A tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.

A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. Ebből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

2007. május 30-án lesz a 450 ezer diákot érintő kompetenciamérés a 4.,6.,8.,és 10. évfolyamon.

Az őszi érettségi vizsgaidőszak 2006. október 20. és november 30. között tart.

Jövő tavasszal május 4-én kezdődik, és június 29-én fejeződik be az érettségi.

(hatályba lép több változtatás is, de későbbi bevezetési dátummal):

A közoktatási törvény januári változása lehetőséget ad arra, hogy szeptembertől a szakiskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatást tartsanak azon tanulók részére, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. Fejlesztő iskolai oktatás indítható azoknak a tanulóknak, akik az adott évben töltik be a hatodik-tizedik életévüket. Az idei tanévtől kezdve már a szakiskolák 10. évfolyamán is mérik az olvasást és a szövegértést.

2006. szeptember 1-jétől az oktatási jogok miniszteri biztosa kifejezés helyébe az oktatási jogok biztosa megnevezés lép.

Változások lesznek a pedagógusok foglalkoztatásában is. Az idei tanévtől kezdve a munkáltató plusz 2 óra munkát rendelhet el, a heti rendes munkaidőn belül munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül. Ez idő alatt a pedagógus tehetséggondozással, a tanulók felkészítésével foglalkozhat. A tanárok kötelező óraszáma csak a következő tanévtől változik.

A 2006/2007-es tanévben félévkor és év végén a tanulók szöveges minősítése, a felmenő rendszer alapján már az általános iskolák harmadik évfolyamán is kötelezővé válik.

Az előzetes felmérések alapján várhatóan 742.300 rászoruló diák részesül ingyenes tankönyvellátásban. Ez a nappali rendszerű közoktatásban résztvevő tanulók teljes létszámának 53,3%-a. 2006-ban az előzetes adatok szerint a költségvetési támogatás mértéke 7,7 milliárd forint lesz, ami a teljes tankönyv értékesítési forgalom 52,4%-a.

Bevezetése óta több mint a duplájára emelkedett az ingyenes tankönyvellátás állami támogatása. Míg 2002-ben 3,5 milliárd forinttal támogatta az állam a tankönyvvásárlást, addig 2006-ban a költségvetés csaknem 7,7 milliárd forint támogatást biztosít. A rászorultsági elven juttatott támogatás az alábbi, 1-13. évfolyamon tanuló gyerekekre terjed ki.

Ingyenes tankönyvellátást az alábbiak igényelhetnek:

Megszűnt a minden tanuló után járó általános tankönyvtámogatás. A hozzájárulást a helyi önkormányzat csak az ingyenes tankönyvellátásra igazoltan jogosult tanulók létszáma után igényelheti. A 2006/2007. tanévre ingyenes tankönyvellátáshoz igényelhető állami normatív hozzájárulás fajlagos összege 10.000 Ft/fő.

Az oktatási tárca fontos törekvése, hogy a tanulók korszerű tankönyveket használjanak. Idén szeptembertől a kiadóknak 2 éven belül át kell dolgozniuk elavult kiadványaikat, illetve a nem megfelelőket ki kell vonniuk a forgalomból. Korábban ez az időtartam 5 év volt. Így biztosítható, hogy korszerű tankönyveket kapjanak a tanulók.

Az egyes iskolák eltérő pedagógiai programok szerint működhetnek, így különböző összetételű tankönyvcsomagokat használhatnak. Modellszámítások azt mutatják, hogy az 1-4. évfolyamokon átlagosan 5.000 forintot kell kiadni tankönyvekre, az 5-8. évfolyamokon 9.800 forintot, a 9-12. évfolyamokon pedig 9.700 forintot. Ehhez jönnek még a különböző kiegészítő eszközök. Az iskolák vezetése azonban csak a szülők, illetve az iskolaszék bevonásával dönthet a tankönyvbeszerzésekről.

Ehhez kiegészítő támogatásokat biztosít, amelyekre a költségvetés idén 1100 millió forintos keretet különített el. Ebből a pénzből jut segítség az iskolák működtetéséhez, az anyanyelvű tankönyvek kedvezményes beszerzésére, valamint a nemzetiségi pedagógiai szolgáltatások színvonalának emelésére.

Ilyen az oktatási integrációs program. Ennek lényege, hogy az Országos Oktatási Integrációs Hálózat és Fejlesztési Központ szakmai szolgáltatásokat nyújt az iskoláknak és a fenntartó önkormányzatoknak. Folytatódik az "Utolsó Padból" program, valamint az Útravaló Ösztöndíjprogram. Ez utóbbi 20 ezer hátrányos helyzetű diák egyéni fejlesztését segíti.

Szeptemberben mintegy 15131 diák kezdi meg tanulmányait a nyelvi előkészítő osztályokban. Az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztése érdekében a kisiskolások nyelvoktatásában használható videó és DVD anyag folytatásaként várhatóan a 2006/2007. tanév második felétől elérhető lesz egy újabb, a felső tagozatosok nyelvoktatásában használható hasonló módszertani anyag. Az alsó tagozatosok nyelvoktatásában használható anyag témakörében, illetve egyéb aktualitásokkal kapcsolatban konferenciát szervezünk 2006 novemberében. A Világ - Nyelv program legfontosabb eleme, a Világ - Nyelv pályázati csomag várhatóan 2007 februárjában jelenik meg.

Nyelvi előkészítő osztályt a 2006/2007. tanévben 436 iskola indít. Az csoportok száma 858, a bevont tanulók száma pedig 15 231 lesz.

Eddigi lehetőségek infrastruktúra-fejlesztésre:

Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Fejlesztés Operatív Program "Óvodák és alapfokú nevelési oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése" című pályázata:

A program célja, hogy az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. 2007 végéig 130 közoktatási épület átfogó felújítása, korszerűsítése, bővítése történik meg, csaknem 14 milliárd forint támogatásból.

"Információs technológia az általános iskolákban" című PHARE program:

Az 1. alprogram keretében 126 közoktatási intézmény felújítása, rekonstrukciója, bővítése történik meg. A felújított intézmények mindegyike korszerű Információs és Kommunikációs Technológiát szolgáló eszközökkel, berendezésekkel lesz felszerelve.

A 2. alprogram 1. komponens keretében 29 pályázónak van arra lehetősége, hogy e-tanulási tananyagokat fejlesszen ki.

A 2. alprogram 2. komponense arra adott lehetőséget, hogy 41 közoktatási intézmény pedagógusai, akkreditált informatikai felhasználási és fejlesztési alapszintű képzéseken, e-tanulási-tanítási, módszertani továbbképzésen vagy e-tanulási képzési programok kifejlesztésének elsajátítását célzó képzésen vegyenek részt.

A 2006 végéig tartó fejlesztések során több mint 24 564 157 euró, azaz 6 263 860.000 Ft kerül felhasználásra.

"Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése" PHARE program

Magyarországon még mindig kevés akadálymentessé alakított általános és középiskola van, ami segítené, támogatná a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelését többségi társaikkal. A program során 15 közoktatási intézmény teljes körű akadálymentesítése történik meg 2006 végig. Így ezek az intézmények mindenfajta fogyatékkal élő személy számára használhatóvá válnak, legyen szó akár mozgás-, látás-, hallássérültről vagy értelmi fogyatékosról. Az intézmények akadálymentesítésére fordítható összeg 332,3 millió Ft.

A második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében 1000-1400 milliárd forint juthat az oktatás fejlesztésére. Ebből a pénzből jövő évtől kezdve ezer iskola újulhat meg Magyarországon.

Lehetőségek tartalmi fejlesztésekre:

A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. 1 intézkedése keretében a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK) konzorciumokhoz kapcsolódó több mint 100 intézmény folytatja a kompetencia alapú oktatás elterjesztését szolgáló oktatási programcsomagok tesztelését.

A HEF OP 3.1.3 pályázaton támogatást nyert 364 intézmény várhatóan az év elején megkezdi munkáját, hogy a tesztelés utáni korrekción átesett oktatási programcsomagokat napi munkájuk során alkalmazzák.

A HEF OP 2.1 intézkedés keretében az esélyegyenlőség elősegítése érdekében mintegy 270 intézmény folytatja a megkezdett munkát a hátrányos helyzetű, elsősorban romatanulók integrált nevelése terén. Céljuk, hogy olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet alakuljon ki, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése, ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.

A HEF OP 2.1 intézkedés keretében a pedagógus alap- és továbbképzési projektekben képzési csomagok kerültek kifejlesztésre. A gyakorlatorientált, tréningjellegű képzések megközelítően 2600 szakembert érnek el.

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikerességét-sikertelenségét vizsgálva folyamatosan szembe találjuk magunkat a lemorzsolódás problémájával. Ennek okait vizsgálja egy a programunk keretében megvalósuló kutatás, valamint - ezzel párhuzamosan - több olyan kísérleti (ún. pilot) projekt zajlik, amely a lemorzsolódás ellen hatékonyan alkalmazható módszereket próbál ki a gyakorlatban.

Ingyenes étkezést kapnak a bölcsődében ellátott, az óvodai étkezésben résztvevő, az általános iskola 1-4 osztályába járó, és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók. 2006. január 1-jétől átalakult a családtámogatási rendszer, ezen belül jelentősen megemelkedett az egyes gyerekek után járó családi pótlék összege. Ugyanakkor megszűnt, illetve beépült a tanévkezdéshez kapcsolódó dupla családi pótlék. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5-5 ezer Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok pedig 7.500-7.500 forint támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatást csaknem 3 ezer gyermek kap.

Csaknem 300 ezer gyermeket érint az úgynevezett rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ebből természetbeni ellátásban részesül mintegy 100 ezer fő, ahol a természetbeni ellátást elsősorban tankönyv, tanszer, beiskolázási támogatás formájában kapják meg. Ez a támogatási forma az eltelt ciklusok alatt nem változott.

A munkáltatók 19 ezer forintos támogatást nyújthatnak a tanévkezdéshez. Ez nem kötelezően járó, hanem adható támogatási forma, melynek kifizetéséről és mértékéről a munkáltató dönt.