nem hajlandó átöltözni, a tanár próbálja megtudni az okát annak, hogy a diák miért nem öltözik át. Ennek sokféle indoka lehet, olyan is, amit esetleg a diák szégyell a tanárának elmondani. Az ok sokféle lehet, pl. valamilyen betegség, bőrkiütés, esetleg valamilyen lelki probléma. Nem árt megvizsgálni azt sem, hogy az iskola házirendje és a tanár által a testnevelés órán megköveteltek szinkronban vannak-e, a házirendben előírt felszerelést kéri-e a tanár az órán, vagy esetleg a diák számára nehezen teljesíthető egyéb elvárásai is vannak? Amennyiben a diák nem hajlandó elmondani, hogy miért nem öltözik át, a tanár próbáljon kapcsolatot teremteni a szülőkkel, s velük közösen kideríteni az okot, valamint próbáljanak közösen megoldást találni a problémára. Végső esetben a probléma megoldásába bevonható az iskolapszichológus is.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 70. §- (1) bekezdése értelmében „Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell”. Az értesítés módja a diák ellenőrző könyve, ahová az érdemjegy bekerül, s ahol a tanár írásban is értesítheti a szülőt a diák órai munkájáról, az órai munkában történő előrehaladásáról, az érdemjegyeiről, illetve arról is, ha az órán ugyan megjelenik, de az érdemi munkában nem vesz részt. Amennyiben a szülő értesítése után sem történik változás, akkor a tanár kezdeményezheti a szülővel történő személyes egyeztetést a diák érdekében. Ha semmilyen pozitív változás nem történik, s a diáknak csak elégtelen osztályzata van, akkor a félévi értesítőjébe vagy az év végi bizonyítványába elégtelen osztályzat kerül, s a diáknak lehetőséget kell biztosítani a javítóvizsgára való felkészülésre és az azon történő részvételre.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

t.magdolna üzenete
2009.11.16. 18:58
Kérdésem a következő lenne: a továbbképzésről szóló rendelet azt mondja, hogy a beiskolázási tervbe való bekerüléshez írásbeli kérelemre van szükség. Ez csak a beiskolázás kezdetekor kötelező, vagy a tanulmányaim utolsó félévének megkezdésekor is kell nyilatkozni? Az új intézményvezető ennek hiányára hivatkozva utasította el a tandíj kifizetésének jogosságát. Az 5 éves továbbképzési terv sajnos név nélkül tartalmazta, hogy szakvizsgás képzésben veszek részt, és az intézmény 80%-ban támogatja tandíjat.
Köszönettel
imizsu üzenete
2009.11.16. 12:00
Az elmúlt években 181 volt a tanítási napok száma általános iskolában. Mi indokolta, hogy az idei tanévben 183 tanítási napot határoztak meg?
Óvónő üzenete
2009.11.15. 23:02
Tisztel szakértők!
A "1448.ovi üzenete"-re a válasz engem is érdekelne. Kötelezhetnek-e bennünket, óvónőket a családlátogatásra? Nagyon sokszor érzem, hogy nem szívesen fogadnak. Nem is látom sok értelmét. Kérem, válaszoljanak a héten, fontos lenne! Üdv: óvónő
kisdedo üzenete
2009.11.15. 19:17
Tisztelt Szerkesztőség!
Azt szeretném megtudni, hogy az óvodavezető-helyettesi megbízás valóban csak pályázat útján tölthető-e be 2009 január óta?
Válaszukat előre is köszönöm, tistelettel: Kisdedo
Bigyula üzenete
2009.11.15. 15:39
Tisztelt Szerkesztő!

28 éves dolgozó vagyok. Három műszakos munkarendben dolgozok, ezért nem járható út sem a levelező, sem pedig az esti tagozatos gimnázium számomra. Az a kérdésem, hogy egyéni felkészülés alapján van e, és ha igen akkor milyen lehetőségem van az érettségi bizonyítvány megszerzésére?
molnarzol üzenete
2009.11.15. 00:27
Tisztelt OKM Szerkesztőég!
A következő problémám van: Lehet, hogy sokat tanultam, de rossz sorrendben?
Végzettségeim:
1.diploma: élelmiszer-technológus üzemmérnök ((főiskola)KÉE)
2.diploma: műszaki-tanár ((főiskola, az előző diploma alapján)BME)
3.diploma: közoktatási vezető ((főiskola, a műszaki-tanári oklevél alapján)BME)
4. diploma: okleveles élelmiszer-minőségbiztosító ((Egyetem, kiegészítettem első alap diplomám.)Corvinus)
5.diploma: Felnőttoktatási szakértő ((egyetem, jan20-án állam vizsázom)BME)
Szerettem volna pályázni szakközépiskola és szakképző intézet igazgatói posztjára. Azt hittem minden rendben.
Az Okt. Tv 18§,(ha jól értelmezem) és a kiírás szerint a poszt betöltéséhez Egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség szükséges.
Van öt diplomám és nem pályázhatok???, mert előbb végeztem el műszaki.tanárit?
Ha az egyetem után csinálom a mérnök-tanárit, akkor az is egyetem.
A tananyag a BME-en ua, volt a tanári szakon. Egy csoportban ültünk, együtt vizsgáztunk. CSAK mindenki az akkori alapdiplomájának megfelelő papírt kapta műszaki-tanár.
Jelenleg 18. éve tanítok és a féléletem az iskolában töltöttem. Jó ez így???
Két szakirányú egyetem, vezetőképző és a műszaki-tanár(pedagógia) valóban nem elegendő???
Várom válaszuk! Tisztelettel és (már kevésbé)bizakodva, de reménykedve valami megoldásban:
egy csalódott 5diplomás
ui: ma képeznek egyáltalán élelmiszer mérnököt (még) valahol mérnöktanárrá?
Misi372 üzenete
2009.11.14. 15:07
Tisztelt Szerkesztőség!
Középiskolai kollégiumban dolgozom, a kérdésem is ezzel kapcsolatos.Egyre kevesebb diák jelentkezik kollégiumunkba, így a vezetőségben felmerült a létszámleépítés gondolata is. Több kollégánk is aggódik, mivel a vezetőség szerint nem megfelelőek a végzettségük. Kérdésem: középiskolai kollégiumban dolgozhat-e tanárként a szakoktatói végzettségü, a szociálpedagógusi végzettségű, és a főiskolát végzett kétszakos tanár. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Misi372
A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:58

Tisztelt "cskmag"!

A halláskárosult, diszlexiás és más tanulási problémával küzdő hallgatók érdekében született meg a 79/2006. (IV. 5.) kormányrendelet 19.§-a, amely szabályozza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket.

A fenti rendelet előírja, hogy az intézményi szabályzatban rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára részben eltérő képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekről. Továbbá külön e célra létrehozott bizottság hatáskörébe utalja a felmentési kérelmek elbírálását is. A felsőoktatási intézmények vezetőinek jogköre a nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentések elbírálása, illetve a teljes, vagy részleges felmentés eldöntése.

A kérelem benyújtásának feltételeit a fenti kormányrendeletben megtalálja (a vonatkozó rendelkezést kimásoltam), amely kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtania.

19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására
a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság,
b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet
jogosult.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Felsőoktatási Főosztály

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:55

Tisztelt „Karfiol”!

Az utazó szakember hálózat működtetését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény több közoktatási feladat ellátásában – mint a feladat ellátásának egyik lehetséges szervezési és megvalósítási módját – lehetővé teszi (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, kiegészítő kisebbségi oktatásban, gyógytestnevelésben).
Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt, stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.
Többletjuttatás azon a címen, hogy a pedagógus foglalkoztatása az utazó szakember hálózat keretében történik, nem illeti meg a foglalkoztatottat.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:49

Tisztelt "humánszakos"!

A tanulók értékelésére vonatkozó szabályozásról az alábbiakban tájékoztatjuk. Az iskola az értékelés szempontjait, módját önállóan határozza meg, néhány alapelvet azonban mindenképpen tanácsos figyelembe venni. A jogszabály módot ad arra, hogy például az írásbeli dolgozat eredményét nagyobb súllyal vegyék figyelembe, tehát semmi sem írja elő, hogy az év végi osztályzatok kialakítása során kizárólag az átlageredményt vegyék tekintetbe. Ugyanakkor a tanuló fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, értékelni kell. Amennyiben egy dolgozatra ugyanazon szempontok alapján adnak több osztályzatot, ez elfedheti, hogy a tanuló fejlődését az év során nem értékelték rendszeresen.
Az iskola a pedagógiai programjában az értékelési szempontokat, az értékelés módját önállóan, a jogszabályokkal, a nevelési alapelvekkel összhangban határozza meg. Az értékelés szempontjairól a szülőket is tájékoztatni kell.

8/A. §
(2) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.
19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,
48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,
- (4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni
a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

70. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
(3) Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.
(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:46

Tisztelt "Viki18"!

A tankötelezettséggel kapcsolatos, Önt érintő törvényi szabályozásról az alábbiakban tájékoztatjuk. A jogszabály rendelkezései alól felmentés nem adható.

A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény:
6. § (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.
 (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.
 (6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.
7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
(3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.
78. § (1) Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.
 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt.
(4) A felnőttoktatás megszervezhető
a) az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában felsorolt - iskolákban, illetve
b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.
 (7) A felnőttoktatásban
a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

A fenti rendelkezés szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, melyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A tankötelezettség ideje alatt a tanulmányok megszakítására csak olyan körülmények fennállása esetén van mód, melyek a tanulmányok folytatását lehetetlenné teszik, azonban felhívjuk figyelmét arra, hogy a tankötelezettség többféle iskolatípusban is teljesíthető.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:44

Tisztelt "szmargit"!

A jogszabályi rendelkezések alapján a pedagógus munkakörére meg kell állapítani a kéthavi időkeret kötelező óraszámát. Amennyiben a pedagógus ennél az óraszámnál a rendes munkaidőn belül többet tanít, óradíj illeti meg. A helyettesített pedagógus kötelező óraszáma a kéthavi időkeret kiszámításánál nem játszik szerepet.
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 16. § (2) általános érvénnyel határozza meg a pedagógus óradíját, ennek megfelelően helyettesítés esetén a helyettesítő pedagógus óradíját kell figyelembe venni.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése szerint ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely tantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. A jogszabály szerint a tanuló csak azoknak a tantárgyaknak a tanulása alól kaphat felmentést, melyekből előrehozott érettségi vizsgát tett. Az iskola pedagógiai programjában szereplő többi tantárgyat évismétlés esetén tanulnia kell.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:34

Tisztelt "Misi372"!

A pedagógus-továbbképzésről, pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló, a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelettel módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ah) pontja mondja ki, hogy: A hétévenkénti továbbképzés teljesíthető az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével is.
A szóban forgó módosító rendelet (a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet) 2009. július 31-én lépett hatályba.
Tekintettel arra, hogy a pedagógusnak a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint egy-egy hétéves cikluson belül kell teljesíteni a továbbképzésben való részvételét, ezért az, aki a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő továbbképzési ciklusán belül szerzett ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okiratot, az a továbbképzési kötelezettségét ezen – 2009. július 31-én folyamatban lévő – továbbképzési ciklusában teljesítette.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.11.13. 13:32

Tisztelt "Atory"!

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs törvényi felhatalmazása az iskolák és tanulóik egyedi ügyeiben eljárni, ezekkel kapcsolatban intézkedéseket tenni. Az Ön által jelzett jelzett durva tanulói magatartások megszüntetésére elsősorban az osztálytanító, illetve az iskola igazgatója kötelezett. Segíthet a problémák megoldásában, ha észrevételeivel megkeresi a szülői közösség (szülői munkaközösség, iskolaszék) vezetőjét is. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, az intézmény fenntartójától, illetve önkormányzati fenntartású iskola esetében a jegyzőtől kérhet segítséget.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

közgazdtan üzenete
2009.11.11. 16:12
Tisztelt OKM!
Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy az iskolákban miért kell tanítani dec. 19-én, hiszen ez a dec. 24-i munkanap pótlása, s dec. 23-tól nálunk már téli szünet van?
Válaszukat előre is köszönöm!
diadora üzenete
2009.11.09. 16:04
Tisztelt Szerkesztőség!

Igazgatóm szeptember közepe óta betegállományban van. 30 nap lejárta után - mivel Ö nem jelölt meg személyt megbízott vezetőként - a képviselő-testület egy határozott idejű szerződéses kollegát nevezett ki megbízott igazgatónak. Szeretném tudni, hogy szerződéses kollegát ki lehet-e nevezni? Válaszukat előre is köszönöm!
ksai üzenete
2009.11.09. 13:01
Tisztelt Szerkesztőség!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
2009. december 19-én szombaton kell-e tanítani, ha igen, akkor melyik napot kell ledolgozni, mivel 2009. december 22-től téli szünet lesz a pedagógusoknak?
Tájékoztatását előre is köszönöm!
jancsi üzenete
2009.11.09. 12:43
Pontos felvilágosítást szeretnék kapni az alábbi kérdésemre.
Fejlesztő pedagógia szakirányú főiskolai diplomával betölthető e fejlesztő pedagógus állás, ha igen, milyen intzéményben és mi a kompetenciája ennek a végzettségnek? (Tudomásunk szerint a végzettség óvodai és általános iskola alsó tagozatos fejlesztő pedagógusi munkakör ellátására érvényes, nem organikus eredetű tanulási zavarok ellátására.)
Tájékoztatását előre is köszönöm!
dorjan üzenete
2009.11.08. 20:17
Tisztelt szerkesztőség! Földrajz-testnevelés szakos tanárként végeztem a PÉCSI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN 1979-ben.Azóta csak testnevelést tanítok./ 4 évig alsó tagozatban is tanítottam testnevelést/ 2001-ben elvégeztem a tanítói gyógytestnevelést ami 1-6. évfolyamig ad lehetőséget a gyt. foglalkozások megtartására.Azt szeretném kérdezni, hogy ez utóbbi végzettség lehetőséget ad-e arra,hogy 5.6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban részt vegyek. Válaszukat köszönöm.
550428fanni üzenete
2009.11.08. 13:36
Tisztelt Szerkesztőség!
54 éves vagyok közalkalmazottként dolgozom.Egészségi állapotomra való tekintettel felmentéssel megszüntetik a munkaviszonyomat.34 éves közalkalmazotti munkaviszonyom van.Jelenlegi munkahelyemen 16 éve dolgozom.Kérdésem az hogy jár-e végkielégités és felmentési idő és mennyi?Az egész közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött időt veszik-e alapul vagy csak a 16évet számitják be? Köszönettel! Fanni
Rekeka üzenete
2009.11.08. 02:15
Tisztelt Szerkesztők!

Érdeklődni szeretnék, hogy az alapfokú C típusú nyelvvizsgát ki lehet-e váltani két másik nyelv írásbeli vizsgájával.
39 évesen 3 gyerek mellett kínlódom a nyelvvizsgával, hogy egyébként megkapjam a kiváló diplomámat.
Köszönettel Rekeka
b1118 üzenete
2009.11.07. 18:03
Tisztelt OKM!

Munkaügyes vagyok az egyik szakközépiskolában. Kérdésem az lenne, hogyan kell elszámolnom a munkanapon történő tanulókíséretet? Pl.testnevelő tanár versenyre kíséri a diákokat tanítási napon reggel 8-tól du.14 óráig.
Megtaláltam a 138/1992 (X.8.)Kormányrendelet 11/C.§ erre vonatkozó pontjait, de konkrétan a munkanapon délelőtti időszakra nem találtam számítási módot.
Segítségeteket előre is köszönöm!
bureschm üzenete
2009.11.05. 21:14
Érdeklődöm 1998-as angol érettségi alapfoknak számít-e?
Köszönöm Bureschm
Rézi77 üzenete
2009.11.05. 19:26
Tisztelt Szerkesztők!
Intézményvezetői elmarsztalásra ad-e okot az a vezetői tevékenység, hogy az általa vezetett általános iskolában a 7. évfolyamon egy tanköteleskorú /2009 augusztus 22-én a 17. életévét betöltő, az előző és a jelenlegi tanévben is szülői kérésre; a családsegítők által támogatott, határozattal rendelkező/ magántanulói jogviszonnyal nyílvántartott /nem SNI /tanuló van. A településen még egy hatosztályos tehetséggondozó, illetve egy négy osztályos gimnázium működik. Felzárkóztató, valamint felnőttoktatás nincs.
Válaszukat köszönettel várja: a vétket elkövető intézményegység-vezető.
moniso üzenete
2009.11.04. 20:17
Tisztelt OKM!
Szeretném tudni, hogy egy Pedagógiai Szakszolgálatot működtető általános iskolának (tagiskolai intézménnyel, tanulói létszám kb. 300-310):
1. milyen szolgáltatásokat kell biztosítania
2. milyen végzettségű szakembereket kötelező foglalkoztatnia, és mennyit
3. szabályos-e, hogy csak logopédusokat foglalkoztat, de fejlesztő pedagógust nem
Köszönöm válaszukat
Gorita üzenete
2009.11.03. 20:52
Tisztelt Szerkesztő!
A körzeti nevelési tanácsadónkat pár éve összevonták a helyi kisegítő iskolával, így egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény lettünk. Kérdésem az, hogy a pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó törvény, miszerint a kötelező óraszámot gyerekkel kell tölteni, a nevelési tanácsadó pedagógusaira is szó szerint értendő-e.
Mi az utóbbi két évben gyakorlatilag csak vizsgálunk (átlag 2 óra jut egy vizsgálatra), de mi van abban az esetben, ha a gyerek megbetegszik, vagy egyéb okból nem jelenik meg? Előfordul, hogy az egy napra ütemezett 3-4 vizsgálatból több, esetleg mind elmarad, amire csak az esedékes időpontban derül fény. Ha nincs olyan gyerek (szülővel) az előjegyzési listán, aki hirtelen bemozdítható, hogyan lehet a kötelező óraszámot mégis ténylegesen gyerekkel lefedni?
Előre is köszönöm a választ, amit nagyon várok! Rita
ovi üzenete
2009.11.03. 18:08
Tisztelt szerkesztőség!
Óvodapedagógus vagyok és azt szeretném kérdezni, hogy tényleg megszünt e a családlátogatás a szülők személyiségi jogainak védelme érdekében? Az IPR programban kötelező?
Köszönettel:óvodapedagógus
komikami üzenete
2009.11.03. 17:34
Bocsánat, elírtam, a keresetkiegészítő támogatásra gondolok!

Erzsébet
komikami üzenete
2009.11.03. 17:32
Tisztelt Szerkesztőség!

Tanító vagyok és azt szeretném kérdezni, hogy tényleg megszűnt a keresetpótló támogatás, ami felváltotta a 13 havi juttatást?

Köszönettel: Erzsébet
  
 12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok