A program hazai forrásit kiegészítik az uniós támogatások, amelyek az ÚMFT és ÚMVP keretében több mint 65.6 milliárd forintot biztosítanak a közművelődés megújítására. (29.4 Mrd Ft - IKSZT-k fejlesztése, 23.7 Mrd Ft - Agóra, AgóraPóLUS programok, 12.5 Mrd Ft - "Építő közösségek").

a. AGÓRA, AGÓRA-pólus programok

A konstrukció alapvető célja olyan közművelődési intézményrendszer kialakítása, amely a közoktatási és közművelődési rendszerek összekapcsolása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása és infrastrukturális hátterének kialakítása, illetve fejlesztése révén lehetőséget teremt a jobb minőségű kulturális szolgáltatások biztosítására. A létrejövő intézmény segíti az egyének társadalmi érvényesüléséhez szükséges kompetenciák megszerzését, továbbá szolgáltatásai által elősegíti a közösségi és civil aktivitás dinamizálását, így hozzájárulhat a társadalmi befogadás javulásához.

Az AgóraPóLUS program célja a pólusvárosok versenyképességének növelése egy-egy olyan komplex ún. Agóra PóLUS létrehozásával, amely alkalmas - a pólusváros tematikájához (nanotechnológia, orvostudomány stb.) illeszkedő - közösségi szolgáltatások ellátására. A létrejövő intézmény közérthető módon mutatja be a térségi innováció eredményeit, a lakosság interaktív módon ismerheti meg a város felsőoktatásához és gazdaságához szorosan kötődő tudományterületeket.

b. IKSZT működés (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér = közösségi, kulturális, információs, kommunikációs, szociális, egészségügyi, adminisztratív, üzleti szolgáltatások), működési költség kiegészítése.

c. Művelődési házak felújítása (5 ezer lakos feletti települések, a Főváros kerületei művelődési házainak felújítása, kivéve: megyei jogú városok)

A program elősegíti a közművelődési tevékenységet vállaló többcélú kistérségi társulások számának növekedését, erősíti az együttműködési kedvet, a kistérségi identitást.

A kistérségi, mikrotérségi közművelődési intézmények számára biztosítja a fejlesztések lehetőségét.

A művelődési házak programbővítését (táborok, komplex kistérségi napok, gyermek- és ifjúsági színházi előadások, "beavató" zenei koncertek), nemzetiségi és kisebbségi kultúra ápolására irányuló rendezvényeket támogat a program. (A program a Közkincs program szerves folytatása.)

A program célcsoportja: közművelődési feladatot felvállalt többcélú kistérségi társulás/általa megbízott, közművelődési intézményt fenntartó önkormányzat.

Amatőr kórusművészet (nyílt pályázat a kb. 2300 együttes számára)

Az intézkedés célja az amatőr kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása, zenei táborok, területi alapon szervezett "Éneklő ifjúság" hangversenyek, zeneszerzői pályázatok támogatása, a külföldi versenyeken a legjobb magyar kórusok részvételének elősegítése..

Iskolai és diákszínjátszás (országosan 500 működő csoport munkáját segíti, 20-40 csoport alakulását generálhatja, kb. 1000 új produkció jöhet létre)

Az intézkedés célja: az általános iskolai gyermekszínjátszás, a középiskolai diákszínjátszás, valamint a főiskolai-egyetemi színjátszás lehetőségeinek kiszélesítése, szakmai tartalmának erősítése.

"Nagy Kult-túra" - több helyszínt célzó kulturális út - hátrányos helyzetű gyermekek és időskorúak számára

Az intézkedés célja: a program a kulturális értékekhez történő hozzáférést segíti elő. Kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek, az idős korúak, a sajátos nevelési igényűek, és a fogyatékkal élők társadalmi csoportjait, és fontos feladatnak tekinti a "főváros-centrikus kulturális világ" oldását.

A program célja: az emberiség egyetemes kulturális örökségét a hagyományt, annak pótolhatatlan értékeit, - amely a különböző népek és társadalmi csoportok közötti távolság csökkentésének, a kulturális identitás érvényesítésének hatékony eszköze, továbbá az élő kultúra integráns és rendkívül sebezhető, így könnyen elveszíthető része - kívánja összegyűjteni, közkinccsé tenni.

Az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése, védelme - hasonlóan az épített és a természeti örökségéhez - megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat, hiszen a szellemi örökség - jellegénél fogva - sokkal inkább ki van téve az eltűnés veszélyének, mint más kulturális jelenségek. Az UNESCO 2003-ban elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezménye útmutató és jogi keret az egyezményhez csatlakozott országok - köztük Magyarország - számára, ezért a Magyar Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel azt kihirdette, s a megvalósítással az oktatási és kulturális minisztert bízta meg.

Első lépésként a helyi közösségek, csoportok vagy egyének élő és még élővé tehető örökségét, nemzedékeken át öröklődő szokásait, kifejezési formáit és hagyományos felfogásait kell számba vennünk és közismertté tennünk a helyi tanterven, a helyi médián, kulturális programokon keresztül, a legmodernebb technikai eszközök igénybevételével - a helyi közösségek kezdeményezésére, teljes egyetértésével és aktív részvételével.

A Közkincs-program az OKM kulturális vidékfejlesztési programja: új finanszírozási modell és szemléletmód. A program célja a területfejlesztés szolgálata a kultúra eszközeivel: a területi kulturális egyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális fejlesztések beépítése a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe, a különböző térségi szintek közkultúrát fejlesztő beruházásaira (közművelődési intézményekre, közgyűjteményekre) szánt források optimalizálása, bővítése szakmai- és ágazatközi együttműködésekkel. Olyan fejlesztések elindítása, amelyek segítik az adott térség kulturális hagyományainak, szellemi és természeti kincseinek, épített örökségeinek feltárását, gondozását, hazai, nemzetközi meg- és elismertetését, ugyanakkor korszerű szemlélettel hozzájárulnak a térségi identitás kialakításához, erősítéséhez, a népességmegtartó erejének növeléséhez.

A Közkincs-program megvalósuló fejlesztéseivel javul a kulturális javakhoz való hozzáférés esélye, a vidéki életminőség, és csökken Magyarország kulturális széttagoltsága. A kulturális vidékfejlesztés programjaiban a hatáskörök és kompetenciák szükséges decentralizálásával, normatív támogatási eszközök bekapcsolásával olyan szinergikus hatások érvényesülnek, melyek összességükben javítják a közművelődés, a közkulturális tevékenység döntési, anyagi és szolgáltatási (feladatellátó) pozícióit a régiókban és a kistérségekben. A program célcsoportja: az ország vidéken élő lakossága.

A program kiemelt céljai közé tartozik: az alkotómunka lehetőségének a megteremtése a népművészet előadó-művészeti, hagyományőrző, táncházi és a hagyományos kézművesség területén értékmentő hagyományátörökítő tevékenységet végző civil szerveződéseknek, intézményeknek. A népművészeti alkotóházak, népi kézműves műhelyek nyitott kézműves műhelyek, népművészeti galériák kialakítása, működtetése. A néprajzi és tájegységi hagyományok előadói, valamint a hagyományos kézművesség forma és motívumkincseinek széleskörű megismertetése előadás, kiállítás, oktatás, továbbképzés, tapasztalatcsere megszervezésével. Az élő népművészetet és hagyományt befogadható hagyományos kultúrává, közkinccsé tenni.

A vidéki ifjúsági korosztály számára megvalósuló programtámogatás, amely egy-egy település, kistérség vonzáskörzetében lehetőséget teremt az amatőr zenei alkotók fellépéséhez, piacra kerülésének első lépéseit segíti. Nem titkolt célkitűzése a programnak, hogy a jelenleg a fekete gazdaságban zajló folyamatokat kifehérítse, állami bevételeket generáljon.

A Program a Kortárs Könnyűzenei Kultúráért támogatási rendszert kibővítettük a népzene és jazz koncertekre is. A Pankkk, amely a magyarországi pályakezdést, a fellépési lehetőséget, promóciós támogatást, első lemezek kiadását segíti rendelkezik egy Zenei Exportiroda részleggel, amelynek feladata a tehetséges zenei produkciók külföldre segítése.