Fotó: Gordon Eszter

Mint arra Hiller István az ünnepségen, amely A nő dicsérete - Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere című kiállítással nyílt meg, rámutatott: Magyarország egyik legkitűnőbb rendezvénysorozata, a BTF teret és lehetőséget kínál a tehetségeknek, hogy minél többen megismerjék, elismerjék őket.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál - amely egy nagyszerű s nemzetközileg is elismert programsorozat - együttműködést, szinergiát teremt - fűzte hozzá.

A tárcavezető annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a pénzügyi és gazdasági válságból a kultúra, az oktatás, a kutatás és az innováció jelenthet kiutat. Ami a középkorban a föld volt, ami a 19. században a gyárak ereje, az most, a 21. században a megszerzett tudás, műveltség.

Hiller István jó szórakozást, kitűnő élményt kívánt a Budapesti Tavaszi Fesztivál látogatóinak.

A pénteken kezdődő 29. Budapesti Tavaszi Fesztivál 17 napján csaknem 50 helyszínen 248 program várja az érdeklődőket. Az idén március 20. és április 5. között zajló nemzetközi összművészeti seregszemle díszvendége Csehország. A bő két hét alatt több mint 150 cseh művész mutatkozik be a fesztivál látogatóinak. A közönség egyebek mellett beülhet a Prágai Nemzeti Színház Balett együttesének estjére vagy meghallgathatja a Prágai Rádiózenekart.

A fesztiválon is megemlékeznek a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 40. évfordulójáról is. Egyebek mellett ingyenes Japán napokat tartanak a Thália Színházban, ahol origami foglalkozás, ikebana bemutató, tea szertartások, kandzsi rajzolás, koto hangszerbemutató és további japán érdekességek várják az érdeklődőket.

A BTF idei újdonsága, hogy először ad otthont egy Nemzetközi Színházi Fesztiválnak, amelyet a Nemzeti Színházzal közösen rendeznek meg. A mini színházi fesztivált három magyar és öt külföldi rendező előadása gazdagítja.

A fesztivál záróeseményének a Művészetek Palotája ad otthont április 5-én. A Bécsi Állami Opera vendégjátékában Mozart: Don Giovanni című operájának koncertszerű előadását nézheti meg a közönség.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti keretből 192 millió forinttal, az Önkormányzati Minisztérium 250 millió forinttal, míg a Fővárosi Önkormányzat 140 millió forinttal támogatja 2009-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezését.

A nő dicsérete - Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere (Szépművészeti Múzeum, 2009. március 21 - 2009. június 7.)

2009-ben a Cseh Köztársaság tölti be az Európai Unió elnöki tisztét, és ehhez kapcsolódóan az EU tagországok több fontos kulturális eseménynek adnak helyszínt. Az egyik legjelentősebb közülük a Szépművészeti Múzeumban Alfons Mucha (Ivančice, 1860. július 24. - 1939. július 14.) életművének legkiválóbb darabjaiból megrendezendő kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején.

A Marta Sylvestrová (Morva Galéria, Brno) és Petr Stembera (Iparművészeti Múzeum, Prága) kurátorok által összeállított tárlat a művész párizsi, amerikai és cseh korszakának legszebb plakátjait, festményeit, rajzait és fényképeit mutatja be, továbbá azt az inspirációs és kreatív lehetőséget tárja fel, amelyet a női ábrázolások nyújtottak Mucha számára.

Mucha plakátműveivel aratta első sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a műfaj hozta meg számára később a világhírnevet. Plakátjainak, reklámkiadványainak többségét a Champenois nyomda állította elő, itt készült valamennyi Sarah Bernhardt-plakátja. Sarah Bernhardt az egyik legnagyobb rajongással körülvett párizsi híresség volt a 19. század második felében és a 20. század elején. Sokan őt tekintik a valaha színpadra lépett legjobb színésznőnek. 1895 és 1901 között a cseh mester tervezte plakátjainak többségét. Már az első ezek közül (Gismonda) óriási visszhangot keltett. Mucha a bizánci ikonokra emlékeztető módon idézte meg Sarah Bernhardt alakját. Azt próbálta elérni, hogy a néző ne egy színdarab jelenetével szembesüljön, hanem teljes élményt, egy általános hatást lásson, halljon és érezzen. Ez a hatás éppúgy állandó jellemvonása Mucha valamennyi Sarah Bernhardtról készül plakátjának, mint a pompás kosztüm, az ékszerek, a hajviselet, a test- és fejtartás, a sugárzó szemek. Mucha csaknem valamennyi plakátjának a középpontjában egy nőalak áll. A Bernhardt-plakátok és a többi általa készített reklámkiadvány fiatal, vonzó, kicsattanó, vidám és nyíltan érzéki nőket ábrázolnak hosszú aranyló hajjal, közvetlen asszociációkkal az adott termékkel kapcsolatban.

Mucha életművén belül különleges helyet foglalnak el a pasztell- és szénrajzok. Ezek az 1898 és 1903 között Párizsban készült rajzok önálló műtárgycsoportot alkotnak. Saját személyes érzéseit közvetítik, és egy olyan művész "sötét" oldalát világítják meg, aki a nemzetközi hírnév és siker csúcsára jutott.

1904. február végén Mucha az Egyesült Államokba hajózott. Ez volt a kezdete amerikai korszakának, amely 1910-ig tartott, amikor családjával visszaköltözött Csehországba. Az amerikai kontinensre való megérkezésekor a cseh alkotót az Art Nouveau vezető képviselőjeként üdvözölték. Ezt a stílust az Egyesült Államokban épp az ő színházi plakátjai tették híressé, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turnéinak keltettek hírverést. Egy sor fiatal amerikai művész tanult korábban Mucha párizsi műtermében, akik ugyancsak szeretettel és büszkén fogadták mesterüket. Mucha a New York-i felsőbb körök hölgyeinek a portréit kezdte festeni. Ezen olajképekből azonban hiányzott pasztell portréinak közvetlensége és elevensége, ami elhamvadt a hosszú festési procedúra alatt.

Alfons Mucha 1897-ből származó plakátjain és festményein tűntek fel először szláv karakterjegyeket viselő nőalakok. Párizsban rendezett második egyéni kiállítása plakátjának az elkészítéséhez Mucha egy jellegzetesen szláv vonásokat viselő leányt, valamint morva százszorszépkoszorút választott. Ezt azután számos hasonló nőábrázolás követte. A szláv vonású nők kulcsszerepet kaptak Muchának azon plakáttervein, amelyeket később a szülőhazájából érkező megbízásokra készített. Mucha a leánytípust a cseh és morva vidék buzgó vallásosságának rendelte alá, anélkül azonban, hogy falusi "leányainak" természetes bája elveszne.

Mucha amerikai tartózkodása idején kapott megbízást a Slavia biztosító társaság jelképének megtervezésére. A fehér ünnepi köntöst viselő nőalak a művész számára a pravoszláv eszmék megtestesítőjévé vált, és inspirálóan hatott a régóta dédelgetett álom, a Szláv eposz című, messianisztikus képciklus megvalósításához. A valaha historizáló színpadi díszletek világából előlépő Alfons Mucha szemei előtt idős korában ismét a nagyszabású, teátrális élőképek lebegtek. A Szláv eposz a mai napig a cseh történelmi festészet legimpozánsabb képsorozata.