Érdekes vélemény azt állítani, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban nem voltak érdekegyeztetések azok után, hogy a közoktatási törvény módosításának egy munkaanyagát még a parlament elé történő benyújtása előtt társadalmi vitára bocsátottuk, akkor, amikor még képviselői módosító indítványok nélkül lehetett befolyásolni a tervezetet. Január közepén – többek között – az egyházakkal, a szakszervezetekkel, a Közoktatás-politikai Tanáccsal – melynek munkájában a nyilatkozatot tevő szervezetek is részt vesznek - , az Országos Köznevelési Tanáccsal és számos szakmai és civil szervezet vezetőjével egyeztettünk. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a modern kommunikációs eszközöket, az elektronikus információ továbbítást is használták, és mindazoknak, akik véleményükkel befolyásolták a közoktatás-fejlesztés irányát. Összesen kb. 3000 oldalnyi vélemény, javaslat érkezett írásban. Az Oktatási Minisztérium felelős vezetői az elmúlt hónapokban kb. 150 fórumon több mint 20 000 pedagógussal találkoztak és vitatták meg a törvénytervezetet. Ezek után került a kormány, majd a parlament elé a módosítás tervezete.

Aki ezek után azt állítja, hogy nem történtek egyeztetések, az nem mond igazat.

Az óraszámcsökkentés nem az egyetlen eleme a tanulói terhek csökkentésének. Az óraszámcsökkentések a költségvetési törvényben kerültek megfogalmazásra azzal a feltétellel, hogy 2003. április 30-ig megjelenik a kerettantervi tananyag óraszámcsökkentéssel arányos mértékű csökkentése. Ez a munka befejeződött, így nincs jogi akadálya annak, hogy 2003. szeptember 1-től kezdve a a gyerekek heti kötelező óraszáma az 5. és a 9. évfolyamon kezdve heti 2,5 órával csökkenjen annak érdekében, hogy több idejük maradjon az egyéni önmegvalósításra, az érdeklődésnek megfelelő tanórán kívüli tevékenységeken való részvételre (tömegsport, színjátszó kör, énekkar, szakkör…) Ehhez kapcsolódik a 2005-től bevezetésre kerülő érettségi – előző kormány által elfogadott – követelményeinek a teljesíthetőség érdekében történő, emelt szinten átlagosan 25%-os, középszinten átlagosan 10%-os csökkentése, illetve az egyetemi-főiskolai felvételi vizsga eltörlése is.

A Nemzeti Alaptanterv előkészítése során azután kerül sor társadalmi vitákra, miután az Országos Köznevelési Tanács 2003. június 12-i ülésén megvitatja a NAT Bizottság által elkészített tervezetet. Várhatóan október végén   kerül elfogadásra a felülvizsgálat NAT.

A közoktatási törvény módosítását számos hazai és nemzetközi kutatás eredménye indokolja, és a módosítás tervezetéhez is elkészültek a hatástanulmányok.

A változások helyes arányáról folyik a vita és az egyeztetés hónapok óta, nyilvánvalóan mindenkinek mást és mást jelent a helyes arány.

Örülünk annak, hogy a három reprezentatív szakszervezet és négy szakmai szervezet az OM-mel együtt fontosnak tartja a    pedagógusok minőségi munkájának magasabb összegű pótlékkal való elismerését, de azt nehezen értjük, hogy az a FIDESZ, amelyik kormányra lépése után első intézkedései egyikeként eltörölte a minőségi bérpótlékot, most miért állítja, hogy az előző szervezetek által képviselt értékekkel egyetért.

A teljesítménypótlék bevezetése igazgató és tanár számára egyaránt lehetőség, nem kötelezettség, és – mint azt már sokszor és sok helyen elmondtuk -, nem 40, hanem maximum 27 tanítási órát tarthat a pedagógus.

Az egyféle kerettantervben sokkal inkább tükröződött egyféle pedagógia, mint most, amikor a   kerettantervek kötelezőségét eltöröltük.    

Kifejezetten örülünk annak, hogy a GOSZ elnöke is elismeri: paradigmaváltásra van szükség az oktatási ágazatban. Bízunk abban, hogy az elektronikus kommunikáció használata is beletartozik ebbe a körbe.

A kormányzati kommunikációban és a törvény egyes rendelkezéseiben nem az jelenik meg, hogy a pedagógusok nem kompetensek saját szakmai feladataik ellátásában, hanem az, hogy a pedagógusok a saját végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelő korosztályt és tantárgyakat tanítsák.

A hosszú távú nemzeti közoktatási stratégia megalkotása kifejezett célja az OM-nek, olyannyira, hogy az elmúlt hónapokban elkészített közoktatás-fejlesztési stratégiát – melyet hetek óta az OM honlapján mindenki olvashat - az Országos Köznevelési Tanács május 22-i ülésén valamennyi jelen lévő tagja egyértelműen támogatta, és bízunk benne, hogy a következő hónapok egyeztetései után tovább finomodik, és valamennyi szakmai szervezet egyetértését bírja majd.

A jelenlegi kormányzatnak a figyelme a készségek és a képességek fejlesztése terén a szakiskolákra is kiterjed. Erről szól például az a törvénymódosítási elem, hogy a szakiskolai osztályok átlaglétszámát az általános iskolai felső tagozat átlaglétszámára kívánjuk csökkenteni, és erről szól a szakiskolai fejlesztő program is, amely a következő években a szakiskolák jelentős részét bekapcsolja a fejlesztésekbe.

 OM Sajtóiroda











Budapest, 2003. május 27.