2020. szeptember 30.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A bolognai folyamat előnyös Magyarországnak

2010. március 11.
Magyarország és a magyar felsőoktatás számára a bolognai folyamat lényegesen több előnyt hoz, mint amennyi problémát – hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a jubileumi Bologna-konferencián, amelyet Bécs és Budapest közösen rendez.
Fotó: Gordon Eszter
Fotó: Gordon Eszter
Hiller István elmondta, hogy Magyarországon 2000 és 2009 között teremtették meg a bolognai folyamat jogszabályi hátterét. Úgy vélekedett, ha egy tízes skálán kellene értékelni az országok felkészültségét, akkor Magyarország hét pontot kapna.
Mint rámutatott, a bolognai folyamat legfontosabb célja a hallgatói mobilitás. Jelenleg 25 ezer magyar diák tanul külföldön, ez az összes hallgatói létszám két százaléka. A tárcavezető szerint az elkövetkezendő évtizedben meg kell ötszörözni ezt a számot.
Az oktatási és kulturális miniszter a bolognai folyamat és a munkaerőpiac kapcsolatáról szólva kiemelte: "A felelősség abban áll, hogy a diploma használható-e a munkaerőpiacon. Nem igazolódtak be azon korábbi félelmek, miszerint a BA diplomával nem lehet elhelyezkedni".
 
Fotó: Gordon Eszter
 
A Bologna Miniszteri Konferencia második ülésszaka pénteken folytatódik Bécsben, az Imperial Palace Congress Centerben. A konferencia hivatalosan a Budapest-Bécs Nyilatkozat kiadásával ér véget.
 
A következő miniszteri találkozó 2012. április 26-án és 27-én lesz Bukarestben.
 
A 2010-es Jubileumi Bologna Miniszteri Konferencia Budapesten és Bécsben
Március 11-én és 12-én a bolognai folyamatban résztvevő országok felsőoktatási miniszterei Budapesten és Bécsben találkoznak, hogy bejelentsék az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area, EHEA) létrehozását, amelyet az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat jelölt meg fő célul. A konferencia elnöke az EU és a bolognai folyamat soros elnöke, Spanyolország, társelnökei pedig a házigazda Magyarország és Ausztria. Hiller István, valamint Beatrix Karl osztrák tudományügyi miniszter 46 országból hívták meg kollégáikat, hogy áttekintsék és megvitassák a bolognai folyamat eredményeit. Csütörtök délután születik meg a döntés arról, hogy Kazahsztán a bolognai folyamat részesévé válhat-e.
 
Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat szerint a folyamatba bekapcsolódó államoknak 2010-ig létre kell hozniuk egy nemzetközi szinten is versenyképes és vonzó Európai Felsőoktatási Térséget, amelynek felsőoktatási intézményeiben a célnak elkötelezett szakemberek dolgoznak, és amelyek képesek beteljesíteni szerteágazó küldetésüket napjaink tudástársadalmában; ahol a hallgatók profitálhatnak a mobilitásból, mert könnyen, akadálymentesen elfogadják diplomájukat; s ahol megtalálhatják a számukra legcélszerűbb képzési formákat.
 
A 2010-es miniszteri értekezlet megrendezésére 2008-ban kellett pályázni. A miniszteri értekezlet megrendezését az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsővezetésén kívül a Nemzeti Bologna Bizottság és a Magyar Rektori Konferencia is támogatta. Mivel két potenciális pályázó volt, s ezek ráadásul szomszédos országok voltak, a háttértárgyalások eredményeképpen Johannes Hahn osztrák tudományos és kutatási, valamint Hiller István magyar oktatási és kulturális miniszter 2008. február 8-án "Bologna igaz szellemében" közösen pályázták meg és nyerték el a 2010-es ünnepélyes miniszteri találkozó megrendezésének jogát.
 
A 2010-es jubileumi konferencia delegációinak összetétele tükrözi azt az egyedülálló együttműködést, amely a közigazgatási hatóságok, a felsőoktatási intézmények, oktatók és hallgatók, munkaadók, minőségbiztosítási ügynökségek, nemzetközi szervezetek és európai intézmények között létrejött. Valamennyien részt vesznek majd a bolognai folyamat eddigi erőfeszítéseinek értékelésében.
 
Fotó: Gordon Eszter
 
A találkozó rendkívüli miniszteri értekezlet lesz, melynek célja elsősorban az elmúlt évtized felsőoktatási folyamatainak elemző áttekintése. E találkozón egy független kutatói konzorcium által készített értékelő jelentést is bemutatnak, továbbá a konferenciára önálló jelentéssel készül az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA), az Európai Hallgatói Szövetség (EUA), illetve más partnerszervezetek is. A találkozó célja továbbá az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozásának ünnepélyes meghirdetése, valamint az annak megteremtése érdekében létrejött széleskörű együttműködés megünneplése lesz.
 
A találkozó logóját magyar hallgató készítette el egy magyar-osztrák tervpályázat keretében.
 
A bolognai folyamatról
A bolognai folyamat európai országok által kezdeményezett, önkéntes részvételen alapuló független kormányközi folyamat, mely 1999-ben vette kezdetét, a Bolognai Nyilatkozat aláírásával. A Bolognában jelen lévő 29 ország megállapodott, hogy egyebek mellett könnyen értelmezhető és összehasonlítható végzettségek rendszerének kialakításával, egymásra épülő képzési szakaszon alapuló képzési rendszer és az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) bevezetésével, a mobilitás fokozásával és egységes elveken nyugvó minőségbiztosítási rendszerek kiépítésével 2010-re létrehozzák az Európai Felsőoktatási Térséget. A bolognai folyamat tehát közös európai kérdésekre adott közös európai válasz. A bolognai folyamat nyitott az Európa Tanács Európai Kulturális Konvencióját aláíró országok számára, amennyiben azok azonosulnak a folyamat célkitűzéseivel és azon értékekkel (szociális dimenzió, hallgatói részvétel, intézményi autonómia, mobilitás, a felsőoktatásért vállalt közfelelősség), melyen a folyamat alapszik.
A miniszterek Bolognában arról is megállapodtak, hogy kétévente találkoznak és áttekintik a kitűzött célok teljesülését, s meghatározzák a következő időszak feladatait. A miniszteri találkozók létszáma találkozóról találkozóra növekedett: 1999-ben Bolognában még csak 29-en voltak a bolognai miniszterek, 2001-ben Prágában már 33-an, 2003-ban Berlinben 40-en, 2005-ben Bergenben 45-en, 2007-ben Londonban pedig már 46-an írták alá a záródokumentumot. A legutóbbi, 2009-ben Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben tartott találkozón új tag felvételére nem került sor. A kétévenként megrendezett miniszteri találkozó a bolognai folyamat legfontosabb fóruma, ahol a miniszterek konszenzusos alapon hoznak ajánlásokat.
 
A bolognai folyamat a közvélemény figyelmének központjába állította a felsőoktatást, és egyedülálló, országokon és szférákon átnyúló együttműködést valósított meg. A konszenzusos döntéshozatali struktúrában működő folyamatban, melyben a tagországokon kívül részt vesz az Európai Bizottság is, képviselve vannak ugyanis az intézmények (EUA, EURASHE), a hallgatók (ESU), az oktatók (Education International), a munkaadók (BUSINESSEUROPE) és a minőségbiztosítási ügynökségek (ENQA) is, csakúgy, mint az Európa Tanács és az UNESCO.
 
A bolognai folyamat követéséért felelős csoport (BFUG) és a miniszteri értekezletek elnöklése is a mindenkori EU-elnök ország feladata, a miniszteri találkozót szervező ország(ok) pedig az alelnöki pozíciót tölti(k) be. E rendszer idén július 1-től annyiban változik, hogy egyenlő jogokkal egy nem EU-tag ország is részt vesz a folyamat elnöklésében.
 
Miért jó ez Magyarországnak?
Egy ilyen súlyú nemzetközi találkozó megrendezése ismertebbé teheti a felsőoktatásban érintettek számára a bolognai folyamatot, s hozzájárulhat a közvélemény hitelesebb tájékozódásához is. Ezt segíti elő a rendezvény internetes élő közvetítése is. Emellett a rendezvény ráirányítja a nemzetközi figyelmet Magyarországra, a magyar felsőoktatásra, s ez az országnak és a felsőoktatásnak is kiemelkedő jelentőségű lehetőség.
 
A bolognai folyamat értékelése magyar szemszögből
 
Oklevelek elismerése
Az 1997 áprilisában 53 ország által aláírt Lisszaboni Elismerési Egyezményt, mely később a bolognai folyamat egyik célkitűzése lett, Magyarország az elsők között ratifikálta és hirdette ki törvényben. Az egyezmény ugyan nem kötelez automatikus elismerésre, de egységesen meghatározza az elismerési eljárás kereteit és mechanizmusát.
 
Mobilitás
Magyarországon a külföldön tanulmányokat folytatók részére is biztosítottuk a diákhitelt és egyéb juttatásokat, bevezettük a kreditrendszert, s minden hallgató kap oklevele mellé ingyenesen és automatikusan magyar és angol nyelvű oklevélmellékletet. Utóbbiak, melyek a tanulmányok és a végzettségek elismerését is nagyban segítik, a bolognai folyamatnak köszönhetően váltak széles körben használttá. Az egységes elveken nyugvó minőségbiztosítási rendszer bevezetése és a képzési szerkezet reformja is egy fontos lépés volt a mobilitás akadályainak leküzdésében. Az európai felsőoktatási intézmények közötti együttműködések javulása révén is nőtt a hallgatói mobilitás. Az Európai Felsőoktatási Térségben a 2020-ra kitűzött cél a 20%-os mobilitási arány elérése, amely jelenleg nálunk 2% körüli. Az összhallgatói létszámon belül pedig 2,8% a külföldi hallgatók aránya, ez nem kevés, de nem is elégedhetünk meg vele, és ez újabb feladatokat jelent.
 
A fokozatok új rendszere
A többciklusú képzési rendszerre történő átállás gyakorlatilag mindenütt megvalósult, és az országok jelentős részében a hallgatók túlnyomó többsége már az új típusú képzésekben tanul. A többciklusú képzésre Magyarország 2006-ban állt át. Az új többciklusú képzés diverzifikált képzési szerkezetben képes fogadni a nagyobb felvételizői, illetve hallgatói létszámot. Az új többciklusú képzés a minőségfejlesztést is szolgálja. Az alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokra, az államilag támogatott képzésre évente 56 ezer hallgatót veszünk fel 2006-tól, és 2009-től mintegy 20 ezer hallgató tanulhat tovább az államilag támogatott mesterszakokon. A költségtérítéses alap- és mesterszakos képzésben nincs kormányzati létszámkorlát, itt az intézmény kapacitása a döntő a további felvételek esetében. Az új, többciklusú képzés első végzősei 2009-ben fejezték be tanulmányaikat, így az alapképzési diplomák pontos munkaerő-piaci megítéléséhez még nem áll elegendő tapasztalat rendelkezésre. 2009-ben a Magyar Rektori Konferencia szakmai bizottságai országosan vizsgálták a többciklusú képzés tapasztalatát. Ennek alapján nagyobb körültekintéssel lehet a korrekciók szükségességéről nyilatkozni, és a változtatást, javaslatokat megfogalmazni. A tárca nyitott a szakma jobbító javaslataira.
 
A pedagógusképzésen belül a tanárképzés megítélésében sem árt az óvatosság. Az új típusú mesterképzésben még nincsenek végzős évfolyamok, alapképzésről érkezett hallgatók még nem kaptak oklevelet, így a képzés eredményességéről ma kockázatos és inkább előítéletes a megnyilatkozás. Nem szabad, hogy a felsőoktatási intézményen belül a tanári szakra történő jelentkezés ösztönzése, vagy annak elmaradása, a belső szelekció mechanizmusa, a tanári mesterszakon a továbbhaladás, az egy-két szakosság kérdéseiről információ hiányában ítélkezzünk, e helyett objektív és komplex vizsgálódás alapján kell a kialakított rendszert értékelni. A pedagógusképzéstől a közoktatás az ismeretcentrikus képzési szemléletmód helyett a változatos helyzetekben gyakorolható problémamegoldási készségek elsajátítására való felkészítését várja. A gyakorlati félév indokoltságát mindenki elfogadja, de itt is vigyázni kell, hogy szervezési kérdések ne vigyék tévútra a felkészítést. A tanárképzés jól mutatja, hogy sokan olyan problémákért is a bolognai folyamatot okolják, amelyek annak részét nem képezik, és többnyire már a folyamat előtt is léteztek.
 
Minőségbiztosítás
A bolognai folyamat eredményeképpen a résztvevő országok többségében ma már egységes elveken nyugvó minőségbiztosítási rendszer működik. A felsőoktatásban a MAB is e sztenderdek és irányelvek betartásával végzi tevékenységét. A minőségbiztosítás területén intézményesült először (és eddig kizárólag) az együttműködés a bolognai folyamatban: 2008-ban megalakult az EQAR, a minőségbiztosítási ügynökségek független nyilvántartása. Ma már 17 minőségbiztosítási ügynökség szerepel a regiszterben.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok