Az új közoktatási törvény a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény szellemében a gyerekek mindenek felett álló érdekeit veszi alapul. A gyerekeket éppúgy megilletik az alkotmányos alapjogok, mint a felnőtteket. Az új közoktatási törvény ezért ugyanolyan joggal ruházza fel a pedagógusokat, mint amilyenekkel az ügyvédek és az orvosok rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek a pedagógusának kifejezetten bizalmi alapon elmesél valamit, akkor azt a pedagógus köteles bizalmasan kezelni.

Természetesen nem számít bizalmas információnak a gyerek magatartásával, szorgalmával, és általában a tanulmányaival kapcsolatos összes információ. Ezeket a pedagógusok minden további nélkül megbeszélhetik a szülőkkel. Nem vonatkozik titoktartási kötelezettség azokra az információkra sem, amelyek a gyerek egészségét, fejlődését veszélyeztető körülményekről szólnak. A törvények egyértelműen tisztázzák, hogy mi a pedagógus kötelessége, ha a gyerek egészségét veszélyeztető eseményekről szerez információt.

A titoktartási kötelezettség nem merev és feloldhatatlan szabály. A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a tanuló teljes bizalommal fordulhasson az őt nevelő pedagógushoz, és a pedagógus a rábízott titkot minden kockázat nélkül meg tudja őrizni. Értelemszerűen, ha a gyermek érdekében szükséges, a pedagógus megfelelő tájékoztatást adhat mind a szülőknek, mind az illetékes szervezeteknek.

A Fidesznek természetesen joga van Alkotmánybírósághoz fordulni ebben a kérdésben. Az új törvény azonban éppen az ellenkezőjét tartalmazza, mint amit az ellenzéki párt állít. Az igazság valójában az, hogy az új közoktatási törvény egyik legfontosabb célja, hogy az iskolák kinyíljanak. A változások arról szólnak, hogy a szülőket a korábbinál jobban bevonják az iskolai életbe, hogy a korábbinál határozottabban részt vehessenek a gyermekeiket érintő döntések meghozatalában.

Budapest, 2003. július 16.

OM Sajtóiroda