1. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható vagy intézkedés elmaradása jelentősé veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell [Kt. 54. § (1) bekezdés].

2. Az első pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a Főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek a véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert [Kt. 91. § (1) bekezdés d) pont].

3. A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni [Kt. 52. § (16) bekezdés]. A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik.

4. A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell [Kt. 41. § (5) bekezdés].

5. A jelenlegi - gázszolgáltatással összefüggő - helyzet a rendkívüli szünet elrendelését nem indokolja.

Dr. Szüdi János

közoktatási szakállamtitkár

OKM