1. A közoktatási célú hozzájárulások, támogatások főösszege a 488,9 milliárd forint 2006. évi országgyűlési előirányzatról 477,6 milliárd forintra (2,3 %-kal) csökken. E felett 9,7 milliárd forint kötött normatív támogatást igényelhetnek az önkormányzatok közoktatási célokra a többcélú kistérségi társulás keretében szervezett egyes szolgáltatásaikhoz.
A változásokat a következő táblázat szemlélteti:
A helyi önkormányzatok közoktatási feladataihoz kapcsolódó állami támogatás 2007. évi előirányzatának alakulása
millió forint
2006. évi országgyűlési előirányzat ( = a korrigált bázissal)
|
488 930,6
|
2007. évi javaslat
|
477 621,4
|
változás a korrigált bázishoz (millió forintban):
|
-11 309,2
|
(%-ban):
|
-2,3
|
Költségvetés szerkezetének változása miatt módosuló előirányzatok:
|
Kistelepülési normatíva megszűnése szeptember 1-jétől, ami a többcélú kistérségi társulások támogatását növeli
|
2 000,0
|
Óvodai és általános iskolai normatíva megszűnése szeptember 1-jétől, ami az ÖNHIKI támogatást növeli
|
500,0
|
Érettségi vizsgáztatás támogatása átkerül az OKM fejezetbe
|
800,0
|
Ellenőrzés, pályázatok lebonyolítása átkerül az OKM fejezetbe (300 millió forint) és a Magyar Államkincstár költségvetésébe (300 millió forint)
|
600,0
|
2007. évi javaslatból továbbra is hasonló feladatokra fordított rész
|
481 209,2
|
változás a korrigált bázishoz (millió forintban):
|
-7 409,2
|
(%-ban):
|
-1,4
|
Fenti előirányzaton belül a gyermek, tanulói létszámcsökkenésből számítható (mintegy 3,2 milliárd forint összegű) megtakarítás biztosítja a közoktatási törvény rendelkezéseiből adódóan, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő szakmai programok végrehajtását (a szakiskolai, szakközépiskolai gyakorlati oktatás bevezetését a 9-10. évfolyamokon, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, illetve Kollégiumi Programja folytatását, az új nyelvi felkészítő évfolyamok indítását).
2. Az ún. alap- és kiegészítő hozzájárulások rendszerében jelentős az átrendeződés:
Az alap-hozzájárulás 2007. január 1-jétől augusztus 31-éig kapcsolódik gyermek, illetve tanuló alapú normatívákkal az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez. Ezt követően szeptember 1-jétől egyetlen, egységes - több oktatás-szervezési paraméter alapul vételével képzett - teljesítmény-mutató alapján jár a hozzájárulás a 2007/2008. nevelési év, tanév végéig. Ez a költségvetési évek között átlapoló tervezési rendszer az összes, továbbiakban itt leírt - fennmaradó, illetve új - normatív hozzájárulásnál, kötött normatív támogatásnál érvényesül 2007-től.
3. Jövőre minden olyan hozzájárulás, amely nem szorosan a gyermekek óvodai nevelésével, a tanulók iskolai oktatásával, hanem ehhez kapcsolódó közoktatási, vagy szociális többletszolgáltatással függ össze, kiegészítő normatívaként kerül definiálásra. Ezek további közös, általános jellemzője, hogy továbbra is gyermek, tanuló alapú normatívák maradnak.
A tanulói alapuló normatívák között maradt:
- a szakképzés gyakorlati képzés támogatása, és ehhez társul a 2006/2007. tanévtől felmenő rendszerben - a közoktatási törvény 27. §-ának (2) bekezdésével és 29. §-ának (1) bekezdésével - bevezetett szakiskolai, szakközépiskolai gyakorlati oktatás normatívája. Ez utóbbi a 9. évfolyamokon már a folyó tanévben beindult, a 10. évfolyamokon a 2007/2008. tanévben teljesül ki,
- az alapfokú művészetoktatás normatívája, amelynél a hozzájárulás igénybevételi feltételeiben, és részben fajlagos összegében is változás történik,
- a kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás normatívája, amely a 2006. évi szabályozással azonos feltételekkel marad fenn,
- a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók foglalkoztatásához kapcsolódó normatívák, amelyek (fajlagos összegben és feltételekben) változatlanul működnek szeptember 1-jéig. Ettől az időponttól az addigi, egy fő után járó normatíva, illetve előirányzat szétválik: egy része beépül az egységes alap-hozzájárulásba és "viszi magával" az 1 gyermekre, tanulóra jutó 2006. szeptember 1-jét megelőző óvodai, iskolai normatívának megfelelő összeget. A fennmaradó normatíva rész megváltozó sajátos nevelési igényű gyermek, tanulói kör utáni kiegészítő hozzájárulásként működik tovább.
4. Az eddigi értelemben vett, tanulói létszámon alapuló kiegészítő típusú hozzájárulásoknál ((napközi, nem magyar nyelvű nevelés, oktatás, különleges gondozás, intézményi társulás stb.) bele nem értve a gyermekek, tanulók utáni szociális juttatások biztosítását célzó előirányzatokat) 34,1 milliárd forintról 32,5 milliárd forintra (1,7 milliárd forinttal) csökken az előirányzat. Ennek több ellentétes előjelű összetevője is van (mindegyik, csak 2007. szeptemberétől hat az előirányzat alakulására):
- kifutó rendszerben megszűnnek
- a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók szegregált, kislétszámú csoportban osztályban történő foglalkoztatásához,
- kistelepülések közoktatási feladataihoz,
- az óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulókhoz,
- a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz
- kapcsolódó hozzájárulások.
- növeli a kiegészítő hozzájárulásokat
- a nemzetiségi, kisebbségi, valamint a középiskolákban a nyelvi előkészítő évfolyamokon tanulók számának várható növekedése,
- az alap-hozzájárulásnál bevezetendő új teljesítmény-mutatóval nem elismerhető, sajátos pedagógiai programokhoz kapcsolódó új kiegészítő hozzájárulások (párhuzamos művészeti oktatás, Arany János Programok) előirányzata.
A kiegészítő hozzájárulások aránya a fent leírtakkal 34,1 milliárd forintról 101,1 milliárd forintra (67 milliárd forinttal) nő.
5. A közoktatási célú normatívák rendszere jelentősen átalakul. Átmenetileg, a tanévi rendszerű finanszírozásra áttéréssel látszólag bővül a jogcímrendszer. Lényeges új eleme a szabályozásnak a közoktatási teljesítménymutató alkalmazása, amely az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméterekre (csoport/osztály átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, pedagógus kapacitás a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembevétele) alapozza az alapfeladatokhoz a hozzájárulások mértékrendszerét.
A bevezetésre kerülő komplex, az ágazati törvény alapján az állami kötelezettség-vállalás mértékét közvetítő teljesítmény-mutató a fenntartóknak közvetlen mérlegelési lehetőséget ad, irányt jelöl ki a helyi közoktatás-szervezési intézkedéseik meghozatalához.
6. A 2007. évi tervezés a helyi önkormányzatok által a 2006. év közben, a július 31-ei normatív hozzájárulások és kötött normatív támogatások pótigénylési, illetve lemondási rendszere keretében jelzett 2006/2007. tanévi nyitó adatokra épül. Mindez 2007. évre az óvodai nevelés esetében (az országgyűlési tervezett 2006. évi 307,8 ezer fővel szemben) 306 ezer gyermek, az iskolai oktatásban az 1-8. évfolyamokon (a 2006. évi 749,3 ezer fővel szemben) 737,1 ezer tanuló, a 9-13. évfolyamokon (az előző évivel megegyező létszámú) 360 ezer tanuló figyelembevételét jelenti. A 3-14 éves korosztály csökkenése továbbra is folyamatosnak mondható. A középiskolákban a létszámok stagnálása figyelhető meg az új évfolyamok indításának lehetősége és a fokozatosan 13 évfolyamra kiterjedő oktatás miatt. Az eddigi tendenciához hasonlóan, tovább növekszik - a hatályos közoktatási törvény szerinti - sajátos nevelést, oktatást igénylők száma.
A 2006. évi költségvetési törvényben az alapfokú művészetoktatásra meghatározott minőségbiztosítási követelmény mellett ismételten jelentősen nő - a magas alapfokú művészetoktatási normatíváknak köszönhetően - a művészetoktatásban résztvevők száma. Ezen a területen a követelményrendszer, a minőségbiztosítás, az ellenőrzés szabályainak erősítése változatlanul feladat.
A közoktatási teljesítmény-mutatóról részletesebben
Az alap-hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek, az általános iskolában, középiskolában, a szakiskola 9-10. évfolyamán tanulók, továbbá a szakképzés elméleti képzésben részt vevők után, a 2007/2008. nevelési évre, tanévre, a közoktatási törvényben meghatározott következő előírásokra alapulnak:
- az óvodai csoportokra, az iskolai, szakképzési évfolyamcsoportokra meghatározott átlaglétszámokra,
- az óvodai nevelésre, az iskolai kötelező és nem kötelező tanórákra,
- az egyéni foglalkozásra fordítható időkeretekre,
- a vezetői óraszám-kedvezményekkel összefüggően elismert pedagógus óraszám-kiesésre, valamint
- a pedagógusok egyéb adminisztratív és gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozásokhoz (osztályfőnöki, diák-önkormányzati stb.) a heti kötelező tanórák 5 %-ában előírt, elismerhető többletórákra.
Az ebből számított alap-képlet a következő:
Tm = (T / O1, vagy O2) x Teh
ahol:
Tm = adott évfolyam-csoportra számított teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve,
T = adott évfolyam-csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve,
O1 = az 1. óvodai nevelési év, továbbá az 1., az 5., a 9. évfolyamok és az első szakképzési évfolyam esetében a közoktatási törvényben az évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszám,
O2 = a 2-3. óvodai nevelési év, továbbá a 2-4., a 6-8., a 10-13. évfolyamok és a második, illetve további szakképzési évfolyamok esetében a közoktatási törvényben az évfolyam-csoportra meghatározotthoz képest csökkentett csoport/osztály átlaglétszám,
Teh = tanítási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
- a közoktatási törvényben az évfolyam-csoportra meghatározott heti óvodai nevelési, illetve heti tanulói foglalkoztatási időkeretre épülő, intézmény-típusonként elismert - intézménytípus-együtthatóval korrigált - időkeret (óvodai foglalkozási órában, illetve tanórában), és
- a közoktatási törvényben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám hányadosa
Fenti képlet alkalmazásával az óvodai, iskolai, szakképzés elméleti képzés egységes normatívája 2 550 e forint fajlagos összeggel kerül elismerésre a 2007/2008. tanévi nyitó létszám 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett összesített, tanévre becsült mutatói alapján.
Változások a központosított előirányzatok körében (költségvetési törvényjavaslat 5. számú melléklete)
A közoktatási célú támogatási előirányzatok, jogcímek változása részben a normatív hozzájárulások átrendeződésével, szakma-politikai prioritások kiemelésével, továbbá az így preferált feladatok minőség-biztosításával, ellenőrzésével függ össze. Emellett itt is sor került átcsoportosításra, a normatív hozzájárulásokba illeszthető eddigi támogatásokból, valamint feladat megszűnés miatti előirányzat-törlésre is. Összességében a 2006. évi 8 238 millió forint előirányzat - kismértékben - 8 270 millió forintra emelkedett.
A változások a következők:
- Megszűnt az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítésének támogatása, hiszen a tanulók a középfokú képzés keretében ezt már megszerezhetik.
- Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának előirányzatából a kétszintű érettségiztetés bevezetésével módosult vizsgáztatási rendszer megszervezéséhez kapcsolódó támogatásrész az OKM fejezetbe került át. A szakmai vizsgáztatáshoz továbbra is itt tervezett az előirányzat.
- A szakiskolai és szakközépiskolai gyakorlati oktatás bevezetéséhez a 2006. évi költségvetésben még csak négy hónapra, és a 9. évfolyamokon felmenő rendszerben indított képzések támogatása szerepelt. Ez 2007-től - kivételesen már január 1-jétől integrálódott a kiegészítő normatív hozzájárulások rendszerébe. A 2006. évi keret szintre hozása biztosítja a folyó tanévre immár a folyamatos hozzájárulást, a várható új belépő létszám figyelembevételével pedig a gyakorlati oktatás kiteljesedését a 10. évfolyamokon is.
- 1 milliárd forint előirányzattal épült a központosított előirányzatokba az "Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások" új jogcíme.
Ez a 2006. évi különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó (képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, egészségügyi intézményekben folyó oktatás, migráns tanulók oktatása) normatív hozzájárulásokból, valamint a szakiskolában a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók utáni hozzájárulásból, időarányosan, szeptember 1-jétől, azaz a 2007/2008. tanévtől az oktatási és kulturális miniszter - kiadandó - rendeletében meghatározott feltételekkel igényelhető. Kiegészülnek az esélyegyenlőséget segítő feladatok a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez szükséges kispéldányszámú tankönyvek beszerzésének a támogatásával.
A támogatások felhasználását, az abból nyújtott szolgáltatások minőségét a szaktárca ezután közvetlenül kíséri figyelemmel és ellenőrzi.
- Szintén új a "Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása". Erre a feladatra 2006. évi, pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó hozzájárulás szeptember 1-jétől való megszűnésével felszabadult 300,0 millió forint kerül átcsoportosításra.
A közoktatási célú kötött normatív támogatások körében
A költségvetési törvényjavaslat 8. számú mellékletében nem történik változás. Marad jövőre is a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét segítő, valamint a pedagógiai szakszolgálatok működésének kötött normatívája és feltételrendszere.