A 2009-hez viszonyítva kb. 13 ezerrel több volt a jelentkező és ez a növekmény elsősorban a kibővült mesterképzési lehetőségek növekedésével és a felsőfokú szakképzés kínálatának változásával magyarázható.

 

Az összesített adatok szerint alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre a kormány által meghatározott kereteket betartva, közel 54 634 államilag támogatott hallgatót vesznek fel a felsőoktatási intézmények. A fennmaradó mintegy 1500 fő biztosítja a hitéleti képzések és a határon túli képzések hallgatói létszámkeretét, valamint a jogorvoslati eljárás során szükséges keretet.

 

Idén két változás lépett érvénybe a felvételi eljárás során: az orvos, fogorvos, gyógyszerész és állatorvos szakokra csak legalább egy emelt szintű érettségivel lehetett jelentkezni, illetve nem kerülhetett felvételre alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre az, aki nem ért el legalább 200 pontot. A 200 pontos minimális pontszámba a többletpontok - az emelt szintű érettségiért járók kivételével - nem számítanak bele.

 

A legnépszerűbb szakok, illetve ebből következően azok a szakok, amelyekre a legmagasabb ponthatár elérésével lehet bekerülni, gyakorlatilag ugyanazok, mint az elmúlt években. Idén két olyan szak volt - mindkettő a Budapesti Corvinus Egyetemen - ahol a nappali államilag támogatott képzésben 460 pontnál több kellett a bekerüléshez. (nemzetközi gazdálkodás 462 pont, nemzetközi tanulmányok 461 pont). A megállapított ponthatárok egyharmada 300 és 399 pont között volt, egy másik harmada 400 és 439 pont között került megállapításra.

 

A munkaerő-piaci elvárások, az ország fejlődése szempontjából fontos műszaki, informatikai, természettudományos képzési területeken a megemelt államilag támogatott keretszámokat teljes egészében fel tudták tölteni a felsőoktatási intézmények, illetve idén először kemény verseny volt a gyakorlat-orientált felsőfokú szakképzésekre jelentkezők között is.

 

A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 24 800-an jelentkeztek, ebből 21 ezren államilag támogatott képzésre. A felsőoktatási intézmények pályázat útján nyerték el az államilag támogatott keretszámot.

 

Államilag támogatott mesterképzésre 13 561 főt, költségtérítéses képzésre 2 521 főt vettek fel most a felsőoktatási intézmények. Ha ehhez hozzászámítjuk azt, hogy mintegy 2 000 mesterképzéses hallgató már januárban megkezdhette a tanulmányait, akkor ez azt jelenti, hogy idén közel 19 ezer fő kezdhette meg mesterképzésben a tanulmányait. A mesterképzésre felvett hallgatók közül 3 050 főt (ebből 1 000 főt nappali képzésre) vettek fel az intézmények államilag támogatott tanárképzésre, beleértve a közismereti, művészeti, mérnök és közgazdász tanárokat is.

 

A felsőoktatási felvételi ponthatárok megállapítása a felsőoktatási intézmények feladata, melyben közreműködik a minisztérium, az Oktatási Hivatal, ezt segíti egy számítógépes rendszer is. A jelentkezők az eredményeiket ismerték, és tegnap (22-én) este sms-ben is értesítést kaptak arról, hogy mennyi a ponthatár azon (azokon) a szakokon, ahová jelentkeztek. A ponthatárok természetesen megjelentek az internetes oldalakon, illetve a nyomtatott sajtóban is.

 

A felsőoktatási intézmények összesen 29 551 főt vettek fel költségtérítéses képzésre, ugyanakkor a kapacitásuk még lehetővé teszi, hogy vegyenek még fel hallgatókat. Ezért kezdeményezték a pótfelvételi meghirdetését. A pótfelvételi eljárás során csak költségtérítéses képzéseket lehet meghirdetni. Jelentkezési lapot annál a felsőoktatási intézménynél lehet térítésmentesen beszerezni, amelyik pótfelvételit hirdet. A jelentkezési határidő 2010. augusztus 10., a döntésről legkésőbb 2010. szeptember elsejéig kapnak értesítést a jelentkezők.

 

Ez alól kivételt képeznek a magyar felsőoktatási intézmények határon túli, kihelyezett képzései, azokat meg lehet államilag támogatott formában is hirdetni. Itt újdonság, az, hogy idén először három mesterképzés is meghirdetésre kerül határainkon túl.